| cpio | |
|---|---|
| Típusú | Archiváló |
| Fejlesztő | GNU projekt |
| Beírva | C |
| Operációs rendszer | Unix-szerű |
| legújabb verzió | 2,13 ( 2019. november 6. ) |
| Engedély | GPL |
| Weboldal | gnu.org/software/cpio/ |
A cpio (az angol Copy Input/Output szóból ) egy bináris archiváló és fájlformátum . A cpio segédprogramot szalagos archiválóként használták , eredetileg a PWB /UNIX , valamint a UNIX System III és UNIX System V része. A Research Unix szerves részét képező kátrány használata azonban, aminek köszönhetően könnyen hozzáférhetővé vált, azt sugallta, hogy ez egy kényelmesebb megoldás. [1] De a cpio használata az RPM csomagkezelő által , a Linux kernel 2.6-os verziójú initramfs és az Apple " pax " archívum-telepítője lehetővé tette, hogy a cpio továbbra is fontos archívumformátum maradjon.
A cpio biztonsági mentés lényegében fájlok és könyvtárak egyetlen archívumába gyűjtött adatfolyama, gyakran .cpio kiterjesztéssel . Az archívum fejlécinformációkkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az olyan alkalmazások számára, mint a GNU cpio, hogy fájlokat és könyvtárakat bontsanak ki a fájlrendszerbe. A cpio archívum fejléce további információkat is tartalmaz, például a fájl nevét, a létrehozási időt, a tulajdonost és a hozzáférési jogokat (engedélyeket).
A cpio archívum funkcióit tekintve hasonló a tar archívumhoz , és a biztonsági másolatok szalagos eszközökön (például szalagos meghajtókon ) történő szekvenciális tárolására jött létre . A tar formátumhoz hasonlóan a CPIO archívumokat is gyakran Gzip segítségével tömörítik, és .cpgz (vagy .cpio.gz ) fájlként szállítják.
Az Oracle szoftvereinek jelentős részét cpio formátumban szállítja.
A cpio segédprogramot a POSIX .1-1988 szabványban szabványosították . Ezt azonban a következő, POSIX.1-2001 - től kezdődő verziókban el kellett hagyni a fájlonkénti 8 GB-os korlát miatt. A POSIX szabványként deklarálja a pax segédprogramot , amely a cpio helyett használható archívumok olvasásához és létrehozásához.
A GNU cpio alkalmazás egy egyszerű eszköz, amellyel információkat lehet cpio vagy tar archívumba helyezni. A cpio alkalmazás ingyenes és elérhető a GNU mozgalom hivatalos weboldaláról [2] .
Egy teljes könyvtárfa archiválásához (előtte: cd a kívánt mappát), a find parancs átadhatja a fájlok és könyvtárak listáját a cpio-nak: find ./* | cpio -o > fa.cpio
A Cpio a fájlokat az egyik könyvtárfából a másikba másolja a kimásolási és másolási lépések kombinációjával, „valódi” archiválás nélkül. A szabványos bemenetről beolvassa a másolandó fájlok listáját; a célkönyvtár, ahová másolni szeretné őket, kötelező argumentumként van megadva: find . -depth -print0 | cpio --null -pvd new-dir
Fájlok cpio archívumból való kibontásához adja át az archívum nevét a cpio segédprogramnak szabványos bemeneten keresztül (ez megerősítés nélkül felülírja): cpio -id < cpiofile . Az -i jelző utasítja a cpio-t, hogy olvassa el az archívumot a fájlok kibontásához, a -d jelző pedig azt, hogy szükség esetén hozza létre a megfelelő könyvtárakat. Lehetőség van a -v kapcsoló megadására is a kibontott fájlok nevének felsorolásához.
Minden további parancssori argumentum shell- szerű glob minta; az archívumból csak azok a fájlok másolhatók át az archívumból, amelyek neve legalább egy mintával megegyezik. A következő példa kivonja az etc/fstab fájlt egy archívumból (az archívum tartalmának formátumát először a ` cpio -l ` paranccsal kell ellenőrizni az elérési út tárolásának ellenőrzéséhez): cpio -id etc/fstab < cpiofile .
| GNU projekt | ||
|---|---|---|
| Sztori | ||
| Licencek |
| |
| Szoftver _ |
| |
| Személyiségek |
| |
| Egyéb témák |
| |
| Archív formátumok | |
|---|---|
| Csak archiválás | |
| Csak tömörítés | |
| Archiválás és tömörítés | |
Szoftver csomagolás és forgalmazás | |