A HL-LHC ( eng. High-Luminosity LHC [1] , High Luminosity LHC ) ("LHC at high luminosity" [2] ) egy projekt, amely az LHC -t magasabb fényerőre fejleszti , maximum 2 × 10 35 csúcsig cm −2 s − 1 [3] . Az ütközési energia változatlan marad [4] . Ebben az üzemmódban a munka legkorábban 2026-nál kezdődik [5] .
Az LHC lehetséges fejlesztésére irányuló projekt első megbeszélései 2011-ben kezdődtek. Két irányt vettek figyelembe: az ütköző nyalábok energiájának növelése, vagy az ütköző fényerejének növelése irányába.
2013-ban a HL-LHC projektet a CERN 2014-2018 közötti középtávú programjaként hagyták jóvá és fogadták el [6] . 2015 végéig minden kritikus komponens prototípusát el kell készíteni és tesztelni kell, és közzé kell tenni a TDR-t (Technical Design Report).
2018–2020-ban a tervek szerint korszerűsítik a gyorsítókomplexum befecskendező részét, ami megkétszerezi a fényerőt.
2018. június közepén megkezdődtek az ATLAS és a CMS detektorok talajfeltárási munkái [7] .
Továbbá, miután az üzemelő LHC eléri a 300 fb −1 integrált fényerőt , körülbelül 2024 elejétől megkezdődik az ütköző HL-LHC projekt keretében történő korszerűsítése, amely 2,5 évig tart. A modernizált ütköztető kitűzött célja 3000 fb −1 felhalmozása 10 év alatt [8] .
Körülbelül 2035-ig fog működni [9] .
A tervezett fényerőnövekedést a nagyszámú, 25 ns-os ismétlési rátával rendelkező csokor, a csomók nagy intenzitása és a találkozási pontokon való fokozott fókuszálásnak köszönhetjük. Ezek a változások megkövetelik a nyaláb keresztezési szögének növelését, ami viszont a geometriai tényező miatt a fényesség elvesztéséhez vezet. Ennek elkerülése érdekében a tervek szerint szupravezető rákrezonátorokat telepítenek, amelyek frontális ütközés esetén kötegeket telepítenek. A metszésszög növelése és a végső fókusz lencséinek megerősítése érdekében a mágneses elemeket nem hagyományos nióbium-titánnal , hanem trinióbium-sztanniddal Nb 3 Sn és esetleg magas hőmérsékletű szupravezető kábellel és legfeljebb 2000-os mezővel tervezik alkalmazni. 16 T (összehasonlításképpen a működő ütköztető forgómágnesének tere 8 T).
A megnövekedett eseményszám feldolgozásához a gyűrűre telepített összes detektor jelentős korszerűsítésére lesz szükség [10] .
Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) | |||
---|---|---|---|
A jövő ciklikus ütköztetője |
| ||
Nagy Hadronütköztető nagy fényerővel |
| ||
A nagy hadronütköztető |
| ||
Nagy elektron-pozitron ütköztető |
| ||
Proton Super Synchrotron |
| ||
Proton szinkrotron |
| ||
Lineáris gyorsítók |
| ||
Egyéb gyorsítók és kísérletek |
| ||
összefüggő |