| Delahaye 135 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| közös adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyártó | Delahaye | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Gyártási évek | 1935-1954 _ _ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tervezés és kivitelezés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| testtípus _ |
2 ajtós szedán ( 2 üléses) kabrió (2 ülőhely) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elrendezés | első motor, hátsókerék-hajtás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Motor | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Terjedés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 4-st. kézi váltó | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tömeg és általános jellemzők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz | 4013 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szélesség | 1956 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tengelytávolság | 2921 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Súly | 1118 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A piacon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Összefüggő | Delahaye 134, Delahaye 175 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szegmens | F-szegmens | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Egyéb információk | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tervező | Jean Francois | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Módosítások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| M, MS | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Delahaye 235 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Delahaye 135 egy francia luxusautó a Delahaye márkához , 1935-1954 között gyártották. Volt egy versenyverzió is [1] .
Emile Delae autóipari vállalkozása 1894-ig nyúlik vissza, amikor először kínált a közönségnek egy egyhengeres autót egy párizsi motorkerékpár-kiállításon. Két évvel később, 1896-ban Emile Delae megnyerte a Párizs- Marseille versenyt egy saját tervezésű autójával . Megrendelések érkeztek, a cég növekedésnek indult. Hamarosan a cég elsajátította a teherautók gyártását. Az első világháború alatt pedig teljesen felhagytak az autógyártással. Ezt követően, amikor eljött az új piacokra lépés ideje, a személygépkocsik újra megjelentek a cég modellkínálatában.
A Delahaye autógyártás második szakasza az 1930-as években kezdődött, miután az 1933-as autószalonon alapvetően új fejlesztéseket mutattak be - 12 és 18 cv. Az autók könnyűek, stílusosak voltak, független felfüggesztéssel és erőteljes motorokkal. Tehát a 18 cv-s modellre 3200 cm³ hathengeres motort szereltek fel. Ez a változat lett később a 135M alapja.
Ugyanebben az időszakban a cég felvásárolta versenytársa - egy másik francia sportautó-gyártó - Delage cégét . Ez a szövetség lehetővé tette Emile Delae (az alapító maga 1905-ben halt meg) követői számára, hogy eredményesen működjenek együtt, és versenyezzenek a Bugattival , a Bentley -vel és az Alfa Romeóval . Tehát 1934-ben megjelent a 134-es modell, egy évvel később pedig a 135 [2] .
Az akkori kor fejlett műszaki megoldásai (váltó két kapcsolóval: normál indításhoz, kormányoszlop - vezetés közbeni használatra; hidraulikus kar lengéscsillapítók, három karburátor stb.) lehetővé tették, hogy a 120 lóerős egység 161 km/h-ra gyorsuljon. A Des Alpes módosítás független keresztirányú rugós felfüggesztéssel, központi zárral (a kupé zárt változata volt) és négyfokozatú sebességváltóval, szinkronizálókkal. Ezt követően a motor térfogata 3557 cm³-re nőtt (illetve a teljesítmény 130 LE-re nőtt), és az autó megkapta az MS indexet. A Delahaye 135 karosszériáját kínáló független műhelyek között voltak Franciaország akkori legkiválóbb kocsigyártói, köztük Figoni et Falaschi , Letourneur et Marchand , Guilloré , Carrosserie Pourtout , Franay , Jacob Savchik és Henri Chapron .
A versenyen való részvétel érdekében a tervezők 160 lóerőre növelték a motort. Val vel. [1] , míg a sebesség majdnem elérte a 180 km/h-t. Egy ilyen sportváltozat 1936-ban második és harmadik helyezést ért el az Ezer mérföldes versenyen , ugyanezeket a helyezéseket az 1936-os Montlhery-i Francia Sportautó Nagydíjon, kétszer - 1937-ben és 1939-ben - ért először célba a Monte Carlo Rallyn . 1938-ban pedig Eugène Chabu és Jean Tremieux megnyerte vele a 24 órás Le Mans-i versenyt [4] [5] [6] .
A Delahaye 135 -ös szuperautót 1952-ig gyártották, és a Delahaye által gyártott összes autó közül a 135-ös modell tette ki a többséget.A mai napig nem több mint kétszáz Delahaye maradt fenn, ezeknek mintegy 90%-a a 135M-es szuperautó.