Dél-amerikai Pawfoot
| Dél-amerikai Pawfoot | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| tudományos osztályozás | ||||||||
| Tartomány:eukariótákKirályság:ÁllatokAlkirályság:EumetazoiNincs rang:Kétoldalúan szimmetrikusNincs rang:DeuterostomesTípusú:akkordokatAltípus:GerincesekInfratípus:állkapcsosSzuperosztály:négylábúakKincs:magzatvízKincs:SzauropsidákOsztály:MadarakAlosztály:fantail madarakInfraosztály:Új szájpadlásKincs:NeoavesOsztag:DarukCsalád:ClawfootNemzetség:Dél-amerikai mancstalp ( Heliornis Bonnaterre, 1791 )Kilátás:Dél-amerikai Pawfoot | ||||||||
| Nemzetközi tudományos név | ||||||||
| Heliornis fulica Boddaert , 1783 | ||||||||
| ||||||||
A dél-amerikai mancstalp [1] ( lat. Heliornis fulica ) a mancslábak családjába tartozó madárfaj. A Heliornis nemzetség egyetlen faja .
A faj Mexikó déli részén, egész Közép-Amerikában, valamint Bolíviában és Argentínában elterjedt. Édes és sós vizekben, elárasztott erdőkben és mangrove mocsarakban található.
A madár 26-33 cm hosszú, 125-150 g súlyú, felső tollazata olívabarna vagy sötétszürke. A farok sötétszürke, a farok hegye fekete, fehér szegéllyel. A mellkas világosbarna, a hasa fehér. A lábak világosbarnák, három nagy fekete ponttal a tetején. A karmok feketék. A nyak fekete, középen széles, hosszúkás fehér csíkokkal. A homlok fekete, a fej oldalain vékony, hosszúkás fehér csík található. A szem alatti terület világosbarna. A csőr vörös, a csőr hegye fekete. A hímek és a nőstények tollazatában alig különböznek egymástól. A hímek valamivel nagyobbak és nehezebbek, mint a nőstények. A sárga lábujjak között membránok vannak.
Rovarokkal, egyéb gerinctelenekkel és lárváikkal, valamint kétéltűekkel és halakkal táplálkozik, amelyeket vízbe merítve megfognak. Növényi magvakkal és más apró állatokkal is táplálkozik. Bár a madarak jól tudnak repülni, veszély esetén inkább sűrű bozótba bújnak. Ezek a madarak egész évben ülők. Nappal aktívak, és az éjszakát egy fafészekben töltik. Általában nagyon csendesek, és csak udvarlás vagy területvédelem közben adnak hangot.
A víz feletti fán vagy cserjéken elhelyezett fészekben a nőstény 2-4 tojást rak. 11 napos kotlás után meztelenül, vak fiókák kelnek ki. A hím ezután kiemeli őket a fészekből, és a hónaljban hordja a szárnyak alatt, mind úszás, mind repülés közben.
Jegyzetek
- ↑ Boehme R.L. , Flint V.E. Ötnyelvű állatnevek szótára. Madarak. Latin, orosz, angol, német, francia / Szerk. szerk. akad. V. E. Sokolova . - M . : orosz nyelv , RUSSO, 1994. - S. 76. - 2030 példány. - ISBN 5-200-00643-0 .
Irodalom
- David Burnie (Hrsg.), Mariele Radmacher-Martens: Cím : Die große Bild-Enzyklopädie mit über 2.000 Arten. Aus dem Englischen von Gabriele Lehari. Dorling Kindersley, München 2012, ISBN 978-3-8310-2232-8 , S. 306.
- Das große Weltreich der Tiere Seite 239, 240 Verlag: Planet Media AG, Zug 1992 ISBN 3-8247-8614-1
- Christopher M. Perrins Die große Enzyklopädie der Vögel : Seite 130, 132 Verlag: Orbis Verlag, 1996 (deut. Übersetzung aus dem Englischen) ISBN 3-572-00810-7
- Faszinierende Vogelwelt Seite: 82, 83 Verlag: Karl Müller 1992 (deut. Übersetzung aus dem Englischen) ISBN 3-86070-320-X
- Wilhelm Eigner (Hrsg.), Erna Mohr: Enzyklopädie der Tiere. Band 2, Weltbild, Augsburg 1991, ISBN 978-3-89350-361-2 , S. 313.
- Christopher M. Perrins (Hrsg.): Die BLV-Enzyklopädie Vögel der Welt. Aus dem Englischen von Einhard Bezzel. BLV, München/Wien/Zürich 2004, ISBN 978-3-405-16682-3 , S. 223 (Titel der englischen Originalausgabe: The New Encyclopedia Of Birds. Oxford University Press, Oxford 2003).