Laelapidae
A Laelapidae (lat.) a Dermanyssoidea szupercsaládba tartozó parazita atkák családja a Mesostigmata rendből [1] . A coxák szabadok, fejlett, a gnathosoma nem redukálódott [2] . Elterjedt az egész világon. Emlősökön , madarakon , rovarokon és százlábúakon élősködnek , vannak szabadon élő formák [3] . A Stigmatolaelaps hunteri ( Sri Lanka ) faj a méheken Xylocopa (Mesotrichia) tenuiscapa ( Apoidea ), a Bisternalis hunteri ( Panama ) faj a Vespidae családba tartozó darazsakon , a Hypoaspis deinos ( Európa ) faj a hangyákon , a Lasius faj a hangyákon parazitál. A Hypoaspis thysanifer a Formica fusca hangyákon, a Pneumolaelaps és a Dinogamasus nemzetségeken parazitál – méheken [1] . A csoportot Antonio Berlese (1863. VI. 26. - 1927. X. 24.)
olasz entomológus azonosította.
Paleontológia
A család egyetlen kövületi lelete a Myrmozercon sp. kullancs, amely a balti borostyánban talált hangya fején ül [4] . A lelet bizonyítja, hogy a Laelapidae már 50 millió évvel ezelőtt is parazitált rovarokon.
Szisztematika
Több mint 140 nemzetség és mintegy 800 faj [1] .
- Aetholaelaps Strandtmann & Camin, 1956
- Alphalaelaps Radford, 1951
- Andreacarus Radford, 1953 [5]
- Androlaelaps Berlese, 1903
- Angosomaspis Costa, 1971
- Atricholaelaps Ewing, 1929
- Austrolaelaps Womersley , 1956
- Berlesia G. canestrini, 1884
- Bewsiella Domrow, 1958
- Bisternalis Hunter, 1963
- Blaberolaelaps M. Costa, 1980
- Bolivilaelaps Fonseca, 1940
- Camerolaelaps Fonseca, 1960
- Cavilaelaps Fonseca, 1935
- Cerambylaelaps M.Costa, 1979
- Chalaza R. Domrow, 1990 [6]
- Chamolaelaps Hull, in F.Turk & S.Turk 1952
- Chapalania Hoffmann és Lopez-Campos, 1995
- Chelanyssus Zumpt és Till, 1953
- Chirolaelaps A. C. G. Heath, D. M. Bishop és M. J. Daniel, 1987
- Chrysochlorolaelaps Evans & Till, 1966
- Coleolaelaps Berlese, 1914
- Conolaelaps Womersley , 1959
- Cosmiphis Vitzthum, 1926
- Cyclolaelaps Ewing, 1933
- Cyclothorax von Frauenfeld, 1868
- Cypholaelaps Berlese, 1916
- Dianolaelaps Y. M. Gu & Q. X. Duan, 1990
- Dicrocheles Krantz és Khot, 1962
- Dinogamasus Kramer, 1898
- Dipolaelaps Zemskaya & Piontkovskaya, 1960
- Domrownyssus Evans és Till, 1966 [7]
- Donia Oudemans, 1939
- Dynastaspis Costa, 1971
- Dynatochela Keegan, 1950
- Dyscinetonyssus Moss & Funk, 1965
- Echinolaelaps Ewing, 1929
- Echinonyssus Hirst, 1925
- Ellsworthia Turk, 1945
- Eubrachylaelaps Ewing, 1929
- Eugynolaelaps Berlese, 1918
- Eumellitiphis Türk, 1948
- Gammaridacarus Canaris, 1962
- Garmania Nesbitt, 1951
- Gecarcinolaelaps Casanueva, 1993
- Geneiadolaelaps Ewing, 1929
- Gigantolaelaps Fonseca, 1939
- Gopriphis Berlese, 1910
- Halbertia Türk & Türk, 1952
- Hunteracarus Costa, 1975
- Hunteria M. Delfinado-Baker, E. W. Baker és CH. W. Flechtmann, 1984
- Hyletastes Gistel, 1848
- Hymenolaelaps Furman, 1972
- Hypoaspis G. Canestrini, 1884
- Ichoronyssus Kolenati, 1858
- Iphiolaelaps Womersley , 1956
- Iphiopsis Berlese, 1882
- Jacobsonia Berlese, 1910
- Japanoasternolaelaps W. Hirschmann és N. Hiramatsu, 1984
- Jordensia Oudemans , 1937
- Julolaelaps Berlese, 1916
- Laelantennus Berlese, 1903
- Laelaps C. L. Koch, 1836
- Laelapsella Womersley , 1955
- Laelapsoides Willmann, 1952
- Laelaspoides Eickworth, 1966
- Laelaspulus Berlese, 1903
- Ligialaelaps Radford, 1942
- Liponysella Hirst, 1925
- Ljunghia oudemans , 1932
- Longolaelaps Vitzthum, 1926
- Lucanaspis Costa, 1971
- Lukoschus Radovsky és Gettinger, 1999
- Mabuyonyssus -ig, 1957
- Macrolaelaps Ewing, 1929
- Manisilaelaps Lavoipierre, 1956
- Meliponaspis Vitzthum, 1930
- Melittiphis Berlese, 1918
- Melittiphisoides M. Delfinado-Baker, E. W. Baker és CH. W. Flechtmann, 1984
- Mesolaelaps Hirst, 1926
- Metaspinolaelaps 1958-ig
- Mungosicola Radford, 1942
- Myonyssoides Hirst, 1925
- Myonyssus Tiraboschi , 1904
- Myrmeciphis Hull, 1923
- Myrmolaelaps Trägårdh, 1906
- Myrmosleichus Berlese, 1903
- Myrmozercon Berlese, 1902
- Mysolaelaps Fonseca, 1935
- Nakhoda Domrow és Nadchatram, 1975
- Narceolaelaps J. B. Kethley, 1978
- Neoberlesia Berlese, 1892
- Neohypoaspis M. Delfinado-Baker, E. W. Baker és D. W. Roubik, 1983
- Neolaelaps Hirst, 1926
- Neoparalaelaps Fonseca, 1935
- Neospinolaelaps Zumpt & Patterson, 1952
- Notolaelaps Womersley , 1957
- Oloiphis Berlese, 1916
- Ololaelaps Berlese, 1904 [8] [9] [10] [11] [12]
- Ondatralaelaps Evans & Till, 1965
- Ornitholaelaps Okereke, 1968
- Oryctolaelaps Lange, Bregetova et al, 1955
- Parabisternalis Ueckermann & Loots, 1995
- Peramelaelaps Womersley , 1956
- Phytojacobsonia Vitzthum, 1925
- Pililaelaps Radford, 1947
- Pleisiolaelaps Womersley , 1957
- Pneumolaelaps Berlese, 1920
- Podolaelaps Berlese, 1888
- Praeparasitus Berlese, 1916
- Promacrolaelaps Costa, 1971
- Pseudolaelaps Berlese, 1916
- Pseudoparasitus Oudemans, 1902
- Qinghailaelaps Y. M. Gu & XZ Yang, 1984
- Radfordilaelaps Zumpt, 1949
- Raymentia Womersley , 1956
- Reticulolaelaps Costa, 1968
- Rhinolaelaps Fonseca, 1960
- Rhodacantha R. Domrow, 1979
- Rhyzolaelaps Bregetova és Grokhovskaya, 1961
- Scissuralelaps Womersley , 1945
- Scolopendracarus Evans, 1955
- Scorpionyssus Fain és G. Rack, 1988
- Sinolaelaps Y. M. Gu & C. S. Wang, 1979
- Sphaeroseius Berlese, 1904
- Stamfordia Trägårdh, 1906
- Steptolaelaps Furman, 1955
- Sternolaelaps Zumpt & Patterson, 1951
- Stevelus Hunter, 1963
- Stigmatolaelaps Krantz, 1998
- Stratiolaelaps Berlese, 1916
- Tengilaelaps Gu & Wang, 1996
- Tricholaelaps Vitzthum, 1926
- Tropilaelaps Delfinado & Baker, 1961
- Tur Baker és Wharton, 1952
- Turkiella Zumpt & Till, 1953
- Tylolaelaps Y. M. Gu & C. S. Wang, 1979
- Ugandolaelaps Radford, 1942
- Uroiphis Berlese, 1903
- Urozercon Berlese, 1901
- Xylocolaelaps Royce & Krantz, 2003
- Türk Zontia , 1948
- Zygolaelaps V. J. Tipton, 1957
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 Laelapidae Berlese, 1892, insects.tamu.edu. Archiválva : 2010. augusztus 3. a Wayback Machine Biology Catalog-ban. Texas A&M Egyetem.
- ↑ Mesterséges kulcs az észak-amerikai méhekkel rokon atkák családjaihoz . Hozzáférés dátuma: 2012. október 28. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 3. (határozatlan)
- ↑ Radowski Frank J. 1994. A parazitizmus evolúciója és egyes dermanyssoid atkák (Mesostigmata) elterjedése gerinces gazdákon. In: Houck, Marilyn A. "Atkák: élettörténeti minták ökológiai és evolúciós elemzései." — New York. Chapman & Hall Inc. 1994. - 188. o. ISBN 0-412-02991-X
- ↑ Dunlop Jason A., Kontschán Jenő, Walter David E., Perrichot Vincent. Egy hangyával kapcsolatos mezostigmatid atka balti borostyánban // Biology Letters. — 2014-09-30. - T. 10 , sz. 9 . - S. 20140531 . - doi : 10.1098/rsbl.2014.0531 .
- ↑ Andreacarus Radford, CD 1953. Négy új parazita atkafaj (Acarina). Parasitology 42: 239-243.
- ↑ Chalaza Domrow, R. 1990. Új laelapine nemzetség egy ausztrál erszényes állatból (Acari : Laelapidae). Acarologia 31:13-16.
- ↑ Domrownyssus Evans, GO & Till, WM 1966. Studies on the British Dermanyssidae (Acari: Mesostigmata). rész II. osztályozás. Bulletin of the British Museum (Natural History) Zoology 14: 109-370.
- ↑ Ryke , PAJ (1962) Az Ololaelaps Berlese (Acarina: Laelaptidae) nemzetség. Revista de Biology, 3, 124-130.
- ↑ Bregetova, NG & Koroleva, EV (1964) Az Ololaelaps Berlese nemzetség atkái, 1964 (Acarina: Laelaptidae). Parazitologicheskii Sbornik, 22, 61-87. [angolul]
- ↑ Babaeian, E., Ghobari, H. & Samani, KM 2019. Az Ololaelaps tasmanicus (Womersley, 1956) újbóli leírása és egy új iráni Ololaelaps Berlese (Acari: Laelapidae) faj leírása. Zootaxa 4629(3): 351-364. DOI: 10.11646/zootaxa.4629.3.3
- ↑ Beaulieu, F., Quintero-Gutiérrez, EJ, Sandmann, J., Klarner, B., Widyastuti, R., Cómbita-Heredia, O. & Scheu, S. (2019) Review of the mite genus Ololaelaps (Acari, Laelapidae) és az O. formidabilis Berlese újraleírása. ZooKeys , 853, 1-36. https://doi.org/10.3897/zookeys.853.29407
- ↑ Omid Joharchi, Maria K. Stanyukovics, Olga S. Asyamova, Ismail Döker, Andrei V. Tolstikov. 2022. Az Ololaelaps Berlese (Acari, Laelapidae) nemzetség egyes oroszországi atkáinak áttekintése egy új faj leírásával. Zootaxa 5138(4): 464-480. DOI: 10.11646/ZOOTAXA.5138.4.7
Irodalom
- Maria E Casanueva. (1993). A szabadon élő és ízeltlábúak által társított Laelapidae (Acari: Mesostigmata) filogenetikai vizsgálatai. Gayana Zoologia 57 (1): 21-46
- Moraes GJ, Moreira GF, Freire RAP, Beaulieu F., Klompen H., Halliday B. A szabadon élő és ízeltlábúakkal összefüggő Laelapidae Canestrini katalógusa (Acari: Mesostigmata), felülvizsgált általános fogalmakkal és a nemzetségek kulcsával ) // Zootaxa : Journal. - Auckland , Új-Zéland : Magnolia Press, 2022. - Vol. 5184, sz. 1 . - P. 1-509. — ISSN 1175-5326 . - doi : 10.11646/zootaxa.5184.1.1 .
- Moreira GF (2014) Taxonómiai tanulmányok nyálkás atkákról (Acari: Mesostigmata: Laelapidae) és alkalmazásuk entomopatogén fonálférgekkel (Rhabditida: Steinernematidae, Heterorhabditidae) a Frankliniella occidentalis (:Thys Thys occidentalis) elleni védekezésben. doktori értekezés. Universidade Estadual Paulista – Jaboticabal, Brazília, 512 pp. ( http://hdl.handle.net/11449/115857 )
Linkek