Feketefülű sás | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
tudományos osztályozás | ||||||||||||||
Tartomány:eukariótákKirályság:NövényekAlkirályság:zöld növényekOsztály:VirágzásOsztály:Egyszikűek [1]Rendelés:GabonafélékCsalád:sásAlcsalád:SytyeTörzs:sásNemzetség:SásKilátás:Feketefülű sás | ||||||||||||||
Nemzetközi tudományos név | ||||||||||||||
Carex melanostachya Bieb. volt Willd. | ||||||||||||||
|
A feketefülű sás ( lat . Carex melanostachya ) évelő lágyszárú növény, a sás ( Cyperaceae ) családjába tartozó sás ( Carex ) nemzetség faja .
Szürkészöld növény, hosszú kúszó rizómával és fás szárú földalatti hajtásokkal.
A szárak vékonyak, felül esetleg érdesek, 15-60 cm magasak [2] , tövénél tégla- és vörösesbarna hálós hüvelybe öltözöttek, nem erősen levelesek, a felső levél hüvelye általában nem éri el a közepét a szárnál a penge nem haladja meg a virágzatot .
Levelei merevek, barázdáltak, szélük hátratekeredett, 2-4 mm szélesek [2] , közel megegyeznek a szárral. A középső levelek hüvelyét a felső felében általában meglehetősen sűrű rövid szőrök borítják .
A felső 1-2(6) tüskés porzós , szorosan egymás mellett elhelyezkedő, megnyúlt bot alakú, 1,5-3 cm hosszú [2] , lándzsás és éles, esetleg rozsdás pikkelyekkel; a többi 2-5(6) bibe , általában sok- és sűrű virágú, hengeres vagy tojásdad alakú, 1-3,5 cm hosszú [2] , az alsók szinte ülők vagy kocsányosak (1 [2] ) 5-6 cm hosszúak , egyenes, térközzel. 0,8-1 cm átmérőjű bibe tüskék. Pikkelyei tojásdad, megnyúlt vagy esetleg hosszú tüskés hegyű, sötét gesztenye, világos közepével, rövidebb a zsákoknál. Stigma 3. Zsákok csaknem kerek keresztmetszetűek, egyenlőtlenül domborúak vagy tompa háromszög alakúak, bőrszerűek vagy parafa alakúak, többnyire tojásdadok vagy hosszúkás-tojásdák, nyomott erekkel, (5)5,5-6 mm hosszúak, barnászöldek, bekarcolt erekkel, majdnem ülő, érett ferdén felfelé a tüske tengelyétől eltért, rövid, egyenes, sima és széles rövid-kétfogú kiöntővel. Burkolatlan fedőlevél vagy rövid (általában kb. 5 mm-es) hüvely, a virágzatnál nagyobb vagy azzal egyenlő pengével.
Gyümölcsök májusban.
Kromoszómák száma 2n=8.
A faj leírása a Kaukázusból származik.
A zsákok színe változó, lehet zöldessárgás, barnásszürke, sötétlila és vöröses-rozsdás. Jellemző tulajdonság: a nyomott vénák jelenléte a zsákokon csak érett állapotban fejeződik ki bennük.
Közép- és Dél- Európa ; Oroszország európai része : Udmurtiától délre (idegen), a Volga- és a Don -medence, a Transz- Volga -vidék, a Feketeföld-vidék, a Dnyeper felső folyása ; Moldova ; Ukrajna : Krím , Kárpátok , a Dnyeper középső része ; Kaukázus ; Nyugat-Szibéria : felső Tobol , Irtis - medence ; Kelet-Szibéria : Angara-Sayan régió (a Jenyiszejtől nyugatra ); Közép-Ázsia : Aral-Kaszpi-tenger térsége, Balkhash régió, Hegyvidéki Türkmenisztán , Szir-Darja medence (ritka), Tien Shan északi és nyugati része, Tien Shan középső része ( Szuzamír folyó völgye ), Pamir-Alai (a Kelet-Pamir kivételével); Nyugat - Ázsia : Törökország , Észak - Irak , Észak - és Nyugat - Irán ; Közép-Ázsia : Kína (Jarkent-medence).
Nyirkos, többnyire szikes helyeken nő a sztyeppéken és réteken , ártereken, mezők, árkok szélén; a síkságtól a hegyek középső övezetéig.
A termőszárat csak virágzás előtt fogyasztják kielégítően. A fiatal utóhatásokat kora ősszel jól megeszik. Szénában kielégítően fogyasztható. Nem ad folyamatos fedést, ezért kis mennyiségben bekerül a széna összetételébe.
Taxonómia |
---|