| Graphisoft | |
|---|---|
| Típusú | európai cég |
| Csere lista | Budapesti Értéktőzsde |
| Bázis | 1982 |
| Elhelyezkedés | |
| Ipar | szoftveripar |
| Termékek | szoftver [1] |
| Anyavállalat | Nemetschek |
| Weboldal | graphisoft.com |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Graphisoft SE a Nemetschek konszern része ; építészeti szoftvert fejleszt az épületinformációs modellezési (BIM) technológián alapulóan . A Graphisoft székhelye Budapesten található . A Graphisoftnak leányvállalatai vannak Németországban, az Egyesült Államokban, Japánban, az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Szingapúrban, Kínában, Mexikóban és Olaszországban. A cég külön képviselete működik Oroszország és a FÁK országok területén. A zászlóshajó termék az Archicad [2] alkalmazás , amelyet 1984 óta adnak ki Windows és Mac platformokra.
Az Archicad egy integrált építészeti tervezőalkalmazás, amely 3D-s modellek, 2D-s dokumentáció, vizualizáció és számítások készítésére szolgáló eszközöket tartalmaz. Az Archicad a Graphiosft által 1984-ben kifejlesztett Virtuális Épület technológián alapul, és más néven Building Information Modeling ( BIM ) [3] [4] .
A Graphisoft BIM Server (TeamWork 2.0) egy kliens-szerver megoldás, amelyet az Archicad környezetben végzett projektek együttműködésének megszervezésére terveztek. A TeamWork második generációjának alapját képező DeltaServer technológia csak a megváltozott adatok átvitelét teszi lehetővé, ezzel csökkentve a számítógépes hálózatok terhelését. Az Archicad 13-tól kezdve a Graphisoft BIM Server az alkalmazás szabványos szállítása tartalmazza [5] .
A Graphisoft MEP Modeler az Archicad kiterjesztés, amelyet a Graphisoft adott ki közműhálózatokkal való munkához. A MEP a Mechanical/Electrical/Plumbing rövidítése. A MEP Modeler lehetővé teszi közműhálózati elemek létrehozását, szerkesztését vagy importálását, és ezen elemek ütközésészlelésének végrehajtását az Archicad Building Information Model szerkezeti elemeivel.
A Graphisoft EcoDesigner egy kiterjesztés, amelyet a Graphisoft készített az Archicad 14-16-os verzióihoz. Az Archicad 17-től kezdődően néhány EcoDesigner szolgáltatás közvetlenül az Archicadban lett megvalósítva energiaértékelési funkcióként. Ezzel egy időben megjelent az EcoDesigner STAR bővítmény, amely további szolgáltatásokat biztosít az EcoDesignerhez [6] .
A BIMx alkalmazás, eredeti nevén Virtual Building Explorer, egy interaktív bemutató alkalmazás az Archicadben létrehozott projektekhez. A modellek közötti navigáció hasonló a videojátékok kezelőszerveihez. Léteznek iOS és Android alapú verziók asztali számítógépekhez és mobileszközökhöz [7] .
A Graphisoftot 1982-ben alapította Bojár Gábor. Egy idő után Tari Gábor István és Hamor Péter lettek a cég társtulajdonosai. Hat hónappal a cégalapítás után sikerült szerződést kötni a magyarországi Pakson (Paks) található atomerőmű hűtőrendszereinek háromdimenziós modelljének kidolgozására.
A pipeline modellezési folyamat során (kézzel rajzolt 2D rajzok alapján) két olyan technológia született, amelyek később az Archicad alapját képezték. Az első technológia a 2D-s tervadatok importálása miatt alakult ki, és a GDL nyelv nevet kapta .
A második technológia megjelenése annak volt köszönhető, hogy el kellett távolítani a láthatatlan kontúrvonalakat a modellből. Ekkor az akkoriban létező alkalmazások többsége két megoldás valamelyikét használta. Az első, jellemzően kis felbontású monitorokhoz használt megoldás nem biztosította a kívánt megjelenítési pontosságot és a csővezetékek részletességét. A második, hagyományos 3D CAD-ben megvalósított megoldás nagy teljesítményű számítógépek használatát tette szükségessé, a cégnek pedig egyáltalán nem volt számítógépe.
Boyar Gábor meg tudta alkotni saját kódját, amely meghatározta a modell látható és láthatatlan elemeit, és viszonylag kevés teljesítményigényt támasztott.
A paksi projektből befolyt pénz nagy részét a fiatal cég marketingbe fektetett, a kifejlesztett szoftvert reklámozó brosúrákat adott ki.
Magyarul AGOTA (Általános Geometriai Objectum-rendszerek Térbeli Ábrázolása / 3D Representation of Universal Geometric Systems) rövidítése volt a program. Magyarul a program neve PUGOS (3D Presentation of Universal Geometric Object Systems). Egy évvel később megjelent a német RADAR név (Raumliche Darstellung).
A szoftver első nyilvános bemutatója, amelyet 1983 őszén tartottak a müncheni kiállításon, lehetővé tette a Graphisoft számára, hogy kapcsolatot létesítsen különböző számítógépgyártókkal ( Apple , Sony , Mitsubishi , Commodore ). A cég alapítói kezdetben csak alkalmazásuk olcsó személyi számítógépekre történő adaptálására és telepítésére kívántak szerződést kötni óradíjas (körülbelül 100 DM óránként), jogot adva programjuk számítógépgyártóknak való terjesztésére. Az Apple azonban, amellyel végül megállapodás született, megtagadta a RADAR tulajdonjogának megszerzését, és a program Apple számítógépekre történő adaptálásához nyújtott támogatásra és segítségnyújtásra korlátozódott.
1984. február közepén az Apple marketingcélokra adott a Graphisoftnak négy legújabb Apple Lisa számítógépet és 30 000 DM-et (10 500 USD) készpénzben. Az anyagi támogatás teljes összege meghaladta a 100 000 márkát (35 000 USD).
A Graphisoft viszont vállalta a RADAR adaptálását Lisa számítógépekre az 1984. április 4-én, azaz hat héttel később megrendezésre kerülő hannoveri kiállításra.
Az átvett számítógépeket a KoKom embargó alá helyezte , így Bojár Gábor nem merte azonnal Magyarországra szállítani, sőt aláírta azt az okiratot sem, amely megtiltja ezen számítógépek átadását az embargó hatálya alá tartozó országok bármely állampolgárának. A RADAR teljes adaptációja Münchenben történt egy bérelt lakásban. Ekkor már megjelent a Graphisoftnál egy negyedik partner, Szabó Lóránt.
A hannoveri kiállításon a Graphisoft bemutatta a RADAR erejét paksi csővezetékek, városi megoldások, épületek, konyhatervek, sőt cipők példáival. A mérnöki rendszerek modelljének bemutatása során a fából, műanyagból és vezetékekből készült csővezetékek egy részének modellje került a monitorra, amely lehetővé tette a 3D tervezés előnyeinek értékelését.
A RADAR alapú alkalmazások különböző elnevezéseket kaptak. Az architektúra alkalmazás a RadarCH (Archicad 1.0 Lisa számítógépekhez), a mérnöki modellező alkalmazás pedig a RAPID nevet kapta.1984 óta a Graphisoft fokozatosan megkezdte a forgalmazók globális hálózatának kiépítését, hogy termékeit szinte minden európai országban és Amerikában népszerűsítse.
Az 1986-ban Macintosh számítógépekre kiadott Archicad 2.0 jelentős áttörést jelentett a Graphisoft számára. Ez volt a program első „integrált” verziója, amelyben a 2D tervek szerkesztése és a 3D modell készítése ugyanabban a környezetben történt (az Archicad1.0-ban ez a két folyamat különböző alkalmazásokban valósult meg).
Az Archicad első két verziójának nagy hátránya a 2D rajzoló és dokumentációs eszközök hiánya volt. Emiatt megjelent egy önálló topCAD alkalmazás (eredeti nevén BIGRAPH), amely nem terjedt el széles körben, mivel a 2D CAD piacot már sok különböző alkalmazás foglalta el.
A nyereséges, de erőforrásigényes RAPID alkalmazás forráskódjának névleges díj ellenében történő eladása 1986-ban lehetővé tette a vállalat számára, hogy kizárólag az Archicad fejlesztésére összpontosítson.
Az 1988-ban megjelent Archicad 3.1 új felhasználói felületet kapott, amelyet Juhász Gyuri, a Graphisoft első professzionális építésze tervezett.
Az 1989-ben bekövetkezett politikai változás a CoCom Magyarország elleni embargójának feloldásához vezetett. Ez lehetővé tette, hogy a Graphisoft több évre az Apple termékek kelet-európai forgalmazójává váljon.
1993 őszén megjelent az első verzió (Archicad 4.16) Windows platformra. Ez a verzió inkább a korai Macintosh verziókhoz hasonlított, sebesség és stabilitás tekintetében gyengébb a Mac verziókhoz képest. Ennek a verziónak a fejlesztése során a programkódot szinte teljesen átírták. Ezenkívül az egyszerre két operációs rendszer támogatása néhány olyan funkció elhagyásához vezetett, amelyeket nem lehetett mindkét platformon megvalósítani. A következő néhány évben a Mac és a Windows verziók közötti teljesítménykülönbség addigra csökkent, amíg szinte teljesen megegyeztek egymással.
1994-ben a cég bevétele 70 százalékkal nőtt. Ilyen jelentős profitnövekedést nem csak mindkét platform támogatása, hanem az Apple által az Archicadben megalkotott Virtual Reality (VR) technológia megvalósítása is lehetővé tett.
Az 1995-ben kiadott Archicad 4.55 és az azt követő csoportos tervezési verzió (Archicad for TeamWork – 1997) számos díjat hozott a Graphisoftnak (Eddy Prize, Codie, Computer Graphics World Award, CADENCE és CADALYST Editors' Choice Awards).
1996 februárjában a Graphisoft megállapodást kötött olyan japán cégekkel, amelyek 7 500 000 dollárt fektettek be a vállalatba. Ennek a pénznek egy részét Budapest északi részén, a Duna-parton egy telek megszerzésére és a Graphisoft új székházának otthont adó Graphisoft Park irodakomplexum megépítésére fordították.
1996 augusztusában a Graphisoft csatlakozott az IAI-hoz (International Alliance for Interoperability), amelyet később buildingSMART néven kereszteltek át, hogy kidolgozza az IFC interoperabilitási adatcsere-formátumot , amely az Archicad 7.0-val (2001) kezdődött el.
A Graphisoft részvényeivel 1998-ban a Frankfurti Értéktőzsdén, 2002-től pedig a Budapesti Értéktőzsdén kezdtek kereskedni.
2007-ben a Graphisoftot felvásárolta a Nemetcschek AG (Németország). [nyolc]
A Tekla, a Graphisoft és más szoftverfejlesztők elindították az Open BIM mozgalmat, melynek célja a platformok közötti együttműködés megnyitása az épületinformációs modellezési szintű adatcserében.
2020-ban a cég márkaneve megváltozott, melynek eredményeként az Archicad (korábban ArchiCAD) névben megváltozott a Graphisoft logó és a betűk kis- és nagybetűje.