városi kerület | |||||
Alushta városi kerülete | |||||
---|---|---|---|---|---|
ukrán Moszkva kerület Alushta krími tatárok. Alusta şeer bölgesi | |||||
|
|||||
44°40′02″ s. SH. 34°23′52″ K e. | |||||
Ország | Oroszország | ||||
A szövetség tárgya | Krími Köztársaság | ||||
Magába foglalja | 26 település | ||||
Adm. központ | Alushta | ||||
Az önkormányzat vezetője, a városi tanács elnöke | Egorov Borisz Boriszovics | ||||
A városvezetés vezetője | Ogneva Galina Ivanovna | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Négyzet | 599,9 [1] km² | ||||
Magasság | |||||
• Maximum | 93,54 m | ||||
Időzóna | MSK-3 ( UTC ) | ||||
Népesség | |||||
Népesség | ↗ 56 112 [2] fő ( 2021 ) | ||||
Nemzetiségek | Oroszok , ukránok , krími tatárok | ||||
Digitális azonosítók | |||||
OKTMO kód | 35703000 | ||||
Irányítószámok | 298500 - 298517 | ||||
Hivatalos oldal | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Alushta városi körzete ( Ukr. Mіsk okrug Alushta , krími tatár. Aluşta şeer bölgesi, Alushta sheer bolgesi ) önkormányzati formáció [3] az Orosz Föderáció Krími Köztársaságán belül. A Krími Köztársaság közigazgatási-területi egysége , a köztársasági jelentőségű Alushta városa és annak alárendelt területe területén alakult. [4] [5] [6]
A járás közigazgatási központja Alushta városa [5] .
A népesség dinamikája (2014-ig - a városi tanács és a kerület tényleges népessége , 2001-re és 2014-re - az állandó népességszám) [7] :
Népesség | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1939 [8] | 1959 [9] | 1970 [10] | 1979 [11] | 1989 [12] | 2001 [13] | 2009 [14] | 2010 [14] | 2011 [14] |
25 996 | ↘ 24 076 | ↗ 38 986 | ↗ 50 642 | ↗ 58 858 | ↘ 53 727 | ↘ 52 413 | ↗ 52 472 | ↘ 52 401 |
2012 [15] | 2013 [15] | 2014 [16] | 2015 [17] | 2016 [18] | 2017 [19] | 2018 [20] | 2019 [21] | 2020 [22] |
↘ 52 284 | ↘ 52 221 | ↗ 52 318 | ↗ 52 515 | ↗ 53 607 | ↗ 53 951 | ↗ 54 515 | ↗ 54 866 | ↗ 55 349 |
2021 [2] | ||||||||
↗ 56 112 |
A krími szövetségi körzetben végzett népszámlálás eredményei szerint 2014. október 14-én a városi körzet lakossága 52 318 fő volt (ebből 55,58%-a városi, 44,42%-a falusi). [23]
2014. január 1-jén Alushta lakossága a városi tanácsnak alárendelt településekkel együtt 50 805 állandó lakost és 52 253 főt tett ki a tényleges lakosságból [24] . 2014. július 1-jén 50 897 állandó lakos és 52 345 fő a jelenlegi lakosság száma [25] .
Nemzeti összetételA 2001 -es és 2014 -es népszámlálás szerint :
állampolgárság | 2001 [26] , összesen, fő |
% az összesből |
2014 [27] összesen, fő |
% az összesből |
% a feltüntetett |
---|---|---|---|---|---|
jelzett | 48382 | 92,48% | 100,00% | ||
oroszok | 35030 | 67,09% | 35245 | 67,37% | 72,85% |
ukránok | 11987 | 22,96% | 7967 | 15,23% | 16,47% |
krími tatárok | 3081 | 5,90% | 3025 | 5,78% | 6,25% |
fehéroroszok | 743 | 1,42% | 499 | 0,95% | 1,03% |
tatárok | 93 | 0,18% | 351 | 0,67% | 0,73% |
örmények | 223 | 0,43% | 299 | 0,57% | 0,62% |
azerbajdzsánok | 102 | 0,20% | 115 | 0,22% | 0,24% |
görögök | 101 | 0,19% | 0,21% | ||
üzbégek | 83 | 0,16% | 0,17% | ||
moldovaiak | 104 | 0,20% | 69 | 0,13% | 0,14% |
grúzok | 72 | 0,14% | 57 | 0,11% | 0,12% |
lengyelek | 85 | 0,16% | 47 | 0,09% | 0,10% |
zsidók | 71 | 0,14% | 46 | 0,09% | 0,10% |
németek | 46 | 0,09% | 0,10% | ||
bolgárok | 44 | 0,08% | 0,09% | ||
karaiták | 6 | 0,01% | 0,01% | ||
Krimchaks | 2 | 0,00% | 0,00% | ||
Egyéb | 624 | 1,20% | 380 | 0,73% | 0,79% |
nem jelezte | 3936 | 7,52% | |||
Teljes | 52215 | 100,00% | 52318 | 100,00% |
A városrész 26 települést foglal magában, ebből 1 város, 1 városi jellegű település, 6 település (falusi) és 18 község:
Nem. | Helység | Történelmi név [28] | Típusú | Népesség |
---|---|---|---|---|
egy | Alushta | város, admin. központ | ↗ 31 364 [2] | |
2 | Bondarenkovo | Karabah | falu | ↗ 30 [16] |
3 | Felső Kutuzovka | Zaj | falu | ↘ 751 [16] |
négy | Szőlő | kastély | falu | ↗ 274 [16] |
5 | A tábornoké | Ulu-Ozen | falu | ↗ 312 [16] |
6 | Zaprudnoe | Degirmenka | falu | ↘ 788 [16] |
7 | Zelenogorye | Arpat | falu | ↘ 231 [16] |
nyolc | bőséges | Korbecul | falu | ↗ 2333 [16] |
9 | ciprus | Kuchukka | falu | ↗ 434 [16] |
tíz | Levendula | falu | ↗ 206 [16] | |
tizenegy | babér | Kurkulet | falu | ↗ 270 [16] |
12 | Égszínkék | Castel tengerpart | falu | ↘ 148 [16] |
13 | Sugárzó | Demirji | falu | ↗ 1180 [16] |
tizennégy | Malorecsenszkoje | Kuchuk-Ozen | falu | ↗ 1313 [16] |
tizenöt | Kis világítótorony | Biyuk-Lambat | falu | ↗ 2298 [16] |
16 | Alsó Zaprudnoe | Alsó Degirmenkoy | falu | ↗ 161 [16] |
17 | Nyizsnyaja Kutuzovka | Zaj | falu | ↗ 976 [16] |
tizennyolc | Partenite | város | ↗ 6472 [2] | |
19 | Szia | Uskut | falu | ↗ 1867 [16] |
húsz | Puskino | Kyzylkoy | falu | ↗ 273 [16] |
21 | Rózsaszín | falu | ↘ 227 [16] | |
22 | Halászat | Tuvak | falu | ↗ 1414 [16] |
23 | Semidvore | edi-ev | falu | ↗ 102 [16] |
24 | Solnechnogorsk | Kuru-Ozen | falu | ↗ 1150 [16] |
25 | Szikla | Kuchuk-Lambat | falu | ↗ 274 [16] |
26 | Sirály | falu | ↘ 35 [16] |
A modern városrész területe 1920-tól 1964-ig 1964 és 2014 között alkotta az Alushta kerületet . - Alushta városi tanácsa . Ezek a közigazgatási-területi egységek az 1920-as évektől 1945-ig. 1945-től 1954-ig a Szovjetunió részeként az RSFSR krími SZSZK-hoz tartoztak. - a Szovjetunió részeként az RSFSR krími régiójába , 1954-től 1991-ig. - a Szovjetunió részeként az Ukrán SZSZK krími régiójába , 1991-től 2014-ig. - Ukrajna részeként a Krími Autonóm Köztársaságba .
2014- ben az Orosz Föderáció Krími Köztársaság részeként városi kerületet alakítottak ki [5] .