Aymara (nyelv)

Aymara
önnév Aymar aru
Országok Bolívia , Peru , Chile
Régiók Andok
hivatalos állapot Bolívia , Peru
A hangszórók teljes száma mintegy 2 664 800 központi dialektus beszélője; mintegy 400 000 déli dialektus beszélője; összesen ≈ 3 050 000 hangszóró [1]
Értékelés Nincs beírva
Állapot sebezhető [2]
Osztályozás
Kategória Dél-Amerika nyelvei
Aymara nyelvek
Írás latin
Nyelvi kódok
GOST 7.75-97 cél 026
ISO 639-1 igen
ISO 639-2 cél
ISO 639-3 aym - közönséges
ayc - déli
ayr - központi
A világ nyelveinek atlasza veszélyben 755
Etnológus cél
ELCat 8111
IETF igen
Glottolog nucl1667
Wikipédia ezen a nyelven

Az ajmara ( cél.  Aymar aru ) az Andokban élő aymara nép nyelve . Az aymara a spanyol mellett Bolívia hivatalos nyelve . Peruban , Argentínában és Chilében is beszélik . Az ókorban az aymara nyilvánvalóan a huari birodalom nyelve volt , amelyet később az inkák meghódítottak .

Egyike azon kevés indiai nyelveknek , amelyeken több mint egymillió beszélő [3] [4] . Körülbelül 3,1 millió ember beszéli [1] .

Egyes nyelvészek azt állítják, hogy az ajmara rokonságban áll gyakoribb szomszédjával, a kecsua nyelvvel . Ez az állítás azonban vitatott – bár vannak hasonlóságok e nyelvek között, a legtöbb nyelvész egyetért abban, hogy ezek a hasonlóságok abból a tényből fakadnak, hogy ezek a nyelvek hosszú ideig kölcsönhatásba léptek, ugyanazt vagy szomszédos területet elfoglalva, és nem a kapcsolatuknak.

Az ajmara nyelv első grammatikáját Ludovico Bertonio atya állította össze 1603 -ban ; az első szótár  - tőle 1608 -ban .

Az Aymara egy agglutinatív poliszintetikus nyelv , melynek szórendje " SOV ".

Etimológia

Az az állítás, hogy az "Aymara" szó a jaya ("őse") és mara ("év, idő") ajmara szavakból származik, nagy valószínűséggel téves. E szó tényleges etimológiája homályban marad; Erről a témáról a Lingüística Aimara című művében találunk vitát Rodolfo Cerrón-Palomino perui nyelvésztől (2000: 34–6. o.).

Lásd még 2007-es cikkét a Bulletin of the Peruvian Academy of Languages-ben [5] .

Írás

Az aymara nyelv a latin ábécét használja több további betűvel: A a, Ä ä , Ch ch, Chh chh, Ch' ch', I i, Ï ï , J j, K k, Kh kh, K' k', L l, Ll ll, M m, N n, Ñ ñ, P p, Ph ph, P' p', Q q, Qh qh, Q' q', R r, S s, T t, Th th, T' t' , U u, Ü ü, W w, X x, Y y .

Fonológia

Az aymara nyelv fonetikájában három magánhangzós hang található - ( /aiu/ ), amelyeknél két hosszúsági fokot különböztetnek meg . A magas magánhangzók az uvuláris mássalhangzók előtt és után középre esnek - ( /i/ → [e] , /u/ → [o] ).

Ami a mássalhangzókat illeti , ezek lehetnek labiális , alveoláris , palatális , veláris és uvulárisak az aymara nyelven . A hangok nem fülsiketítettek (például nincs különbség a [p] és a [b] között ), de minden mássalhangzónak három alakja van: egyszerű ( unaspirated ), glottális és leszívott. Az Aymara rezgő /r/ és alveoláris/palatális megkülönböztetéssel rendelkezik az orr és az oldalsó részek számára , valamint két félhangzó - /w/ és /j/ .

Mássalhangzók:

Bilabiális Alveoláris Palatális hátul nyelves Uvuláris Glottal
orr m n ɲ (ŋ)
robbanó Süket p t t͡ʃ k q
Szívott pʰ tʰ t͡ʃʰ kʰ qʰ
Hirtelen pʼ tʼ t͡ʃʼ kʼ qʼ
frikatívák s (ʃ) (x) χ h
Approximants csúszó j w
Oldal l ʎ
egyetlen ütem ɾ

Magánhangzók [6] :

Elülső Közepes Hátulsó
Felső én u
Alsó a

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra kerül, de a hosszú magánhangzók miatt eltolódhat.

Nyelvcsalád

Eredet

Gyakran úgy tartják, hogy az aymara a Tiwanakuban beszélt nyelvből származik , azon az alapon, hogy ez a terület indiánjainak modern nyelve . Bár ez nem mondható el teljes bizonyossággal, a legtöbb szakértő ma már úgy véli, hogy az aymara nyelv később délre - a Tiwanaku régióba - terjedt el eredeti elterjedési területéről, Közép-Peruban, és az aymara volt a Huari állam fő nyelve. Tiwanakuban pedig egy mára kihalt nyelvet – pukinát – beszéltek . Az aymara nyelvű helynevek északon egészen Közép-Peruig és minden bizonnyal az Altiplanón is megtalálhatók .

Közeli rokonok

Az aymara valójában csak az egyik őshonos nyelv ezen a területen; a másik a mai napig létező a hakaru / kauki . Ezt a nyelvcsaládot Martha James Hardman de Batista kutatása hozta létre a Floridai Egyetem Nyelvészeti Programjában . A jakaru ( jaqi aru "emberi nyelv") és kauqui nyelvet a Tupe régió közösségei beszélik, amely Yauyos faluja Lima megyében , Peru középső részén. A hakaru nyelvet körülbelül 3 ezer ember beszéli – szinte mindegyik spanyolul beszélő kétnyelvű . A veszélyeztetett kauki nyelvet főleg idős emberek beszélik egy nagyon kicsi szomszédos közösségben. Dr. Hardman eredetileg a Hakaru és a Kauki nyelvet úgy írta le, hogy nagyon különböznek egymástól, de a későbbi kutatások kimutatták, hogy ugyanazon nyelv két dialektusa .

Ennek a nyelvcsaládnak a nevét még nem adták meg. Dr. Hardman a khaki nevet javasolta , míg a perui nyelvészek más neveket javasoltak. Alfredo Torero az aru ( aru ) "beszéd" kifejezést használta; Rodolfo Cerron-Palomino viszont azt javasolta, hogy az "Aymara" kifejezést az egész családra terjesszék ki, két ágra osztva, a déli (vagy Altiplano) Aymara és a középső Aymara (azaz hakaru és kauki ) ágra. E három mondat mindegyikének vannak követői az andoki nyelvészek körében.

További rokonság

Az aymara nyelvet (a hakaruval és kaukival együtt ) gyakran a kecsuával együtt a kecsumara nyelvcsoportba sorolják . Valójában ezekben a nyelvekben a szókincs több mint egyharmada egybeesik, és vannak egybeesések a nyelvtanban is, azonban ezek az adatok még mindig nem elegendőek egy közös ős rekonstruálásához. A jövőben sok nyelvész fogja össze a kecsuát és ajmarát az andoki családban a mapuche (araucan) nyelvekkel , majd az aravakán nyelvekkel és a tupi-guarani nyelvekkel - az ando-egyenlítői szupercsaládban és bekerült az amerikai makrocsaládba .

Nyelvfejlődés története

A kipukamayok ( 1542 ) szerint az Inka Birodalomban, Tahuantinsuyuban az aymara hivatalosan elismert regionális nyelv volt, amelyet a Viracocha Inka ( XIV - XV. század ) alatt a törvény rögzített a következő területen:

És a kancháktól és kancháktól egészen a charcák és az egész condesuyo [népek] határáig [ viracocha inka] az aymara nyelvet adta fő nyelvüknek, mert az nagyon gyakori és könnyű.

– Juan de Betanzos , kipukamayoki Calapinha, Supno és mások jelentése az inkák eredetéről és uralmáról [7]

Elterjedési földrajz

Bolíviában ezt a nyelvet 2 256 000 ember beszéli; Peruban - 732  ezer; Chilében  - 53 200 ; Argentínában - 41 300 ember [8] .

A nyelvnek több dialektusa van . A központi nyelvet a bolíviai La Pazban beszélik , a perui határtól a Titicaca - tótól délre lévő Puno városáig, valamint Huancane és Moxo tartományokban a Titicaca-tótól északra, a perui Puno megyében , Chile északkeleti részén és nyugaton. Salta tartomány Argentína északnyugati részén. A déli dialektust 227 000 ember beszéli Perui Moquegua és Tacna megyéiben, és 160 000 ember Bolíviában. Az argentin karangas dialektus ( 30 700 ) valószínűleg megegyezik a délivel. A kecsuával ellentétben az aymara nyelvjárásbeli különbségek nem túl hangsúlyosak, és szinte teljes a kölcsönös megértés a különböző nyelvjárásokat beszélők között.

Egyedi tulajdonságok

Ez a nyelv nagyon érdekes, mert hármas logikán alapul , és ennek eredményeként sokkal kifejezőbb, mint más, bináris logikán alapuló nyelvek .

Umberto Eco A tökéletes nyelv keresésében az aymara nyelvet rendkívül rugalmas nyelvnek nevezte, amely számos neologizmus kialakítására képes . Ludovico Bertonio 1603 - ban adta ki az Arte de la lengua aymara című művét . Megjegyezte, hogy ez a nyelv kiválóan alkalmas elvont fogalmak kifejezésére. Aymara nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy maga a beszélő közvetlenül megfigyelte-e a leírt eseményeket vagy sem. Az Aymara kultúra hatalmas különbséget jelent a „látott/láthatatlan” és az „ismert/ismeretlen” között, és szükségesnek tartja ennek a megkülönböztetésnek a folyamatos hangsúlyozását.

1860- ban Emeterio Villamil de Rada azt állította, hogy ez "Ádám nyelve" ( la lengua de Adán ). Guzmán de Rojas javasolta az aymara nyelv használatát köztes nyelvként a gépi fordításban .

A nyelv nyelvi és gesztus elemzése azt mutatta, hogy az aymara beszélőknek meglehetősen ritka elképzelésük van az időről: láthatóan a múltat ​​képviselik előttük, és a jövőt mögöttük. [9] Az anyanyelvi beszélők a jövőt "qhipa uru"-ként írják le, szó szerint "Days Behind", és ezt néha a beszélő mögötti gesztusok kísérik . Ugyanez vonatkozik a kecsua beszélőkre is, akiknek a "qhipa p'unchaw" kifejezése a "qhipa uru"-hoz kapcsolódik. A metafora talán abból fakad, hogy a jövőt nem lehet előre látni. [tíz]

Aymara nyelvű Wikipédia

Van egy ajmara nyelvű Wikipédia - szakasz  („ Wikipedia in the Aymara language ”), az első szerkesztés 2003-ban történt [11] . 2022. november 3-án , 18:40-kor ( UTC ) a szakasz 5028 cikket tartalmaz (összesen 8626 oldal); 15 535 résztvevő regisztrált benne, közülük egy adminisztrátor státuszú; 21 tag tett valamit az elmúlt 30 napban; a szekció fennállása alatt összesen 95 729 szerkesztés történt [12] .

Irodalom

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Joshua Project – Afganisztán népcsoportjai . Hozzáférés dátuma: 2010. június 22. Az eredetiből archiválva : 2012. december 24.
  2. ↑ http://www.unesco.org/languages-atlas/en/atlasmap/language-id-755.html
  3. ↑ Bolívia: Idioma Materno de la Población de 4 años de edad y más- UBICACIÓN, ÁREA GEOGRÁFICA, SEXO Y EDAD (nem elérhető link) . 2001-es bolíviai népszámlálás . Instituto Nacional de Estadística, La Paz – Bolívia. Az eredetiből archiválva: 2010. szeptember 20. 
  4. ↑ További több mint egymillió beszélő amerikai nyelv az azték , kecsua és guarani .
  5. ↑ Onomastica andina. Aimara | Academia Peruana de la Lengua Archiválva az eredetiből 2009. július 15-én.
  6. ↑ Fonologia . Letöltve: 2020. május 17. Az eredetiből archiválva : 2020. január 07.
  7. ↑ Juan de Betanzos , kipukamayoki Calapinha, Supno et al., Jelentés az inkák eredetéről és uralmáról, 1542 . www.bloknot.info (A. Skromnitsky) (2010. január 3.). - A perui indiánok első krónikája, Juan de Betanzostól. Suma y Narración de los Incas. – Madrid, Ediciones Polifemo, 2004, ISBN 84-86547-71-7 , 358-390. Hozzáférés dátuma: 2010. január 11. Az eredetiből archiválva : 2010. december 17.
  8. ↑ Embercsoportok | Joshua Project . Hozzáférés dátuma: 2010. június 22. Az eredetiből archiválva : 2012. december 24.
  9. ↑ Az andoki nyelv a jövőbe tekint vissza . Hozzáférés időpontja: 2020. május 17.
  10. ↑ Rafael E. Núñez, R. és Eve Sweetser a jövővel a hátuk mögött: Egybevágó bizonyítékok az aymara nyelvről és gesztusról az idő térbeli értelmezéseinek határokon átnyúló összehasonlításában. Archiválva : 2021. február 23., Wayback Machine Cognitive Science, 30(3), 1-49.
  11. ↑ Aymara Wikipédia: első szerkesztés
  12. ↑ Aymara Wikipédia: statisztikai oldal


Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Bibliográfiai katalógusokban