Laelapidae

Laelapidae

Az Androlaelaps schaeferi lárvája
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:ChelicericOsztály:pókfélékAlosztály:KullancsokSzuperrend:Parazita atkákOsztag:mesostigmaAlosztály:MonogynaspidaInfrasquad:Gamasid atkákGyengerendű:DermanssiaeSzupercsalád:DermanyssoideaCsalád:Laelapidae
Nemzetközi tudományos név
Laelapidae Berlese , 1892
Alcsaládok
  • Acanthochelinae
  • Alphalaelapinae
  • Hirstionyssinae
  • Hypoaspidinae
  • Laelapinae
  • melittiphidinae

A Laelapidae  (lat.) a Dermanyssoidea szupercsaládba  tartozó parazita atkák családja a Mesostigmata rendből [1] . A coxák szabadok, a tritosternum fejlett, a gnathosoma nem redukálódott [2] . Elterjedt az egész világon. Emlősökön , madarakon , rovarokon és százlábúakon élősködnek , vannak szabadon élő formák [3] . A Stigmatolaelaps hunteri ( Sri Lanka ) faj a méheken Xylocopa (Mesotrichia) tenuiscapa ( Apoidea ), a Bisternalis hunteri ( Panama ) faj a Vespidae családba tartozó darazsakon , a Hypoaspis deinos ( Európa ) faj a hangyákon , a Lasius faj a hangyákon parazitál. A Hypoaspis thysanifer  a Formica fusca hangyákon, a Pneumolaelaps és a Dinogamasus nemzetségeken parazitál  – méheken [1] . A csoportot Antonio Berlese (1863. VI. 26. - 1927. X. 24.) olasz entomológus azonosította.

Paleontológia

A család egyetlen kövületi lelete a Myrmozercon sp. kullancs, amely a balti borostyánban talált hangya fején ül [4] . A lelet bizonyítja, hogy a Laelapidae már 50 millió évvel ezelőtt is parazitált rovarokon.

Szisztematika

Több mint 140 nemzetség és mintegy 800 faj [1] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Laelapidae Berlese, 1892, insects.tamu.edu. Archiválva : 2010. augusztus 3. a Wayback Machine Biology Catalog-ban. Texas A&M Egyetem.
  2. ↑ Mesterséges kulcs az észak-amerikai méhekkel rokon atkák családjaihoz . Hozzáférés dátuma: 2012. október 28. Az eredetiből archiválva : 2012. szeptember 3.
  3. ↑ Radowski Frank J. 1994. A parazitizmus evolúciója és egyes dermanyssoid atkák (Mesostigmata) elterjedése gerinces gazdákon. In: Houck, Marilyn A. "Atkák: élettörténeti minták ökológiai és evolúciós elemzései." — New York. Chapman & Hall Inc. 1994. - 188. o. ISBN 0-412-02991-X
  4. ↑ Dunlop Jason A., Kontschán Jenő, Walter David E., Perrichot Vincent. Egy hangyával kapcsolatos mezostigmatid atka balti borostyánban  // Biology Letters. — 2014-09-30. - T. 10 , sz. 9 . - S. 20140531 . - doi : 10.1098/rsbl.2014.0531 .
  5. ↑ Andreacarus Radford, CD 1953. Négy új parazita atkafaj (Acarina). Parasitology 42: 239-243.
  6. ↑ Chalaza Domrow, R. 1990. Új laelapine nemzetség egy ausztrál erszényes állatból (Acari : Laelapidae). Acarologia 31:13-16.
  7. ↑ Domrownyssus Evans, GO & Till, WM 1966. Studies on the British Dermanyssidae (Acari: Mesostigmata). rész II. osztályozás. Bulletin of the British Museum (Natural History) Zoology 14: 109-370.
  8. ↑ Ryke , PAJ (1962) Az Ololaelaps Berlese (Acarina: Laelaptidae) nemzetség. Revista de Biology, 3, 124-130.
  9. ↑ Bregetova, NG & Koroleva, EV (1964) Az Ololaelaps Berlese nemzetség atkái, 1964 (Acarina: Laelaptidae). Parazitologicheskii Sbornik, 22, 61-87. [angolul]
  10. ↑ Babaeian, E., Ghobari, H. & Samani, KM 2019. Az Ololaelaps tasmanicus (Womersley, 1956) újbóli leírása és egy új iráni Ololaelaps Berlese (Acari: Laelapidae) faj leírása. Zootaxa 4629(3): 351-364. DOI: 10.11646/zootaxa.4629.3.3
  11. ↑ Beaulieu, F., Quintero-Gutiérrez, EJ, Sandmann, J., Klarner, B., Widyastuti, R., Cómbita-Heredia, O. & Scheu, S. (2019) Review of the mite genus Ololaelaps (Acari, Laelapidae) és az O. formidabilis Berlese újraleírása. ZooKeys , 853, 1-36. https://doi.org/10.3897/zookeys.853.29407
  12. ↑ Omid Joharchi, Maria K. Stanyukovics, Olga S. Asyamova, Ismail Döker, Andrei V. Tolstikov. 2022. Az Ololaelaps Berlese (Acari, Laelapidae) nemzetség egyes oroszországi atkáinak áttekintése egy új faj leírásával. Zootaxa 5138(4): 464-480. DOI: 10.11646/ZOOTAXA.5138.4.7

Irodalom

Linkek