Ah! ca ira

Ah! ça ira" (más néven "Ça ira" ; rus. Ah, [ dolgok ] fog menni!" vagy Ah, a dolgok simán mennek!" ; a nevet hagyományosan átírással fordítják : "Ah, sa-ira!" ) - egy a francia forradalom leghíresebb dalai közül ; a „ La Marseillaise ” – a forradalmi Franciaország nem hivatalos himnusza – megjelenése előtt. 1790 nyarán keletkezett a Bastille megtámadásának évfordulójára szentelt ünnepre való felkészülés napjaiban .

Létrehozási előzmények

Az eredeti szövegíró Ladré egykori katona, aki utcai énekesként kereste kenyerét. A zene a "Le Carillon national" nevű népszerű country tánc , amelyet a Beaujolais színházban dolgozó Bécourt hegedűművész írt. Marie Antoinette királynőről azt mondják, hogy gyakran játszotta a dallamot csembalóján . A motívum hamarosan nagyon népszerűvé vált a franciák körében. Az ének 1790 nyarán terjedt el a Bastille megtámadásának évfordulójára szentelt lakomára készülve [1] .

A dallamot gyakran használják vezérmotívumként . Tehát Nyikolaj Myaskovsky 6. szimfóniájának kiállításában hallható . A dal ötlete Roger Waters brit rockzenész, zeneszerző és költő azonos nevű operájának alapját képezte .

Dalszöveg és értelmezés

Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Le peuple en ce jour sans cesse repète,
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Malgré les mutins tout réussira.

Nos ennemis confus en restent là
Et nous allons chanter "Aléluia!"
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Quand Boileau jadis du clergé parla
Comme un prophète il a prédit cela.
En chantant ma chansonnette
Avec plaisir a rendezőn:
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!

Suivant les maximes de l'evangile
Du législateur tout s'accomplira.
Celui qui s'élève on l'abaissera
Celui qui s'abaisse on l'élèvera.
Le vrai catéchisme nous instruira
Et l'affreux fanatisme s'éteindra.
Pour être à la loi engedelmes
Tout Français s'exercera.
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!

Pierrette et Margot chantent la guinguette
Réjouissons-nous, le bon temps viendra!
Le peuple français jadis à quia,
L'aristocrate dit: „Mea culpa!”
Le clergé regrette le bien qu'il a,
Par igazságszolgáltatás, la national l'aura.
Par le prudent Lafayette,
Tout le monde s'apaisera.

Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Par les flambeaux de l'auguste assemblée,
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Le peuple armé toujours se gardera.
Le vrai d'avec le faux l'on connaîtra,
Le citoyen pour le bien soutiendra.
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Quand l'aristocrate protestera,
Le bon citoyen au nez lui rira,
Sans avoir l'âme troublée,
Toujours le plus fort sera.
Petits comme grands sont soldats dans l'âme,
Pendant la guerre aucun ne trahira.
Avec cœur tout bon Français combattra, S'il
voit du louche, hardiment parlera.
Lafayette ezt mondta: "Vienne qui voudra!"
Sans craindre ni feu, ni flamme,
Le Français toujours vaincra!
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!
Les aristocrates à la lanterne,
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!
Les aristocrates on les pendra!
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!
Les aristocrates à la lanterne.
Ah! ça ira, ça ira, ça ira!
Les aristocrates on les pendra.
Si on n' les pend pas
On les rompra
Si on n' les rompt pas
On les brûlera.
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,

Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Nous n'avions plus ni nobles, ni prêtres,
Ah ! ça ira, ça ira, ça ira,
L'égalité partout régnera.
L'esclave autrichien le suivra,
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Et leur infernale clique
Au diable s'envolera.

Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Les aristocrates à la lanterne;
Ah! ça ira, ça ira, ça ira,
Les aristocrates on les pendra;
Et quand on les aura tous pendus,
On leur fichera la pelle au c… [2]

Menni fog, menni fog!
Énekel a nép, énekel a nép,
S lerombolnak minden lázadót, Levertek
már az ellenségek,
Erősek a haza fiai,
Jól mennek a dolgok. A dolgok menni fognak!

Boileau papok mindent megjósoltak, A
próféta ezek a szamarak voltak,
Énekeljünk együtt, barátok,
Dicsőítsük a lét örömét, Mennek a
dolgok, Mennek a dolgok!

Menni fog, menni fog!
Erős a Szentírásban,
hű törvényünkhöz,
Aki minden volt, semmivé lesz,
Aki semmi volt, minden lesz, Egyesül a
szent cél,
A fanatikusok a sötétség hatalmában vannak , Egyesülésünk
örökké megmarad,
Minden francia csatlakozz hozzá, a
dolgok menni fognak, a dolgok menni fognak!

Menni fog, menni fog!
Egy lány énekel a kocsmában,
Jön a boldogság, jön a boldogság, A
boldogság méltó a francia néphez,
Egy arisztokrata kegyelmet kér, A
papok nem örülnek áldásaiknak,
Erősek vagyunk az igazsággal,
Mi vagyunk Lafayette fiai,
A nép méltóságra jut,
Mennek a dolgok, mennek a dolgok,
S vár a kiválasztottaktól ,
Mit,
Menni fog, menni fog!
Ha fel van fegyverkezve a nép
, Hazugság és igazság kísért,
Megtalálja a boldogsághoz vezető utat, Mennek a
dolgok, mennek a dolgok!

Menni fog, menni fog!
Az arisztokrata keseregjen,
Nem törődik vele a nép,
De a lelkiismeretünk tiszta,
Ez teszi nemzetünket erőssé, Kicsitől
nagyig
, Századok óta hazafiak vagyunk,
S kiállunk magunkért,
Te pedig francia vagy és egy állampolgár.
Állíts gátat az árulásnak,
Lafayette kiáltása "Várunk rád",
Elvégre okkal vetik az ellenséget,
Évszázadokon át dicsőítik a franciát, Mennek a
dolgok, mennek a dolgok!

A kötél megtalálja az arisztokratát.
Menni fog, menni fog!
A nép felakasztja az arisztokratákat,
és ha nem akasztják, széttépi őket,
ha nem tépik, elégetik őket.
Menni fog, menni fog!

Menni fog, menni fog!
Nincsenek nemesek, nincsenek papok,
Mennek a dolgok, mennek a dolgok!
Egyenlőség emelkedik, egyenlőség emelkedik,
Felszabadul az osztrák nép, Mennek a
dolgok, mennek a dolgok!
A pokolba az ellenséges család elbukik,
A pokolba az ellenséges család elbukik,

A dolgok menni fognak, a dolgok menni fognak!
A kötél megtalálja az arisztokratát.
Mennek a dolgok, mennek a dolgok,
A nép felakasztja az arisztokratákat,
És nemre való tekintet nélkül,
karót verünk mindegyik mögé.

Jegyzetek

  1. Hanson, Paul R. A francia forradalom történelmi szótára . - Scarecrow Press, 2004. - P. 53. - ISBN 978-0-8108-5052-1 .
  2. A francia forradalom dalai. Marseillaise, Carmagnola, Ca-Ira! A francia forradalom. Folklór

Linkek