Abgarids

Abgarids (Kr. e. 132 - i.sz. 242) - arab eredetű Nabateus - dinasztia [1] [2] . Edessa , Osroene és Felső-Mezopotámia felett uralkodott [1] . A klán néhány tagja iráni nevet viselt, de egyébként sokuk arab nevet viselt, köztük maga Abgar is [3] . J. B. Segal angol történész megjegyzi, hogy az "-u"-ra végződő nevek "kétségtelenül nabateusok" [3] . Az Abgarid klán uralkodói arámul beszéltek [3] .

Történelem

A dinasztia őse az Aryu nevű nabateus törzsek vezetője volt (Ariu másik változata Kr.e. 132 - Kr.e. 127) kiszabadult a szeleukidák hatalma alól, önállóan uralni kezdte a várost, amelyben megalapította az államot a fővárossal. Edessa [4 ] [5] .

Carrhae- ban (Kr. e. 53) győzelmet aratva a dinasztia tagjai mintegy két évszázadon át a Pártus királyság ellen folytatott politikát [3] . 2. sz. fordulóján. n. e. A Római Birodalom Osroenét római kliens állammá változtatta [3] . Caracalla császár uralkodása alatt (198-217), valószínűleg 214-ben, Abgar IX Severust megdöntötték, és Osroene római tartomány vagy gyarmat lett [3] . És ettől a pillanattól kezdve az Abgarid-dinasztia csak névleg uralkodott [3] . Abgar X Farhad, az utolsó névleg uralkodó Abgarid feleségével Rómában telepedett le [3] .

Vonalzók listája

• Aryu – ie 132-127
• Abdu, Mazur fia – ie 127-120
• Fradasht, Gebaru fia – ie 120-115
• I. Bakuru, Fradasht fia – ie 115-112
• Baku II, Baku fia – ie 112-94
• Bakuru II és Manu I – ie 94
• Bakuru II és Abgar I Pika – ie 94-92
• I. Abgar – ie 92-68
• II . Abgar, I. Abgar fia – ie 68–53

Interregnum Kr.e. 53–52

• Manu II – Kr.e. 52-34
• Pakor - ie 34-29
• Abgar III – Kr.e. 29-26
• Abgar IV Sumac – ie 26-23
• Manu III Saful – Kr.e. 23-4
• Abgar V Ukkama , Manu fia – Kr.e. 4 – Kr.u. 7 [6]
• IV. Manu, Manu fia – i.sz. 7-13
• Abgar V Ukkama – Kr.u. 13-50
• V. Manu, Abgar fia – i.sz. 50-57
• VI. Manu, Abgar fia – i.sz. 57-71
• VI. Abgar, Manu fia – i.sz. 71-91

Interregnum 91–109 HIRDETÉS

• Abgar VII , Ezad fia - 109-116. HIRDETÉS

Interregnum 116–118 HIRDETÉS

• Yalur (Yalud) és Parfamaspat - 118-122 év. HIRDETÉS
• Partamaspat - 122-123 év. HIRDETÉS
• Manu VII , Ezad fia - 123-139 HIRDETÉS
• Manu VIII, Manu fia - 139-163 HIRDETÉS
• VIII. Nagy Abgar , Manu fia - 177-212 HIRDETÉS
• IX. Nagy Abgar, Abgar fia - 212-214 HIRDETÉS [7] [3]
• IX. Manu, Manu fia - 214-240 HIRDETÉS
• Abgar X Frahad, Manu fia - 240-242 HIRDETÉS

Jegyzetek

1. ↑ 2018. Ramelli 12 .
2. ↑ Sartre, 2005 , p. 500.
3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Segal, 1982 , p. 210-213.
4. ↑ D. Rubens. Histoire politique, religieuse et littéraire d'Edesse Jusqu'à La Première Croisade, Paris  (angol)  // Imprimerie Nationale. - 1897. - 27. o . — ISSN 0021-762X .
5. ↑ Alfred von Gutschmid. Über die Beinamen der hellenistischen Könige  (angol)  // Mémoires de l'Académie impériale des sciences de Saint-Petersbourg: Journal. - 1887. - 1. évf. II , nem. 35 . — 17. o .
6. ↑ Encyclopaedia Iranica Alapítvány. Üdvözöljük az Encyclopaedia  Iranica oldalán . iranicaonline.org . Letöltve: 2022. július 12.
7. ↑ Sartre, 2005 , p. 508.

Irodalom

• Ramelli Ilaria LE Abgarids (angol)/ In Hunter DG, van Geest, Paul JJ, Peerbolte B. Jan Lietaert (szerk.). — Brill Encyclopedia of Early Christianity Online, 2018.
• Sartre M. Az arabok és a sivatagi népek (angol) // The Cambridge Ancient History: Volume 12, The Crisis of Empire, AD 193-337 / In Bowman AK , Garnsey P. ,Cameron A.(szerk. ) . - Cambridge University Press, 2005. -Vol. 12. -P. 498-520. — ISBN 978-0521301992 . -doi:10.1017/CHOL9780521301992.021.
• Segal JB ABGAR  (angol) / In Yarshater E. (szerk.). – Encyclopædia Iranica, I/2. kötet, Abd-al-Hamīd–Abd-al-Hamīd. - London és New York: Routledge & Kegan Paul, 1982. - 1. évf. I-II. - P. 210-213. - ISBN 978-0-71009-091-1 .
• Parisot J. Abgar  (fr.) / dans Vacant A., Mangenot E. - Dictionnaire de théologie catholique , Letouzey et Ané éditeurs, Paris. - P. , 1909. - Kt. I. - P. [67-73] (A oszlop).
• Marie-Nicolas Bouillet , Chassang A . ABGAR ou ABGARE (fr.). — dans Dictionnaire universel d'histoire et de geographie Bouillet Chassang. - Librairie Hachette, 1878. - Vol. 1. - 6. o.