Európai vörösfenyő
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. szeptember 9-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 9 szerkesztést igényelnek .
Az európai vörösfenyő , vagy hulló vörösfenyő ( lat. Lárix decídua ) a fenyőfélék ( Pinaceae ) családjába tartozó vörösfenyő ( Larix ) nemzetségébe tartozó tűlevelű fafaj .
Eloszlás és ökológia
Nyugat- és Közép-Európa tűlevelű és vegyes erdeiben elterjedt , keleten eléri a Kárpátokat . Természetes elterjedésén belül a vörösfenyő főleg hegyvidéki élőhelyeket foglal el az Alpokban és a Kárpátokban , főként 1000-2500 m tengerszint feletti magasságban, a hegyaljaiban helyenként 300 m-ig ereszkedik le, emelkedik az alpesi övben , elérve az Alpokat. görbe erdők . A felső zónában európai cédrussal ( Pinus cembra ) és hegyi fenyővel ( Pinus mugo ), alul - közönséges lucfenyővel ( Picea abies ), fehérfenyővel ( Abies alba ), erdei bükkkel ( Fagus sylvatica ) és más fajokkal keveredve fordul elő. Az aljnövényzetben gyakori társai a rododendron ( Rhododendron hirsutum ), a rozsdás rododendron ( Rhododendron ferrugineum ), a Rhododendron ehamaecystus , a közönséges boróka ( Juniperus communis ), a Vaccinium nemzetség fajai ( Vaccinium ) és más növények.
Nem tűri a vizesedést, nagyon fotofil. Kövekre és talajokra nem igényes; sikeresen terem meszes, kristályos, palás kőzeteken, podzolos, csernozjom és fejletlen talajokon. A legjobb növekedés agyagos, mérsékelten nedves és erős talajokon [2] .
Botanikai leírás
Az európai vörösfenyő 30-40 (egyes példányok 50) m magas, 80-100 (150) cm törzsátmérőjű fa , tartós, akár 500 évig vagy tovább is él [2] . A korona kúp alakú vagy szabálytalan alakú. A kéreg a kifejlett törzseken hosszirányban repedezett, barna vagy szürkésbarna, belső rétegeiben vörösesbarna, 2-4 cm vastag; fiatal hajtásokon szürkéssárgás, kopasz. A gyökérrendszer mély, teljes szélállóságot biztosít; fiatal vékony gyökereken gyakran ektotróf mikorrhiza .
A csúcsrügyek kicsik, gömbölyűek, az oldalrügyek félgömb alakúak, csupaszok . Tűk 20-40 (legfeljebb 65) darabos csokorban, világoszöldek, gyakran kékes bevonatúak, keskeny vonalúak, puhák, 10-40 mm hosszúak, 0,6-1,6 mm szélesek.
A hím tüskék tojásdad-gömb alakúak, sárgák; nőstény - tojásdad-hengeres, 10-18 mm hosszú, gyakrabban lila, ritkábban rózsaszín, zöldesfehér, zöld vagy sárga. Magányos növényekben először a 10-20., ültetvényben a 30-35. életévben jelennek meg. A tűlevelekkel egy időben virágoznak.
Kúpok tojásdad-kúpos vagy hosszúkás-tojásdad, fiatal lila, érett barnás, 2-4 (legfeljebb 6) cm hosszú, 2-2,4 cm átmérőjű, 45-70 pikkelyből áll, 6-8 sorban elhelyezve. A magpelyhek bőrszerűek, ovális-kerekek, csupasz vagy gyéren serdülő, enyhén domborúak; a fedőpikkelyek oválisak, a magpikkelyek mögül egy hosszú hegyes csúcs nyúlik ki. A következő év tavaszán nyílnak, és 3-5 (legfeljebb 10) év múlva esnek le, gyakran a hajtások elpusztulásával együtt. A kúpok gyakran új zöld hajtással csíráznak. Magok tojásdad-ovális, 3-4 mm hosszúak; szárnya vékony, tojásdad-félkör alakú, 9-11 mm hosszú. 1 kg-ban 125-135 ezer mag; 1000 db súlya 4,7-6,5 g.3-5 év alatt megszületik.
| Balról jobbra: Fiatal tűk. Érett tűk. Fiatal dudor. Érett dudor | ||||||||||
Jelentés és alkalmazás
A fa gyantás, kemény, jól ellenáll a korhadásnak; a vörös magot különösen nagyra értékelik vízi létesítmények, üvegházak és egyéb építmények építőanyagaként.
A kultúrában Európa-szerte a 17. század óta dísz- és erdei fajtaként tenyésztik. Virágzik Skócia Felföldjén . Svédországban növekedésében a szibériai vörösfenyővel ( Larix sibirica ) versenyez. Oroszországban a 18. század közepétől dísznövényként, a 19. század közepétől erdei növényként nemesítik.
Bonsai növényként használják .
Osztályozás
Taxonómia
Faj Az európai vörösfenyő a fenyők ( Pinales ) rendjének fenyők ( Pinaceae ) családjába tartozó vörösfenyő ( Larix ) nemzetségébe tartozik [3] .
| Még 6 család | 11 további típus | ||||||||||||
| Rendelés Pine | Vörösfenyő nemzetség | ||||||||||||
| tűlevelű osztály | Fenyő család | faj európai vörösfenyő | |||||||||||
| még három kihalt rend | Még 10 szülés | ||||||||||||
Fajták
A fajon belül több fajtát is megkülönböztetnek: [4]
- Larix decidua var. decidua Mill.
- Larix decidua var. carpatica Domin
- Larix decidua var. polonica ( Racib. ex Wóycicki ) Ostenf . & Syrach – lengyel vörösfenyő
Űrlapok
A tenyésztés és szelekció során számos, korona alakban, kalászszínben, pikkelyformában és kúpméretben eltérő formát tenyésztettek ki, melyek közül a legfontosabbak:
- Larix decidua f. fastigiata hort. - oszlopos fa, felszálló ágakkal;
- Larix decidua f. pendulina Regel - egy fa lelógó ágakkal és gyakran több csúcsú törzsgel;
- Larix decidua f. pendula Regel - félig fekvő, emelkedő törzsű fa, és ágai lelógnak a földre;
- Larix decidua f. multicaulis Schr. - több törzsű fa, különálló törzseken keskeny koronával;
- Larix decidua f. rubra Beck. - tüskéi lila vagy piros;
- Larix decidua f. rosiflora Szaf. - rózsaszín tüskék;
- Larix decidua f. Alha Carr. - zöldesfehér tüskék;
- Larix decidua f. viridiflora Szaf. - zöldes tüskék;
- Larix decidua f. kénsav _ - a tüskék szürkéssárgák;
- Larix decidua f. typica Szaf. - a mérlegek lekerekítettek vagy rovátkoltak;
- Larix decidua f. obtusa Szaf. - mérleg egyenes vágás;
- Larix decidua f. microcarpa Beissn. - kis kúpok;
- Larix decidua f. macrocarpa Beissn. - kúpok 60 mm-ig.
Jegyzetek
- ↑ Gardeners Dictionary , 8. kiadás, London, 1768. április 16
- ↑ 1 2 Vörösfenyő (Larix decidua). a világ fafajai. Webhely «Bizzcom.ru» . Letöltve: 2020. május 2. Az eredetiből archiválva : 2020. február 17.
- ↑ A GRIN honlapja szerint (lásd növénykártya).
- ↑ Az EOL honlapja szerint (lásd növénykártya).
Irodalom
- Ukhanov V.V. nemzetség 7. Larix Mill. - Vörösfenyő // A Szovjetunió fái és cserjei : Vadon élő, termesztett és ígéretes bemutatkozásra: 6 kötetben - M .; L. : A Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója , 1949. - T. 1: Gymnosperms / szerk. S. Ya. Szokolov , B. K. Shishkin . - S. 160. - 464 p. - 3000 példányban.
- Nemzetség 40. Vörösfenyő - Larix Mill. // A Szovjetunió flórája : 30 kötetben / ch. szerk. V. L. Komarov . - L .: Szovjetunió Tudományos Akadémia Kiadója , 1934. - T. 1 / szerk. kötetek M. M. Iljin . - S. 154-155. - 302, XVI p. - 5000 példány.
Linkek
- Európai vörösfenyő, vagy hulló - Larix decidua Mill.
- Európai vörösfenyő a Kerti dísznövények enciklopédiájában
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Taxonómia | |
| Bibliográfiai katalógusokban |
|