Szigligeti Ede | |
---|---|
lógott. Szigligeti Ede | |
Születési név | lógott. Szathmary József |
Születési dátum | 1814. március 8- án [1] vagy 1814. március 18- án [2] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1878. január 19-én [1] (63 évesen)vagy 1878. január 20-án [2] (63 évesen) |
A halál helye | |
Polgárság | Magyar Királyság |
Szakma | drámaíró , színházi rendező , műfordító |
IMDb | ID 0844062 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Szigligeti Ede ( Hung. Szigligeti Ede , sz. Szatmari József , Hung. Szathmáry József ; 1814 . március 8. Nagyvárad , ma Románia - 1878 . január 19. , Budapest ) - magyar drámaíró , rendező , színházi alak. A "Tudományos Társaság" (későbbi Magyar Tudományos Akadémia ( 1840 ) tagja ).
Szatmári pap családjában született. Szülei ellenkezése ellenére, akik fiukat orvosnak tekintették, 1834-től a színpadhoz kötötte magát. A családjával való szakítás következtében Szigligeti Kisfaludi Sándor egyik szereplőjének nevét vette fel álnévnek.
Szigligeti 1837-től a Pesti Nemzeti Színház egyik alapítója és igazgatója volt . Tehetsége fénykorában az 1860-as évek fiatal magyar drámaíróinak bálványa lett. Szigligeti több mint fél évszázados alkotói tevékenysége során legalább száz eredeti drámai alkotást alkotott, amelyek mindegyikét kimeríthetetlen találékonyság és cselekmény, technika és virtuóz készség jellemzi, amellyel a szerző fényes és váratlan hatásokat használt fel akcióik felszabadítására.
A Szigligeti által létrehozott műfaj , az úgynevezett "népszínművek" szerzője. Történelmi és kortárs témájú tragédiái, drámái, vígjátékai képezték a nemzeti színház repertoárjának alapját. Szigligeti az 1848-1849-es forradalom előestéjén a fejlett társadalmi és politikai vélemény tribunusaként fontos szerepet töltött be Magyarországon.
Első műveiben (II. Rákóczi Ferenc fogságban című történelmi dráma (1848) romantikusként szerepelt, de már bennük is érezhetőek a realizmus erős elemei . A magyar élet akut aktuális problémái a társadalmi vádaskodású drámákban A szökevény katona. (1843), "Két pisztoly" (1844), "The Herdsman" (1847).
Szigligeti leghíresebb drámái közé tartozik a Liliomfi (1849), a Sok becsület, de nincs mit enni (1858), A megtaláló (1863), Trónörökös (1868), A sztrájk (1871, az egyik első magyarországi írás). a munkásokról). Drámái egy része németül íródott.
A magyar színháztörténeti és -elméleti tanulmányok és drámaelméleti művek szerzője külföldi drámaírók műveit is fordította.
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|