cink-szelenid | |
---|---|
Tábornok | |
Chem. képlet | ZnSe |
Fizikai tulajdonságok | |
Sűrűség | 5,27 g/cm³ |
Keménység | 3-4 a Mohs-skála szerint |
Fajlagos elektromos ellenállás | 10 10 Ohm m |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 1525 °C |
Oud. hőkapacitás | 339 J/(kg K) |
Hővezető | 18 W/(m K) |
Optikai tulajdonságok | |
Törésmutató | 2,68 (540 nm), 2,49 (1 µm), 2,40 (10,6 µm), |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 1315-09-9 |
PubChem | 73979 |
Reg. EINECS szám | 215-259-7 |
MOSOLYOK | [Zn].[Se-2] |
InChI | InChI=1S/Se.Zn/q-2;ALPUSWLPFCNUJH-UHFFFAOYSA-N |
ChemSpider | 66607 |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A cink-szelenid (ZnSe) a cink és a szelén bináris vegyülete , egy közvetlen résű félvezető, amelynek sávszélessége abszolút nullánál 2,82 eV , szobahőmérsékleten pedig 2,68 eV [1] . Szobahőmérsékleten citromsárga por, wurtzit vagy cinkkeverék szerkezettel . Az ásványi stillit a cink-szelenid sztöchiometrikus összetételének felel meg .
A cink-szelenid egykristályait az olvadék nyomás alatti irányított kristályosításával [2] vagy kémiai gőzleválasztással [3] növesztik .
A szakirodalom elektrokémiai módszert is leír a ZnSe előállítására: az elektrolit kénsav vagy sósav , a katód szelén és platina ötvözetéből készül, anódként pedig cinklemezt használnak.