| Falu | |
| Emborios | |
|---|---|
| görög Εμπορειός | |
| 38°11′17″ é SH. 26°01′42″ hüvelyk e. | |
| Ország | Görögország |
| Periféria | Észak-Égei |
| Periféria egység | Chios |
| Közösség | Chios |
| Történelem és földrajz | |
| Időzóna | UTC+2:00 , nyári UTC+3:00 |
| Népesség | |
| Népesség | 47 [1] ember ( 2011 ) |
Emborios ( görögül : Εμπορειός ) egy falu Görögországban. Közigazgatásilag Pirion közösségéhez tartozik, Chios közösségéhez, az Észak-Égei-tenger perifériáján található Chios perifériás egységéhez . Chios szigetének délkeleti partján, a Profitis Ilias domb lábánál, a Kalamoti-öböl [2] partján , a Kamari-fok közelében [3] található . 47 lakos a 2011-es népszámláláskor [1] .
A British Archaeological School által 1952-1955-ben végzett szisztematikus ásatások feltárták Emporion (Emporium, más görögül Έμπόριον ) ősi települését a Profitis-Ilias domb délnyugati lejtőjén [4] . A települést a Kr.e. 8. században alapították. e. Ionok és a Kr.e. 2. század végén elhagyták. e. [5]
A domb tetején egy fallal körülvett akropoliszra bukkantak, melynek erődítményei közé tartozik egy nagy, téglalap alakú, tetővel és prodrommal (homlokzattal) rendelkező épület, feltehetően a helyi arkhón egykori lakhelye, valamint a védőistennőnek szentelt templom. a település, Athéné. A geometrikus stílusú Akropolisz 20.000 m² (2 ha) területű , délnyugati bejárattal. Körülbelül 2 m magasan megőrzött, 800 m hosszú fal veszi körül, amely építőanyagként használt sziklák között fut, szabálytalan alakú kövek hozzáadásával. Athéné temploma, a Kr.e. VI. század közepén épült. e., egyszerű téglalap alakú szerkezet volt, perisztil nélkül , sekély zárt pronaosszal , négyzet alakú hajóval és lapos tetővel, amelyet négy szabálytalanul elhelyezett oszlop támasztott meg. A Kr.e. IV. században. e. a templomot felújították, jelentős változtatásokat hajtottak végre a belsejében és a tetején. Az archaikus korabeli templom északnyugati részén egy geometrikus stílusú korabeli oltár kapott helyet , amelyet áldozati asztalként használtak. Ezzel egy időben az említett épülettől északra egy nagy téglalap alakú oltárt építettek, amelyet a hellenisztikus időszakban az épület bejárata elé épített újabbra építettek [5] [4] .
A domb nyugati lejtőjét az akropolisz falain kívül házak és utak maradványai [5] borítják, amelyek 40 000 m² (4 ha) területet foglalnak el. A korai történelmi idők emporációjának nincs egyértelmű városi koncepciója. A házak parkosított telkeken helyezkednek el, különálló, bejárat előtti udvarral. A legtöbb egyágyas szoba volt. Egyszerű házakra (kőépületek, négyzet alakú lapostetős alaprajzú, a domb legmagasabb pontjain épült) és kúriákra (nagy, hosszúkás kőépületek kényelmes főtérrel, tetővel és homlokzattal, jól láthatóan beépítve) oszthatók. hely) [4] .
A kikötőtől nem messze, a település síkságán fedezték fel a második szentélyt, a „kikötői szentélyt”, amelyet Apollónak szenteltek. Ebből a templomból, amely a Kr. e. 6. század óta működik. e. i.sz. 1. századig. e. ma már csak az alapozás néhány része maradt meg, valamint olyan építészeti elemek, amelyeket későbbi épületekben használtak fel [5] .
Nagy téglalap alakú hosszúkás épület tetővel és prodrommal (homlokzattal). Hossza 18,25 m, szélessége 6,40-6,85 m. A tetőt az ajtónyílásban két, az épület tengelye mentén három faoszlop támasztotta alá, oldalt, a nyugati falhoz közelebb helyezve. A bejáratnak kőküszöbe volt. A kastély közvetlen kapcsolatban állt az erődítéssel. Az akropolisz falával egybeeső nyugati fal fektetéséhez nagy és közepes méretű sziklatöredékeket, köveket, a másik három oldalra kisebb köveket használtak. A tető agyagból, hínárból, nádból és fából készül, mint a hagyományos chioszi házak lapostetője [6] .
A kastélyban, az oltárok és Athéné temploma közelében élt a település arkhónja. Ez Khiosz legrégebbi épülete, amely az ie 8. század közepéből származik. e., a Kr.e. V. századig használták. e. [6]
10,13 x 6,23 m méretű téglalap alakú egyszerű épület, zárt sekély pronaosszal és majdnem négyzet alakú hajóval, keletről nyugatra tájolva, keleti bejárattal. Teteje lapos volt, fából, nádból, hínárból és agyagból készült. A kerület mentén négyszögletes kőlapok sora védte a széltől. Az oltár két oldalán négy faoszlop támasztotta a tetőt. A különleges északi lejtésű talaj heterogenitása miatt a templom magasabb alapozású és euftéria ( εὐθυντηρία ) volt, északról keletre. A magasságkülönbség kiküszöbölése érdekében a hézagokat törmelékkel töltötték ki úgy, hogy a padló egy szintben legyen az alapozás legmagasabb pontjával. A faragott kövön nyugvó falak összetett épületrendszer szerint épültek. Külső oldalukhoz nagyméretű, téglalap alakú téglákat használtak letöréssel a legjobb illeszkedés érdekében, belül pedig egyszerűbb és kisebb, majdnem négyzet keresztmetszetű téglákat. A rést apró szikladarabkák töltötték be. Valószínűleg kőküszöb volt az euftérium szintjén. A bejáratnál a máig fennmaradt küszöb a Kr.e. IV. századi javítások során készült. e. [7]
A Kr.e. 5. század elején. e., Chios többi szentélyével együtt a templomot elpusztították és újjáépítették az ie 4. század harmadik negyedében. e. Az új templom lényegében az archaikus korszak felújított temploma. A legfontosabb változások az épületen belül történtek. A padlót, amely alatt a fogadalmi felajánlásokat találták, 0,20 m-rel megemelték, a tető négy faoszlopát másokkal, az oltártól keletre, négyszögletes kőalapra cserélték ki. A főbejárat küszöbét kicserélték, a pronaosz bejáratánál pedig két lépcsőt építettek. Az I. oltárt a régi oltárt körülvevő két fal bővíti. A templom téglája között talált néhány cserép arra utal, hogy a tető a Kr.e. IV. századi javítások során történt. e. csempével bélelték ki, vagy legalábbis csempét használtak a rögzítésére [7] .
| Év | Népesség, emberek |
|---|---|
| 1991 | 78 [8] |
| 2001 | 56 [8] |
| 2011 | ↘ 47 [1] |