Ignoramus et ignorabimus ( lat . "nem tudjuk és nem is fogjuk tudni") - ami Emile Dubois-Reymond "A természet megismerésének határairól" című jelentéséből vált népszerű kifejezéssé [1] . A kifejezés jelentése abban rejlik, hogy Dubois-Reymond szerint soha nem lépjük át az emberi szellem számára meghatározott természetismereti határokat. Néha rövidített formában adják meg: ignorabimus ("nem fogjuk tudni") [2] [3] .
Émile Dubois-Reymond a ignoramus et ignorabimus kifejezést használta , amikor a Berlini Tudományos Akadémia leibnizi találkozóján 1880-ban elhangzott híres beszédében arról beszélt, amit ő a „világ hét rejtélyének” nevezett . A tudós szerint sem a tudomány, sem a filozófia nem tudja megmagyarázni a következő jelenségeket, mert „ transzcendensek ”:
1) Az anyag lényege és ereje ( anyag a fizikában ).
2) A mozgás megjelenése ( a világegyetem kialakulása ).
3) Az élet első megjelenése ( az élet megjelenése ).
4) A természet értelmességének és célszerűségének kérdése ( teleológia ).
5) A legegyszerűbb érzés és tudat megjelenése ( a tudat nehéz problémája ).
6) Az ésszerű gondolkodás és a szorosan összefüggő beszéd megjelenése ( Pszichofiziológiai probléma ).
7) A szabad akarat kérdése [4]
A kifejezés sok vitát váltott ki. David Hilbert matematikus 1930. szeptember 8-án a koenigsbergi rádióban mondott beszédében nem ért egyet ezzel a maximával [ 5] :
Nem kell hinni azoknak, akik ma filozófiai arccal és felsőbbrendű hangnemben a kultúra hanyatlását jósolják, és tudatlanságba esnek. Nekünk, matematikusoknak nincs tudatlanság, és véleményem szerint a természettudományok számára általában nincs. Hülye tudatlanság helyett hirdessük ellenszlogenünket:
Tudnunk kell – tudni fogjuk!
Eredeti szöveg (német)[ showelrejt] Wir dürfen nicht denen glauben, die heute mit philosophischer Miene und überlegenem Tone, den Kulturuntergang prophezeien, und sich in dem Ignorabimus gefallen. Für uns gibt es kein Ignorabimus, und, meiner Meinung nach, auch für die Naturwissenschaft überhaupt nicht. Statt des törichten Ignorabimus, heiße im Gegenteil unsere Losung: Wir müssen wissen—wir werden wissen!