I. Erich (Brunswick-Kahlenberg hercege)

Idősebb I. Erich ( németül  Erich I. der Ältere ; 1470. február 16. [1] , Neustadt am Rübenberge , Alsó-Szászország - 1540. július 30. [1] , Agno ) - 1491 óta Brunswick-Lüneburg hercege és az első uralkodó Kahlenbergtől .

Élet

Erich I. 1470. február 16-án született Neustadt am Rübenbergben a Rowenburg kastélyban. Ő volt a Brunswick-Lüneburg-i Kahlenberg-vonal alapítója. Apja, IV. Vilmos 1503-ban halt meg. Nyolc évvel korábban, 1495-ben sikerült felosztania földjeit fiai Henrik és Erich között. Erich megkapta Kahlenberg és Göttingen fejedelemségét, míg bátyja, Heinrich a Brunswick-Wolfenbütteli fejedelemséget. Fiúként Erich elzarándokolt Jeruzsálembe , és átutazta Olaszországot, mielőtt I. Maximilianus császár szolgálatába állt .

Erich kiskorától kezdve bátor harcosnak mutatta magát a birodalom oldalán, és részt vett a török ​​elleni hadjáratban 1497-ben. Később Velence, a Svájci Államszövetség és Franciaország ellen harcolt. Az 1504-es bajor-landhuti háború során a regensburgi csatában mentette meg a császár életét, majd lovaggá ütötték.

1497-ben feleségül vette Katarina Zsigmond osztrák érsek özvegyét, aki gyermektelen volt. Miután özvegy lett, 1525. július 7-én I. Erich feleségül vette a 15 éves Brandenburgi Erzsébetet . Ebben a házasságban megszületett a régóta várt fia és örököse, Erich . Amikor 1528-ban Erzsébet, terhes lévén, betegségéből ágyba feküdt, Anna Ramschottelt, férje szeretőjét vádolta boszorkánysággal. Meggyőzte férjét, hogy tartson tárgyalást. Ugyanakkor több nőt máglyán égettek meg, de a herceg megengedte szeretőjének, hogy megszökjön. Hamelnben azonban megégették .

A hildesheimi egyházmegyei viszály idején (1519–1523) V. Wolfenbütteli Henrikkel együtt 1521-ben elfoglalta a hunnesrücki várat. 1527 és 1530 között felépítette Erichsburg várát, amelyet széles árok és magas sáncok védtek. Nevét 1528-ban született örököséről kapta, aki később II. Erich herceg lett. A Hunnesrückből az új kastélyba költözött, és állandó lakhelyévé tette.

A háború után a quedlinburgi béke értelmében Kolt és Poppenburg amtsát I. Erich herceg kapta. 1523-ban a derneburgi Szent András-apátság védelmet kért I. Eriktől V. Henrik Wolfenbütteli herceg lovagjainak ismételt ragadozó portyái miatt [2] .

1529-ben Erich engedélyezte az éves Schützenfest ("lövöldözős fesztivál") megtartását Hannover városában , amely ma a legnagyobb a világon. 1530-ban visszavette Erzent a Welf-tartományba.

1539-ben I. Erich az egykori Amsternak, Luthorst és Lauenberg amtsokat egy új Erichsburg erőddé egyesítette, amely 1643-ig maradt meg ebben a formában.

1540. július 30-án, alig 23 évvel azután, hogy Luther Márton közzétette téziseit, I. Erich herceg meghalt. Temetésére 1541-ben Mündenben , a Szent Blasius-templomban került sor, miután egy évvel halála után holttestét adósságai kifizetéseként hazahozták Haguenauból . Ezért hercegsége minden lakosának 16 pfenneget kellett fizetnie. Hatalmas, 900 ezer tallérra becsült adósságokat hagyott hátra , valamint két várat: a Dassel melletti Erichsburgot és a helyreállított Kahlenberg-kastélyt. Fia, II. Erich még gyerek volt, így édesanyja, Erzsébet hercegnő öt évig régens volt. Két évvel korábban nyilvánosan engedélyezte az úrvacsorát mind a katolikus, mind az evangélikus istentiszteletek során. Férje katolikus maradt, a hercegné pedig evangélikus lett.

Gyermekek

Erich hercegnek egy fia és három lánya született Brandenburgi Erzsébettel kötött második házasságából :

• Erzsébet (1526. április 8. – 1566. augusztus 19.), Brunswick-Kallenberg hercegnője, 1543. augusztus 19. feleségül vette Georg Ernst (1511-1583), von Genneberg grófot;
• II. Erich (1528. augusztus 10. – 1584. november 17.), Brunswick-Lüneburg hercege és Calenberg-Göttingen hercege, ifjabb Erich néven, 1545. május 17-én házasodott először Szászországi Szidóniával (1518. március 8.). - 1575. január 4.), V. Henrik szász herceg és Mecklenburgi Katalin lánya , második házassága 1576. november 26-án Lotaringiai Dorotheával (1545. augusztus 24. - 1621. június 2.), I. Ferenc lánya , Lotaringia hercege és Dánia Krisztina ;
• Anna Mária (1532. április 23. – 1568. március 20.), Brunswick-Kallenberg hercegnője, 1550-ben feleségül vette idősebb Albertet (1490. május 17. – 1568. március 20.), porosz herceget;
• Katalin (1534 – 1559. május 10.), Brunswick-Kallenberg hercegnője, 1557. február 28. feleségül vette Vilmost (1535. március 10. – 1592. augusztus 31.), a csehországi High Burgrave-t.

Genealógia

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #116562498 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
2. ↑ Geschichte St. Andreas in Sottrum http://www.wohldenberg.de/sottrum.htm Archiválva 2007. január 7-én a Wayback Machine -nél 2006. szeptember 25-én

Irodalom

• Wolfgang Kunze: Herzog Erich I. von Braunschweig-Lüneburg . In: Wolfgang Kunze (Hg.): Leben und Bauten Herzog Erichs II. von Braunschweig-Lüneburg. A Neustadt am Rübenberge -i Landestrost kastély történelmi kiállításának katalógusa . Hannover 1993, p. 31–45.
• Joachim Lehrmann: Hexenverfolgung in Hannover-Calenberg und Calenberg-Göttingen , Lehrte, 2005. ISBN 978-3-9803642-5-6

Linkek

• Kép és rövid leírás Eric herceg életéről második feleségével, Erzsébettel a Welf-ház hivatalos oldalain.
• Érmék az uralkodásából
• Ericsburg történelmi képe

Tematikus oldalak	A Peerage
Szótárak és enciklopédiák	Allgemeine Deutsche Biographie
Genealógia és nekropolisz	WikiTree Elkésünk
Bibliográfiai katalógusokban GND : 116562498 ISNI : 0000 0003 8217 5164 LCCN : n86009482 NTA : 291532187 VIAF : 262991167 WorldCat VIAF : 262991167