Etiológia
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. február 5-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 3 szerkesztést igényelnek .
Az etiológia ( görögül αἰτία „ok” + másik görög λόγος „szó, tan” [1] ) az orvostudomány olyan ága, amely a betegségek előfordulásának okait és feltételeit vizsgálja.
Professzionális orvosi környezetben az „etiológia” kifejezést az „ok” szinonimájaként is használják (például „ az influenza vírusos etiológiájú betegség”) [1] .
A betegségek máig ismert okainak többségét a XX. században fedezték fel és tanulmányozták.
Osztályozás
A betegségek következő okait különböztetjük meg:
- Mechanikai (zárt és nyílt sérülések, agyrázkódás stb.)
- Fizikai (magas vagy alacsony hőmérséklet, elektromos áram stb.)
- Vegyi anyagok (ipari mérgező anyagok stb.)
- Biológiai (kórokozó baktériumok , protozoonok , vírusok , gombák , prionok és toxinjaik hatása stb.)
- Pszichogén , beleértve a társadalmi (háborúk, diszkrimináció, urbanizáció stb.)
- Genetikai (örökletes)
Kapcsolódó kifejezések
Az "etiológia" és a " patogenitás " kifejezések közelsége miatt az "etiopatogenezis" kifejezés megjelent az orvostudományban. Elképzeléseket határoz meg a betegség kialakulásának okairól és mechanizmusairól. Ez a kifejezés nem terjedt el széles körben.
Azt is meg kell említeni:
- Az etiológiai tényező az az ok, amely nélkül a betegség soha nem fejlődik ki.
- A kockázati tényezők olyan tényezők, amelyek növelik a betegség kialakulásának valószínűségét.
- A szanogenezis olyan védekezési folyamatok dinamikus komplexuma, amelyek akkor lépnek fel, amikor a szervezetet szélsőséges inger éri, és a szervezet megzavart funkcióinak helyreállítására irányul.
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Szovjet enciklopédikus szótár / Ch. szerk. A.M. Prohorov . - 4. kiadás - M .: Szovjet Enciklopédia , 1988. - 1600 p.
Irodalom