Mekheli, Lajos
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2018. október 18-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 7 szerkesztést igényelnek .
Mehely Lajos ( magyarul vagy németül Ludwig von Méhely ; 1862 . augusztus 24. – 1953 . vagy 1946 . február 4. ) magyar zoológus . Magyarország és a környező országok állatvilágának kutatója, számos tudományos monográfia és számos elismert faj- és szuperfajrangú taxon szerzője.
Életrajzi adatok
Magyarországon született Kisfaludszögi (ma Bodrogkisfalud ) városában 1862. augusztus 24-én . A halál évével kapcsolatban ellentmondásos információk állnak rendelkezésre. A halálozás időpontjában a magyar adatok szerint eltérések vannak - 1953. február 4. (más források szerint 1946 [1] ). Mivel az említett kiadás azt jelzi, hogy L. Mekheli 83 éves korában halt meg, valószínűleg helyes 1946 -ot tekinteni halála évének.
A kutatóval kapcsolatos információk rendkívül korlátozottak. Ismeretes, hogy Mekheli Lajos hivatásos zoológus , egyetemi tanár volt. 1880-ban diplomázott a budapesti egyetemen , majd 1885-ben a brassói Királyi Állami Ökológiai Gimnázium tanára lett . 1896 - ban a Magyar Nemzeti Természettudományi Múzeum munkatársa lett, ahol 1912-ig zoológusként, majd ( 1915 -ig ) igazgatója volt. 1915-ben a budapesti Pazman Péter Tudományegyetem állat- és anatómia professzora lett.
L. Mekheli tudományos kutatásának herpetológiai részét, amely e kutatót folyamatosan érdekelte, Korsos P. ismertetése tartalmazza (Corsós, 2008 ). Mind a távoli országok (Guinea, Paraguay), mind pedig Magyarország és a Kárpátok herpetofaunájával foglalkozó tanulmányokat említik . Megemlíthetők a terepi otheriológiai (különösen a fosszilis fistuloz rágcsálókra vonatkozó), a kiropterológiai (modern denevérfajok vizsgálata), a rágcsáló (vakond patkányok és egerek variabilitásának vizsgálata), az entomológusok (méhek szisztematikája) és egyéb vizsgálatok egyéni eredményeiről. megtalálható minden speciális áttekintésben és egyedi cikkben, amely különféle állatcsoportok faunájáról és szisztematikáról szól (például Topachevsky, 1969 ; Michener, 1997 ).
A katonai események és a világháború idején annak köszönhető, hogy az A Cél tudományos folyóirat szerkesztőjeként 1919 elején a darwinizmus és a rasszizmus problémáiról folytatott viták résztvevője lett. Az 1930-as támadást követően megtagadta a Magyar Tudományos Akadémia tagságát, majd 1933-ban, az országban a nacionalista ideológia csúcspontján lemondott.
1945-ben, a kommunisták hatalomra kerülése után a népbíróság letartóztatta L. Mekhelit, mint "háborús bűnös és népellenes ügynököt". Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Mekheli Lajos 83 éves korában a börtönben meghalt.
Mekheli Lajos által leírt taxa
L. Mekheli zoológusként különféle állatcsoportok, elsősorban méhek, rákok, kétéltűek, hüllők és emlősök iránt érdeklődött. A legtöbbet idézett régi és modern szakirodalom Mehely L. denevérekről (Méhely, 1900), a vakondpatkányok családjába tartozó rágcsálókról (Méhely, 1909) és p.-ról (Méhely, 1935 ) írt munkája.
A szerző a többi új taxon között (időrendi sorrendben) leírta:
- sztyeppei vipera alfaja - "magyar réti vipera", Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893;
- új-guineai kétéltűek nemzetsége (a Microhylidae családból) - Copiula Méhely, 1901;
- az amerikai farkatlan kétéltűek nemzetsége (a Microhylidae családból) - Chiasmocleis Méhely, 1904;
- a farkatlan kétéltűek nemzetsége (a Microhylidae családból) - Dermatonotus Méhely, 1904 ("páncélos ölyv");
- sziklagyíkok fajai - Lacerta horvathi Méhely, 1904;
- ősi vakondpatkányok nemzetségéből származó fosszilis rágcsáló - Prospalax priscus Méhely, 1908;
- Ukrajna állatvilágában ismert rágcsáló - Spalax polonicus Méhely, 1909 (syn. "Spalax zemni" Erxleben, 1777);
- közel áll a korábbi rágcsálófajokhoz - Spalax istricus Méhely, 1909 és Spalax antiquus Méhely, 1909 (ma a "Spalax graecus" Ukrajnából ismert görög alfajaként ismerik el);
- sziklagyíkok faja - Lacerta armeniaca Méhely, 1909 (örmény gyík; ma gyakran "Darevskia armeniaca" néven);
- a vakond patkányok családjába tartozó rágcsálók két alnemzete - "Macrospalax" Méhely, 1909 (kisvakond patkányok) "Microspalax" Méhely, 1909 (nagyvakond patkányok) (a mai besorolás szerint "Nannospalax" és "Spalax" s. str. a "Mesospalax" Méhely , 1909 név nom. nud. [MSW3]);
- a sztyeppei (pontikus) vakond patkány ("Nannospalax leucodon" Nordmann, 1840) több alfaja - "Spalax hellenicus" Méhely, 1909, "Spalax hercegovinensis" Méhely, 1909, "Spalax serbicus" Méhely, 1909, "Spalax leucodon" Méhely, 1909, ",spalax"syr 1909, "Spalax transsylvanivus" Méhely, 1909;
- a kis-ázsiai vakondpatkányok több alfaja ("Nannospalax" ex gr. ""leucodon""), különösen a Neringa vakondpatkány ("Nannospalax nehringi" Satunin, 1898) - "anatolicus" Méhely, 1909, "cilicicus" Méhely, 1909 , "Spalax monticola armeniacus" Mehely, 1909;
- sztyeppei vipera alfaja "Vipera ursinii macrops" Méhely, 1911;
- Ázsia Kisvakond patkányok (rágcsálók) kis formája - Spalax turcicus Méhely, 1913;
- az egéregerek hegyi formája (esetleg külön faj) ("Sicista" Gray, 1827) - "montana" Méhely, 1913, ugyanennek a fajnak az összetétele tartalmaz egy másik Mekheli által leírt alfajt - "tatricus" Méhely, 1913;
- rágcsálók törzse (az Arvicolidae-n belül) - Fibrini Méhely, 1914;
- a fosszilis rágcsálók három nemzetsége (az Arvicolidae-n belül) - "Apistomys" Méhely, 1914, "Pliomys" von Méhely, 1914 és "Microtomys" von Méhely, 1914 (syn. "Cromeromys" Zazhigin, 1980); beleértve fajaikat is, köztük - "Pliomys episcopalis" Méhely, 1914, "Microtomys pusillus" Méhely, 1914 (gyakran "Mimomys pussilus" néven) és "Mimomys petenyii" Méhely, 1914 (néha "Borsodia" sl);
- a Hymenoptera (Palearctic "Hylaeus") nemzetségei - "Abrupta" Méhely, 1935; "Auricularia" Méhely, 1935, "Barbata" Méhely, 1935, "Campanularia" Méhely, 1935, "Dentigera" Méhely, 1935, "Fasciata" Méhely, 1935, "Impeifecta" Méhely, 1935,3éNaviculariaina, 1935 " Méhely, 1935, "Spatidaria" Méhely, 1935, "Thchota" Méhely, 1935.
Emellett L. Mekheli kiemelkedő érdemei közül érdemes megemlíteni az eddig elfogadott különféle átsorolásokat. Példaként: számos binómen szerzőségének számos idézete (generikus és specifikus elnevezések megegyezése): európai denevérek "Myotis daubentonii" Méhely, 1900 comb. november. és amerikai pergamen "Eptesicus fuscus" Méhely, 1900 fésű. november. (mindkét taxon egykori "Vespertilio" sl).
Elismerés
Számos új taxont neveztek el a kutató tiszteletére (Michener rovarok, 1997):
- méh nemzetség Mehelya Popov, 1939: 167, nem Csiki, 1903, "Barbara" Mehely pótlása, 1935. Típusfaj: "Prosopis friesei" Mfken [recte Afker?], 1904, eredeti megjelöléssel. ["Prosopis"]. Lásd Mehelyana. Hylaeinae.
- méh nemzetség Mehelyana Sandhouse, 1943: 569, "Barbara" Mehely, 1935 és "Mehelya" Popov, 1939 helyettesítője. Típusfaj: "Prosopis friesei" A\fker\. 1904. autobasic. Hylaeinae.
- denevérfajok Rhinolophus mehelyi Matschie, 1910 - patkódenevér Megeli .
Mekheli Lajos nevezetes tudományos munkái
- Mehely L. 1897a. Zur Herpetologie von Ceylon. - Termeszetrajzi Fuzetek 20: 55-70.
- Mehely L. 1897b. Újabb adatokÚj-Guinea herpetológiájához. (További hozzájárulások Új-Guinea herpetológiájához.) - Természetrajzi Füzetek 20: 398-409, 409-419.
- Méhely L. 1898. Beszámoló a hüllőkről és Batrachiákról gyűjtötte Mr. Lewis Biro Új-Guineában. - Termeszetrajzi Fuzetek 21: 165-178.
- Méhely L. 1900. Monographia chiropterorum Hungariae [Magyarország denevéreinek monográfiája]. - Budapest: Nemzeti Múzeum, 1900. - 372 p. [név magyarul: Magyarország denevéreinek monographiája]. >>> >>> pdf/djvu
- Mehely L. 1901a. Adatok az új-guineai szûkszájú (Engystomatidae) békák ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Engystomatiden von Neu-Guinea.) - Természetrajzi Füzetek 24: 169-216, 216-271.
- Mehely L. 1901b. Csúszómászók és kétéltûek. (Reptilien und Amphibien) / Horváth G. (szerk.): Zichy Jenõ gróf harmadik ázsiai utazásának állattani eredményei. II. (Zoologische Ergebnisse der dritten asiatischen Forschungsreise des Grafen Eugen Zichy. II.) - Hornyánszky Viktor, Budapest & Karl w. Hiersemann, Lipcse, pp. 43–68.
- Méhely L. 1902. [Reptilians and amphibians.] // Horváth, G. (ed.): A Magyar Nemzeti Múzeum Állattára. I. Azallattar tortenete. [A Magyar Természettudományi Múzeum Állattani Osztálya. I. A tanszék története.] Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, pp. 234–236.
- Méhely L. 1904. Vizsgálatok a paraguayi batrachiakról. - Annales historico-naturales Musei nationalis hungarici 2: 207-232.
- Mehely L. 1909. Species generis Spalax. Die arten der blindmäuse in systematischer und phylogenetische Beziehung [A Spalax nemzetség fajai: vakondpatkányfajok szisztematikus és filogenetikai kapcsolatokban] // Mathematische naturwissenschaftliche und Berichte aus Ungarn, 28: 1-390; 28: pls. 1-33. [Hungarian: A földikutyák fajai származástani és rendszertani tekintetben].
- Méhely L., von, 1909. Materialien zu einer Systematik und Phylogenie der Muralis-ahnlichen Lacerten // Ann. Hist. Nat. Múzeum Natl. lógott. 7:409-621.
- Méhely L. 1911. A Természetrajzi Múzeum jelene és jövõje. [A Természettudományi Múzeum jelene és jövője.] - Budapesti Szemle 146: 417-434.
- Méhely L., von, 1913. Die streifenmäuse (Sicistinae) Europas [Mishovki (Sicistinae) of Europe] // Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 11: 220-256. [magyarul: "Magyarország csikós-egerei"; egyes források szerint a mű megjelent: „Mathem. Es Term. tud. Kozlem. 31 (1): 3-4"].
- Mehely L., von, 1914. Fibrinae Hungariae. Die ternären und quaternären wur zelzähnigen Wühlmäuse Ungarns // Ann. Hist. Natur. Mus. Nat. lógott. bd. 12. S. 155-243.
- Mehely L., 1935. Naturgeschlchte der Urbienen. Budapest: Stephaneum Nyomda es Könyvkiado. 214 p., 60 pis.
- Mekheli L. további magyar nyelvű művei:
- Magyarorszag barnabekái (1892),
- A Barcaság herpetológiai viszonyai (1892),
- Magyarország kurta-kígyói (1895) [Magyarország viperái],
- Az ősmehek természetrajza (1936).
L. Mekheli műveit idéző állattani áttekintések Ukrajnában
- Abelentsev V. I., Pidoplichko I. G., Popov B. N. Az emlősök általános jellemzői. Rovarevők, denevérek. - Kijev: Naukova Dumka, 1956. - 448 p. — (Ukrajna állatvilága. 1. évfolyam 1. szám). >>> html+pdf
- Zagorodniuk I. Ukrajna területéről leírt Muroidea (Mammalia) újabb taxonjainak áttekintése (1777-1990) // Állattani Értesítő. - 1992. - 26. évfolyam, 2. szám. - S. 39-48. >>> pdf
- Zagorodniuk I. Ukrajna denevérfaunájának bibliográfiája // A denevérek európai éjszakája '98 Ukrajnában. - Kijev, 1998. - S. 184-197. - (A Theriológiai Iskola közleménye, 1. szám). >>> pdf
- Zahorodnyuk I. Ukrajna faunájának nem-mishoid rágcsálóinak taxonómiája és nómenklatúrája // Az Állattani Múzeum műveinek gyűjteménye. - Kijev, 2008-2009. - 40. sz. - S. 147-185. >>> pdf
- Korobchenko N., Zagorodniuk I. Vakondpatkányok (Spalacidae) taxonómiája és differenciálódási szintjei Ukrajna és a szomszédos országok faunájában // Scientific Bulletin of Uzhgorod. un-tu. Biológia sorozat. - 2009. - Kiadás. 26. - S. 13-26. >>> pdf
- Tatarinov K. A. Ukrajna nyugati régióinak állatai (Anyagok az Ukrán SSR állatvilágának tanulmányozásához). - Kijev: Az Ukrán SSR Tudományos Akadémiájának Kiadója, 1956. - 188 p. >>>html
- Topachevsky V.A. Slepyshovye (Spalacidae). - Leningrád: Nauka, 1969. - 248 p. - (A Szovjetunió állatvilága. 3. kötet. Emlősök. 3. szám).
Jegyzetek
- ↑ Informasi Teknologi Terbaru 2018 (elérhetetlen link)
Internetes források Mekheli Lajosról