Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis

Szent Adalbert-bazilika
Ország  Magyarország
Egyházmegyék-suffragánok Győr , Székesfehérvár , Hajdudorog ( görögkatolikus )
rítus latin
Az alapítás dátuma 1000. év
Ellenőrzés
Főváros Esztergom
székesegyház Szent Adalbert-bazilika
Hierarch Erdő Péter (2002 óta)
Statisztika
plébániák 152
Négyzet 1543 km²
Népesség 2 100 000
A plébánosok száma 1 264 867
A plébánosok aránya 60,2%
esztergomi-ersekseg.hu
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Esztergomi Főegyházmegye - Budapest _ _ _ _ _ _ _ _ _  Az ország központi és történelmileg fontos egyházmegyéje. Az Esztergomi Főegyházmegye vezetője történelmileg Magyarország prímása címet viseli .

Történelem

Az esztergomi érsekséget 1000 körül Szent István király alapította Magyarország keresztényesítésekor. Ettől a pillanattól napjainkig Esztergom az ország szellemi központja. Az esztergomi érseket a középkorban Gran (Gran Esztergom német neve) érsekként ismerték, és jelentős szellemi és világi hatalommal rendelkezett. A 15. századtól a grániai püspökök Magyarország prímásai státusszal rendelkeznek . 1715 - től a Szent Római Birodalom fejedelmei és a magyar királyság nagykancellárjai voltak.

1543- ban Esztergomot a törökök foglalták el, 1543 és 1683 között a város az Oszmán Birodalom része volt , az esztergomi érsek székhelye pedig Pozsonyba , majd Nagyszombatba került . Annak ellenére, hogy a várost 1683-ban felszabadították a törökök alól, a püspöki rezidencia továbbra is Nagyszombatban maradt 1820 -ig , amikor is visszakerült Esztergomba. 1869 - ben fejeződött be a Szent Adalbert-bazilika építése , amely Magyarország legnagyobb temploma lett.

Az első világháború befejezése után , amikor Magyarország elveszítette területének jelentős részét, az esztergomi püspökség Csehszlovákiához került földjei a Nagyszombati Apostoli Igazgatóság (később Nagyszombati Főegyházmegye ) tulajdonába kerültek. 1945 -től Mindszenty József esztergomi érsek volt . Az 1956-os magyar felkelés leverése után hivatalosan látta el feladatait, hiszen 1956-1971 között a budapesti amerikai nagykövetség területén, majd bécsi száműzetésben tartózkodott. Mindszenty József 1974. február 6- án bejelentette, hogy lemond az esztergomi érseki posztról, de nem jelöltek ki utódot, a széket megüresedettnek nyilvánították. Csak Mindszenty bíboros 1975. május 6-án bekövetkezett halála után nevezte ki a pápa Lékai László érseket az esztergomi székre .

1993. május 31-én az Esztergomi Főegyházmegyét Esztergom-Budapesti Főegyházmegyévé nevezték el.

Jelenlegi állapot

2006 - ban a főegyházmegyében 1 264 867 katolikus (a lakosság 60,2%-a), 398 pap és 152 plébánia élt [1] . Az egyházmegye székesegyháza az esztergomi Szent Adalbert -bazilika. So-Catedral - Szent István Bazilika Budapesten . A főegyházmegyét 2002-től Erdő Péter bíboros vezeti , aki alatt 4 segédpüspök áll .

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nagyváros , két latin szertartású egyházmegye van alárendelve - a győri és a székesfehérvári egyházmegye . Korábban az esztergom-budapesti érsekség vonatkozásában a suffragán a Magyar Görögkatolikus Egyház hajdudorogi egyházmegyéje is volt, amely 2015-ben főegyházmegye-metropolisszá alakult.

Érsekek

Az esztergomi érseki tisztséget különböző időkben számos prominens töltötte be. Köztük Bakoc Tamás (1497-1521), Antun Vrancic (1569-1573) író és diplomata, valamint Pazman Péter (1616-1637) filozófus és szónok.

Miután 1820-ban a székhely visszatért Nagyszombatból Esztergomba, az esztergomi érsekek egymás után:

Jegyzetek

  1. Az érsekségi statisztikák a catholic-hierarchy.org oldalon . Letöltve: 2010. október 4. Az eredetiből archiválva : 2019. április 6..

Lásd még

Linkek