Aylisli, Akram Najaf ogly

Akram Najaf ogly Naibov (Aylisli)
azeri Əkrəm Əylisli
Születési dátum 1937. december 6.( 1937-12-06 ) (84 évesen)
Születési hely Aylis falu , Ordubad körzet , Nakhichevan ASSR , Azerbajdzsán SSR
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő, drámaíró, író, forgatókönyvíró, műfordító, szerkesztő
Műfaj költészet, regény, novella, esszé, színdarab
A művek nyelve azerbajdzsáni és orosz
Díjak

Akram Aylisli  azerbajdzsáni író és drámaíró , fordító, forgatókönyvíró. Azerbajdzsán népi írója ( 1998 , 2013-ban megfosztották ), az Azerbajdzsáni SSR tiszteletbeli művésze ( 1968 ).

Életrajz

Akram Aylisli 1937. december 6-án született Aylis faluban, a Nahicseván Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Ordubad régiójában . Édesanyja, Leya Ali-kyzy falusi mesemondó volt, apja, Najaf pedig a fronton halt meg, amikor Akram ötéves volt. Iskola után a moszkvai A. M. Gorkij Irodalmi Intézetben végzett . Irodalmi tevékenységét költészettel kezdte, és 1959 -ben jelent meg az első elbeszélés "Gasham és veje" . Aylisli hírnevét az "Emberek és fák" (1966-1968) trilógia hozta, amelyet a Szovjetunió köztársaságainak és Kelet-Európa országainak minden nyelvén nyomtattak. Aylisli legtöbb művének cselekménye szülőfalujában, Aylisben játszódik (gyakran Buzbulak név alatt rejtőzik). Ideológiailag Aylisli közel áll az orosz " falusi írókhoz ", akik közül néhányhoz ( Vaszilij Belov , Vaszilij Shuksin ) baráti szálak fűzték az írót [1] .

Akram Aylisli sokat dolgozott fordítóként. Azerbajdzsánra fordította Vaszilij Shukshin , Gabriel Garcia Marquez , Heinrich Böll , Vlagyimir Korolenko , Ivan Turgenyev , Konsztantyin Pausztovszkij , Csingiz Aitmatov műveit .

1962-től kezdett szerkesztőként dolgozni. Először az Azerbajdzsáni Állami Kiadóban. 1964-től a  Kommunist újság irodalmi munkatársa, 1965 -től  az Azerbajdzsán Állami Kiadó fordítója, 1968-tól a Ganjlik Kiadó főszerkesztője. 1969 óta forgatókönyvíróként dolgozott az "Azerbajdzsán" filmstúdióban. 1971 -ben Akram Aylisli a Mozalan című szatirikus magazin főszerkesztője lett . 1973 óta  az Azerbajdzsán Állami Filmművészeti Bizottságának főszerkesztője. 1978-1983 - ban az Azerbajdzsán folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott , 1988-1989 - ben az Azerbajdzsáni Írószövetség  titkára , 1992-2003 - ban  a Yazychy (Író) kiadó igazgatója volt. . 2005. november 6-án az ordubad-julfai 7. számú választókerületből a Milli Majlis (parlament) képviselőjévé választották.

Akram Aylisli kreatív tevékenységét állami kitüntetésben részesítették - a Shohrat ("Dicsőség") és az " Istiglal " ("Függetlenség") rendekkel az azerbajdzsáni irodalomnak nyújtott kiemelkedő szolgálatokért, valamint "Azerbajdzsán népi írója" címmel.

"Kőálmok"

2012 decemberében Aylisli megjelentette a Stone Dreams című regényét a Népek Barátsága című orosz magazinban . A fő történet Bakuban játszódik 1988 végén – 1989 elején . A regény ismerteti a bakui örmény pogromokat , valamint az író szülőfalujának, Aylis történetét , amelynek örmény lakosságát 1919-ben a török ​​csapatok lemészárolták [2] .

A Népek Barátsága magazinban való megjelenés után tömegkampány kezdődött az azerbajdzsáni médiában az író elítélésére. Akram Aylislit azzal vádolták, hogy szimpatizál az örményekkel (Azerbajdzsán és Örményország viszonya feszült a karabahi konfliktus miatt ). Aylisli elleni ellenérzést az is kiváltotta, hogy a könyvben a szerző csak az azeriek örmények elleni támadásait ábrázolja, különös tekintettel a bakui és szumgajiti pogromokra, az azerbajdzsánok elleni örmény agresszió eseteiről, például a Khojaly-mészárlásról pedig nincs leírás. [3] . Számos nyugati média szerint azonban az Aylisli elítélésére irányuló kampányt a regényben jelenlévő Heydar Aliyev kritikája okozta [4] [5] . Aylislit számos azerbajdzsáni író és emberi jogi aktivista, számos országon kívüli író és emberi jogi szervezet támogatta, akik azzal vádolták az azerbajdzsáni kormányt, hogy megszervezte az író üldözését.

2013 februárjában Bakuban, Ganjában és az író szülőfalujában demonstrációkat tartottak, melyeket az író portréinak és könyveinek elégetése kísért. A résztvevők azt skandálták: „Halál Akram Aylislire!”, „Áruló!”, „Akram örmény!” [6] . Az Azerbajdzsán Írószövetségének vezetése bejelentette Aylisli kizárását az unióból (bár ő maga még 1991-ben kilépett) [7] . Aylisli fiát és feleségét elbocsátották állásukból [8] [9] . Azerbajdzsán Oktatási Minisztériuma "tanárok kérésére" úgy döntött, hogy eltávolítja Aylisli műveit az iskolai tankönyvekből [10] . Az Aylisli drámái alapján készült előadásokat azerbajdzsáni színházak színpadairól forgatták [11] .

A képviselők azt követelték, hogy vonják meg Aylislitől a kormányzati kitüntetéseket, és vizsgálják meg "genetikai kódját", hogy kiderüljön, örmény-e. [12] . Oktay Asadov , a parlament elnöke azt mondta, hogy "van valami gyanús mindazok származásában, akik Aylislit támogatják" [13] . A Kaukázusi Muszlim Hivatal vezetője, Sheikh-ul-Islam, Allahshukur Pashazade Aylislit „murtadnak” (hitehagyottnak) nevezte [14] . A kormánypárti Modern Musavat Párt 10 000 manat jutalmat hirdetett azoknak, akik levágták az író fülét [15] .

2013. február 7- én Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök rendeletével Akram Aylislit megfosztották „Azerbajdzsán népi írója” címétől és állami nyugdíjától [16] .

2014 februárjában egyetemi tanárok és rektorok nemzetközi csoportja Akram Aylislit jelölte Nobel-békedíjra [17] [18] [19] .

2016. március 30-án a bakui repülőtérről Olaszországba tartó repülés közben Akram Aylislit „huliganizmus miatt” őrizetbe vették [20] [21] . Az azerbajdzsáni belügyminisztérium sajtószolgálatának főosztályvezetője, Orkhan Mansurzade elmondta, hogy A. Aylislit azért vették őrizetbe, mert konfliktus alakult ki közte és a repülőtéri ellenőrzőpont alkalmazottai között. Az írót még aznap este szabadlábra helyezték [22] , és tagadta a vádakat [23] . Ezt követően az ellene indított büntetőeljárást átminősítették az „ellenállás vagy erőszak alkalmazása a hatóságok képviselője ellen” [24] cikk alá, Aylislinek megtiltották, hogy elhagyja Bakut [25] .

2019. január 8-án Washington DC-ben bemutatták a Stone Dreams első angol nyelvű kiadását [26] . A Katherine Young fordító által angolra fordított könyv bevezeti az amerikai közönséget a lelkiismeret hangjába, és felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel Azerbajdzsánnak szembe kellett néznie a függetlenség kivívása során az elmúlt harminc évben.

Orosz fordítások

Mese

Történetek

Jegyzetek

  1. Shura Burtin. A fejsze és a toll . "Orosz riporter" (2013. november 12.). Letöltve: 2014. december 9. Az eredetiből archiválva : 2016. április 1..
  2. Richard G. Hovannisian . Az Örmény Köztársaság, 4. évf. II: Versailles-tól Londonig, 1919-1920  (angol) . - Berkeley: University of California Press , 1982. - P. 236-238. - ISBN 0-520-04186-0 .
  3. Sindelar, Daisy. Azerbajdzsánban: Harag egy szerzőre, de nem feltétlenül érvelése miatt . RFE/RL. Letöltve: 2013. február 8. Archiválva az eredetiből: 2013. február 12.
  4. Azerbajdzsán az örménybarát szerzőt érdemelte ki a saját erejéből . 2013.02.12
  5. AZERBAÏDJAN - Un grand écrivain frappé de disgrâce Archiválva az eredetiből 2013. július 10-én. // Courrier International. 2012.02.11
  6. RFE/RS. Aylisli könyveit elégették Azerbajdzsánban . RFE/RL (2013. február 11.). Hozzáférés időpontja: 2014. december 9. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5.
  7. Akram Aylislit kizárták az Írószövetségből, amelynek nem volt tagja. Archív másolat 2022. március 9-én a Wayback Machine - n // ann.az. 2013.02.8
  8. A közismert azerbajdzsáni írót megfosztották a Köztársaság népi írója címétől és nyugdíjától A Wayback Machine 2021. január 15-i archív példánya // Echo of Moscow. 2013. február 07
  9. Hibás irodalom Azerbajdzsánban A Wayback Machine 2018. június 14-i archív másolata // Echo of Moscow. 2013. február 09
  10. Egy megszégyenült író műveit eltávolították az iskolai tankönyvekből Azerbajdzsánban A Wayback Machine 2016. március 4-i archív példánya // Rosbalt, 2013.02.20.
  11. Rusztam Shahsuvarov. A „kőálmok” továbbra is kísértik az azerbajdzsáni társadalmat (hozzáférhetetlen link) . "Kaukázusi politika" (2013. február 9.). Az eredetiből archiválva : 2013. február 11. 
  12. Az örmény pogromokat elítélő írót üldözték Azerbajdzsánban. A bakui politikusok azt követelik, hogy ellenőrizze "genetikai kódját" A 2018. november 26-i archív példány a Wayback Machine -en // NewDayNews.ru. 06.02.13
  13. A képviselők javasolták Aylisli állampolgárságának megfosztását. Archiválva : 2013. augusztus 21. // Contact.az, 2013.02.01
  14. Bahram Rusztambekov. Azerbajdzsán papsága felszólította Akram Aylislit minden kitüntetéstől . 1news.az (2013. február 13.). Az eredetiből archiválva : 2014. december 21.
  15. A "Modern Musavat" díjat hirdetett Aylisli (Azerbajdzsán) író fülének . Letöltve: 2020. május 5. Az eredetiből archiválva : 2021. január 21.
  16. Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének rendelete Akram Aylisli (Akram Najaf oglu Naibov) az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének személyi nyugdíjától való megfosztásáról. Archiválva 2020. április 12-én a Wayback Machine -en . Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének hivatalos honlapja
  17. Akram Aylislit javasolják a Nobel-békedíj jelöltjének . 1NEWS.AZ (2014. március 11.). Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2014. december 21..
  18. Akram Aylisli – az azerbajdzsáni és örmény nép megbékítésére tett erőfeszítései során tanúsított bátorságáért  (angolul)  (a hivatkozás nem elérhető) . akramaylisli.info (2014. február 1.). Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2014. december 9..
  19. Szergej Abasin ismertette Akram Aylisli azerbajdzsáni író Nobel-békedíjra való jelölésének okait . "Armenpress" (2014. március 13.). Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  20. Akram Aylisli írót őrizetbe vették , A Kaukázus visszhangja  (2016. március 30.). Az eredetiből archiválva : 2018. október 31. Letöltve: 2018. október 31.
  21. ↑ Akram Aylislit az Oxu.Az repülőtéren vették őrizetbe  (2016. március 30.). Az eredetiből archiválva : 2018. október 31. Letöltve: 2018. október 31.
  22. Akram Aylisli: „íróként akarom leélni hátralévő napjaimat” , Minval.az  (2016. március 31.). Az eredetiből archiválva : 2018. február 20. Letöltve: 2018. február 19.
  23. Faik Mejid. Aylisli a bakui fogva tartást a munkájával hozta összefüggésbe . Kaukázusi csomó (2016. március 31.). Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  24. Aylisli megváltoztatta a cikket . ann.az (2016. április 21.). Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  25. Faik Mejid. Aylisli író panaszkodott az Azerbajdzsán elhagyásának tilalma miatt . Kaukázusi csomó (2018. szeptember 19.). Letöltve: 2018. október 31. Az eredetiből archiválva : 2018. október 31.
  26. www.turan.az. Akram Aylisli könyvének bemutatója Washingtonban . Információs Ügynökség Turan . Turán Hírügynökség (2019. január 9.). Letöltve: 2019. január 9. Az eredetiből archiválva : 2019. január 9..

Linkek