Envisat

Az Envisat ( Eng.  Envisat, Environmental Satellite ) egy műhold , amelyet az Európai Űrügynökség épített a Föld felfedezésére az űrből. A műholdat 2002. március 1-jén az Ariane-5 hordozórakéta indította napszinkron sarki pályára , 790 ± 10 kilométeres magassággal. 101 perc alatt tesz meg egy fordulatot. A 2000-es és 2010-es években ez az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb műholdja.

Tudományos felszerelés

A fedélzeten az Envisat kilenc műszert hordoz, amelyek különböző mérési módszerekkel információkat gyűjtenek a földről, vízről, jégről és a légkörről.

• Az ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) 4-8 GHz -es mikrohullámú spektrumban figyeli a Földet . Ezzel az eszközzel szubmilliméteres pontossággal nyomon követheti a felületmagasság változását.
• A MERIS (Medium Resolution Imaging Spectrometer) egy spektrométer , amely a Földről (felszínről és légkörről) visszavert fényt vizsgálja. A spektrométer fő célja az óceán színének tanulmányozása, például a klorofill és a részecskék koncentrációjának becslése érdekében.
• Az AATSR (Advanced Along Track Scanning Radiometer) a tengerfelszín hőmérsékletét méri.
• RA-2 (Radar Altimeter 2) - radar magasságmérő, amely két elektromágneses sávot figyel meg: Ku-sáv és S-sáv (2-4 GHz); az óceán domborzatának tanulmányozását, a jég megfigyelését és a szárazföldi magasságok mérését szolgálja.
• Az MWR (Microwave Radiometer) a légkörben lévő vízgőz mennyiségét és a felhőkben lévő folyékony víz mennyiségét méri.
• A DORIS (Doppler Orbitography and Radiopositioning Integrated by Satellite) egy mikrohullámú nyomkövető rendszer, amely a műhold pontos helymeghatározásának feladatát látja el.
• A GOMOS (Global Ozone Monitoring by Occultation of Stars) a csillagokat a Föld légkörén keresztül figyeli; színük megváltoztatásával sokat elárulhatunk a különféle gázok, például az ózon mennyiségéről és magasságbeli eloszlásukról.
• MIPAS (Michelson Interferometer for Passive Atmospheric Sounding) - Fourier-spektrométer a középső infravörös tartományhoz; ez a tartomány fontos a Föld éghajlatában nagy szerepet játszó gázok nyomon követéséhez.
• SCIAMACHY (SCanning Imaging Absorption spectroMeter for Atmospheric ChartographY) – spektrométer, amely összehasonlítja a Napból érkező fényt a Földről visszavert fénnyel; ez lehetővé teszi, hogy információt kapjon arról a légkörről, amelyen a visszavert fény áthalad.

A kommunikáció megszakadt és a küldetés véget ért

2012. április 8- án megszakadt a kommunikáció a műholddal. Maradt korábbi pályáján, de minden próbálkozás, hogy kapcsolatba lépjen a készülékkel, nem járt sikerrel. Az ESA hivatalosan 2012. május 9-én jelentette be a műholdküldetés befejezését [1] .

Fenyegetések

Pillanatnyilag[ mikor? ] a műhold tömegdimenziós jellemzői miatt hatalmas veszélyt jelent más repülőgépekre. Az Envisat műholddal való ütközés esetén hatalmas, nagy kiterjedési sugarú törmelékfelhő jelenik meg. Ezek a törmelékek komoly veszélyt jelentenek majd, mivel számuk és tömegük beindíthatja a Kessler-katasztrófa mechanizmusát [2] .

Ha semmi sem érinti az Envisatot, akkor több mint másfél évszázadig pályán marad. Az eszköznek, amelynek segítségével hipotetikusan le lehet térni az Envisat pályájáról, legalább két tonnás tömegűnek kell lennie.

Jegyzetek

1. ↑ Az ESA bejelenti az Envisat küldetésének végét  
2. ↑ A Kessler-szindróma magyarázata

Linkek

• Hivatalos oldal "Envisat"  (eng.)
• Természeti veszélyek figyelése az ENVISAT ASAR képekkel
• Az Envisat-1 műhold leírása az általános oktatási geoportálon