A "Cseljabinszki régió közigazgatási-területi szerkezetéről" szóló törvény és a Cseljabinszki régió chartája szerint az Orosz Föderáció tárgya a következő közigazgatási-területi egységeket foglalja magában : [1] [2] [3]
A járások és a községi tanácsok közigazgatási központjai a Cseljabinszki régió törvénye szerint az önkormányzati körzetek és vidéki települések közigazgatási központjaként meghatározott települések. [egy]
A régió közigazgatási központja Cseljabinszk városa . [egy]
Az önkormányzati struktúra részeként a régió közigazgatási-területi egységeinek határain belül 2019. január 1-től 319 település került kiosztásra [5] , köztük:
| Nem. | Név | Zászló | Címer | Négyzet | Népesség
(2022) |
Sűrűség
fő/km² |
Központ |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| városi kerületek | |||||||
| én | Verkhneufaleyskiy GO | 1612 km² | ↘ 25 989 [6] | 18.9 | Felső-Ufaley városa | ||
| II | Zlatoust GO | 1895 km² | ↘ 163 639 [6] | 88.3 | Zlatoust városa | ||
| III | Karabash GO | 682 km² | ↘ 10 775 [6] | 16.2 | Karabash városa | ||
| IV | Kopeyskiy GO | 355 km² | ↗ 150 013 [6] | 423.6 | Kopejszk városa | ||
| V | Kyshtym | 763 km² | ↘ 38 031 [6] | 51.08 | Kyshtym városa | ||
| VI | Mozdony GO | 10 km² | ↗ 8559 [6] | 845,0 | Lokomotivny település | ||
| VII | Magnyitogorszk GO | 392 km² | ↘ 410 594 [6] | 1054.2 | Magnyitogorszk városa | ||
| VIII | Miass GO | 1756 km² | ↘ 161 914 [6] | 94.8 | Miass városa | ||
| IX | Ozersky GO | 657 km² | ↘ 87 182 [6] | 135,8 | Ozyorsk városa | ||
| x | Sznezhinsky GO | 299 km² | ↘ 50 814 [6] | 173.3 | Sznezhinsk városa | ||
| XI | Trekhgorny GO | 162 km² | ↘ 32 463 [6] | 201.3 | Trekhgorny városa | ||
| XII | Trinity GO | 128 km² | ↘ 70 301 [6] | 571,5 | Troitsk város | ||
| XIII | Uszt-Katavszkij GO | 675 km² | ↘ 24 077 [6] | 36.9 | Ust-Katav városa | ||
| XIV | Chebarkul GO | 71 km² | ↗ 44 693 [6] | 576.4 | Chebarkul városa | ||
| XV | Cseljabinszk GO | 501 km² | ↘ 1 189 525 [ 6] | 2396,6 | Cseljabinszk városa | ||
| XVI | Yuzhnouralsky GO | 210 km² | ↘ 37 587 [6] | 179.4 | Juzsnouralszk városa | ||
| Önkormányzati területek | |||||||
| egy | Agapovsky kerületben | 2603 km² | ↘ 32 944 [7] | 12.7 | Agapovka falu | ||
| 2 | Argayashsky kerület | 2683 km² | ↘ 40 516 [7] | 15.1 | Argayash falu | ||
| 3 | Ashinsky kerületben | 2791 km² | ↘ 57 432 [7] | 20.7 | Asha város | ||
| négy | Bredinskiy kerület | 5068 km² | ↘ 24666 [7] | 4.9 | Bredy falu | ||
| 5 | Várna régiója | 3852 km² | ↘ 24 658 [7] | 6.4 | Várna falu | ||
| 6 | Verkhneuralsky kerület | 3468 km² | ↘ 33 626 [7] | 9.8 | Verkhneuralsk városa | ||
| 7 | Jemanzselinszkij kerület | 113 km² | ↘ 48 671 [7] | 431.6 | Jemanzselinszk város | ||
| nyolc | Etkulsky kerület | 2525 km² | ↗ 30 004 [7] | 11.8 | Etkul falu | ||
| 9 | Kartalinsky kerület | 4726 km² | ↘ 45 544 [7] | 9.7 | Kartaly városa | ||
| tíz | Kasli kerület | 2786 km² | ↘ 30 931 [7] | 11.2 | Kasli városa | ||
| tizenegy | Katav-Ivanovsky kerületben | 3415 km² | ↘ 28 815 [7] | 8.5 | Katav-Ivanovsk város | ||
| 12 | Kizilsky kerületben | 4412 km² | ↘ 21 509 [7] | 5.0 | Kizilskoe falu | ||
| 13 | Korkinsky kerületben | 102 km² | ↘ 58 730 [7] | 577,8 | Korkino városa | ||
| tizennégy | Krasnoarmeisky kerületben | 3842 km² | ↗ 41 614 [7] | 10.7 | Miass falu | ||
| tizenöt | Kunashaksky kerület | 3141 km² | ↘ 28 438 [7] | 9.08 | Kunashak falu | ||
| 16 | Kusinsky kerületben | 1513 km² | ↘ 26 089 [7] | 17.4 | Kusa városa | ||
| 17 | Nagaybaksky kerületben | 3018 km² | ↘ 18 083 [7] | 6.03 | Ferchampenoise falu | ||
| tizennyolc | Nyazepetrovsky kerületben | 3459 km² | ↘ 16014 [7] | 4.6 | Nyazepetrovsk városa | ||
| 19 | Oktyabrsky kerületben | 4356 km² | ↘ 18 893 [7] | 4.4 | Oktyabrskoye falu | ||
| húsz | Plastovsky kerületben | 1751 km² | ↘ 25 067 [7] | 14.3 | város Plaszt | ||
| 21 | Satka kerület | 2397 km² | ↘ 77 987 [7] | 32.8 | Satka városa | ||
| 22 | Szosznovszkij kerület | 2071 km² | ↗ 85 038 [6] | 36.1 | Dolgoderevenszkoje falu | ||
| 23 | Troitsky kerületben | 3958 km² | ↘ 24 473 [7] | 6.2 | Troitsk város
(nem tartalmazza) | ||
| 24 | Uvelsky kerületben | 2330 km² | ↘ 31 661 [7] | 13.6 | Uvelsky település | ||
| 25 | Uisky kerületben | 2637 km² | ↘ 22 180 [7] | 8.5 | Ujszkoje falu | ||
| 26 | Chebarkulsky kerületben | 2879 km² | ↘ 29 384 [7] | 10.2 | Chebarkul városa | ||
| 27 | Chesmensky kerületben | 2663 km² | ↘ 18 055 [7] | 6.8 | Chesma falu | ||
A cseljabinszki régió 1934. január 17-én alakult meg. It included 58 districts: Aromashevsky , Argayashsky , Belozersky , Berdyuzhsky , Bishkilsky , Bredinsky , Brodokalmaksky , Varnensky , Verkhneuralsky , Vikulovsky , Golyshmanovsky , Dalmatovsky , Zverinogolovsky , Zlatoustovsky , Isetsky , Ishimsky , Kazansky , Kamensky , Kamyshlovsky , Kargapolsky , Kargapolsky , Kargapolsky , , Kizilsky , Kopeysky , Kochkarsky , Kunashaksky , Kurgansky , Kurtamyshsky , Lebyazhevsky , Maslyansky , Makushinsky , Minyarsky , Mishkinsky , Mokrousovsky , Nagaybaksky , Nyazepetrovsky , Olkhovsky , Omutinsky , Petukhovsky , Podovinny , Polovinsky , Poltavsky , Sukholozhsky , Talisky , Gulisky _ _ _ _ , Uvelszkij , Uporovszkij , Uszt -Ujszkij , Ufalejszkij , Shadrinsky , Shatrovsky , Shumikhinsky , Shchuchansky , Yurgamyshsky , Yalano-Kataysky és Yalutorovsky .
1934. március 16-án megalakult a Cseljabinszki körzet, amely ugyanazon év december 20-án Szosznovszkij körzetté alakult . Emellett december 20-án megalakult a Kyshtymsky kerület .
1934. május 10-én a Bagarjaszkij körzetet a Szverdlovszki Területből a Cseljabinszki Területbe , a Szuholozsszkij körzetet pedig a Cseljabinszki Területből a Szverdlovszki Területbe helyezték át.
1934. december 7-én Aromashevsky, Berdyugsky, Vikulovsky, Golyshmanovsky, Isetsky, Ishimsky, Kazansky, Mostovsky, Omutinsky, Uporovsky és Yalutorovsky kerületeket áthelyezték a Cseljabinszki régióból az Omszk régióba.
1935. január 18-án új körzetek jöttek létre : Agapovszkij , Butkinszkij , Vargasinszkij , Galkinszkij , Gljadjanszkij , Karakulszkij , Kirovszkij , Kolhoznij , Lopatinszkij , Miasszkij , Mostovszkij , Pokrovszkij , Pisminszkij , Csebarcsinszkij , Csebarcsinszkij és Csebarcsinszkij . 1935. február 28-án megalakult az Etkulsky kerület .
1935. december 31-én megszűnt a Zlatoust kerület. 1937. április 1-jén a Kopeysky kerületet megszüntették.
1938. október 3-án a Butkinsky, Kamyshlovsky, Pyshminsky, Talitsky és Tugulymsky körzeteket a Cseljabinszki régióból a Szverdlovszki régióba helyezték át.
1940. február 17-én megalakult a Kusinszkij körzet , 1940. december 17-én pedig az Almenevszkij és Szafakulevszkij körzet (a Yalano-Kataysky körzet megszüntetésével). 1941. január 13-án megalakult a Krasznoarmejszkij , április 24-én pedig a Mekhonszkij kerület .
1942. június 15-én a Kamenszkij és Pokrovszkij körzeteket a cseljabinszki régióból a Szverdlovszki régióba helyezték át.
1943. február 6-án Almenevszkij, Belozerszkij, Vargasinszkij, Galkinszkij, Gljadyanszkij, Dalmatovszkij, Zverinogolovszkij, Kargapolszkij, Katajszkij, Kirovszkij, Kurganszkij, Kurtamysszkij, Lebjazsevszkij, Lopatinszkij, Makusinszkij, Olkinszkij, Moszkovszkij, Mosztukszkij, Miszlovszkij, Mekhonszkij, Miszkij Safakulevsky, Uksyansky, Ust-Uysky, Chastoozersky, Chashinsky, Shadrinsky, Shatrovsky, Shumikhinsky, Shchuchansky és Yurgamyshsky kerületek.
1944. február 9-én az Ufalejszkij kerületet Kaslinsky névre keresztelték . 1945. január 10-én a Kyshtymsky kerületet átkeresztelték Kuznetsky-re.
1945. február 13-án megalakult a Burinszkij és Kulujevszkij körzet .
1948. október 21-én megszüntették a Kuznyeck régiót, 1956. május 24-én a Burinszkij és Kulujevszkij régiót, 1959. április 27-én a Karakulsky és Miass régiót, 1959. október 15-én pedig a Bagaryaksky és Brodokalmasky régiókat. 1955-ben a Kochkarsky kerületet átnevezték Plastovsky-ra [8] .
1960. november 12-én a Minyar régiót Ashinsky névre keresztelték [9] .
| A cseljabinszki régió regionális központjai | |||
|---|---|---|---|
| Közigazgatási központ Cseljabinszk | |||
| Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása | |
|---|---|
| Ismétlés. | |
| A szélek | |
| Vidék |
|
| Városok | |
| Egy régió | |
| A. env. | |
| |