Aztéka

Aztéka

Azték adrepens
tudományos osztályozás
Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:protosztomákNincs rang:VedlésNincs rang:PanarthropodaTípusú:ízeltlábúakAltípus:Légcső légzésSzuperosztály:hatlábúOsztály:RovarokAlosztály:szárnyas rovarokInfraosztály:NewwingsKincs:Teljes metamorfózisú rovarokSzuperrend:HymenopteridaOsztag:HymenopteraAlosztály:sáncolt hasaInfrasquad:SzúrósSzupercsalád:FormicoideaCsalád:HangyákAlcsalád:DolichoderinsNemzetség:Aztéka
Nemzetközi tudományos név
Azteca Forel , 1878 [1]
típusú nézet
Azteca xanthochroa ( Roger , 1863)
Geokronológia 20,43 millió éve jelent meg
millió év Korszak P-d Korszak
Cs K
a
i
n
o
z
o
y
2.58
5.333 pliocén N
e
o
g
e
n
23.03 miocén
33.9 Oligocén Paleogén
_
_
_
_
_
_
_
56,0 eocén
66,0 paleocén
251,9 mezozoikum
◄Manapság ◄Kréta-paleogén kihalási esemény

Az aztéka  (angolul) a Dolichoderina (Leptomyrmecini törzs)alcsaládjába tartozó erdei hangyák nemzetsége. Mintegy 100 faj [2] [3] .

Elosztás

Neotróp szerek . Közép- és Dél-Amerika Mexikótól Argentínáig [4] .

Leírás

Kisméretű, egyszínű hangyák (sárgától barnáig). A fej az occipitalis szélén hornyolt, a nagy munkásoknál a fej nagy és négyszögletű. Egyes nőstények fejének hossza (például az Azteca longiceps királynőjénél ) szélessége 2-3-szorosa. Mandibulák 7-9 foggal [4] . A kutikula vékony, felülete sima, tövis- és ráncmentes. Általában 5 szegmensű mandibuláris és 3 szegmensű ajakcsomójuk van (a képlet 6,4, 5,3 vagy 4,3 lehet). A dolgozókra a polimorfizmus jellemző [5] . A nemzetséget először Auguste Forel svájci mirmekológus izolálta egyetlen Azteca xanthochroa faj ( Liometopum xanthochroum Roger, 1863) alapján.

Az Azteca nemzetséghez tartozó hangyák kartonfészket építenek élő fatörzsekbe és cserjékbe, valamint holt fába. Társulást alkotnak mirmekofita növényekkel (hangyakertekkel) és szívó homoptera rovarokkal, beleértve a férgeket és a pajzstetűket ( Coccoidea ), például a lisztbogárokat (Pseudococcidae) és a hamis pikkelyes rovarokat vagy a kokcidákat (Coccidae) [4] . A növények közül a Cecropia nemzetség fajait használják gyakrabban [5] .

Az aztéka hangyák  szimbionták, amelyek megvédik Cecropia gazdáikat a növényevőktől, bár a kolóniák viselkedése, körülményei és fajai jelentősen eltérnek egymástól. Cserébe a hangyák élelmet kapnak, valamint menedéket a növények internódiumaiban. Az azteca alfari hangyákról azt találták, hogy helyrehozzák a gazdanövényben okozott károkat, ha a fiasításukat közvetlenül veszélyeztetik. A hangyák zúzott növényi rostokat és azonosítatlan kötőfolyadékot (valószínűleg növényi nedvet) használva a fatörzsben lévő lyukakat általában közvetlenül a sérülés után elkezdték foltozni, és a keletkezés után 2,5 órával jelentősen csökkentették a lyuk méretét, és általában a javítást rövid időn belül befejezték. 24 óra [6] .

Darazsak és hangyák

Egyes fajok szoros kapcsolatban élnek a Synoeca surinama , Synoeca virginea , Chartergus chartarius , Polistes pacificus , Agelaia myrmecophila , Polybia rejecta ( Vespidae , Polistinae , Epiponini ) darazsakkal [7] .

Gomba és hangyák

A Cecropia nemzetséghez tartozó növényeken ( C. insignis , C. obtusifolia és C. peltata ) élő négy azték hangyafaj ( Azteca alfari Emery , A. coeruleipennis Emery , A. constructor Emery , A. xanthochroa Roger ) vizsgálata Costa Ricában . kimutatta, hogy az üreges növényi struktúrákban tenyésztett gombákat ( a Chaetothyriales rendbe tartozó ascomycete fajok) egy fiatal királynő hordozza a szülőkolóniából . Először is, a gomba genotípusai nem különböztek szignifikánsan az alapítókirálynő-minták és a hangyakolóniákból vett minták között, másodszor pedig a szárnyas nőstények infrabukkális zsebeiben találták meg a micélium hifális részeit . A gombák növekedése azelőtt megindul, hogy a fiatal királynők tojásokat raknak, és a dolgozó hangyák nem táplálkoznak a gombás anyaggal, hanem a lárváikkal táplálják. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a gombakultúra kritikus lehet a trópusi erdei hangyák új kolóniáinak sikeres létrehozásában [8] .

Fajjegyzék

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Forel, A. 1878. Études myrmécologiques en 1878 (première partie) avec l'anatomie du gésier des fourmis. // Bulletin de la Société Vaudoise des Sciences Naturelles, 15, 337-392.
  2. ↑ Azteca nemzetség az Antweb.org-on. Archiválva : 2015. május 24. a Wayback Machine -nél  ( Hozzáférés  : 2011. május 22.)
  3. ↑ Azteca nemzetség az élet fáján. Archiválva : 2012. február 3. a Wayback Machine -nél  ( Hozzáférés  : 2011. május 22.)
  4. ↑ 1 2 3 Longino J. 2010. Az Azteca nemzetség (Hymenoptera: Formicidae) taxonómiai áttekintése Costa Ricában és az aurita csoport globális felülvizsgálata. // Zootaxa 1491: 1-63 (2007).
  5. ↑ 1 2 Azteca az Ants of Costa Rica honlapján. Archiválva : 2014. augusztus 13. a Wayback Machine -nél  ( Hozzáférés  : 2011. május 22.)
  6. ↑ Wcislo A., Graham X., Stephens S., Toppe JE, Wcislo L., Wcislo WT Azteca hangyák helyreállítják a Cecropia gazdanövényeik károsodását  //  Journal of Hymenoptera Research : Journal. - Sofia: Pensoft Publishers, International Society of Hymenopterists, 2021. - Vol. 88. - P. 61-70. — ISSN 1314-2607 . doi : 10.3897 / jhr.88.75855 . Archiválva az eredetiből 2022. január 4-én.
  7. ↑ Pablo Servigne, Jérôme Orivel, Frédéric Azémar, James Carpenter, Alain Dejean, Bruno Corbara. Nyugtalan szövetség: fészkelő társulás az agresszív hangyák és az ugyanolyan heves társas darazsak között  (angol)  // Insect Science: Journal. - Kínai Rovartani Társaság, Kínai Tudományos Akadémia Állattani Intézete , 2018. - 20. évf. 25, sz. 3 . - P. 1-11. — ISSN 1744-7917 . - doi : 10.1111/1744-7917.12597 .
  8. ↑ Mayer, Veronica E.; Maximilian Nepel; Rumsais Blatrix; Felix B. Oberhauser; Konrad Fiedler; Jürg Schönenberger; Hermann Voglmayr. Gombapartnerek átvitele a kezdődő Cecropia -fa hangyatelepekre  (angol)  // PLoS ONE : Journal. - San Francisco, California, USA: Public Library of Science , 2018. - 20. évf. 13. sz. 2 . - P. 1-17 (e0192207). — ISSN 1932-6203 . - doi : 10.1371/journal.pone.0192207 . Az eredetiből archiválva : 2019. november 13.

Irodalom

Linkek