Kisfaludi, Sándor
| Kisfaludi Sándor | |
|---|---|
| lógott. Kisfaludy Sándor | |
| Születési dátum | 1772. szeptember 27 |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1844. október 28. (72 évesen) |
| A halál helye | |
| Állampolgárság (állampolgárság) | |
| Foglalkozása | költő , drámaíró |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Kisfaludi Sándor ( magyarul Kisfaludy Sándor ; Sümeg , 1772 . szeptember 27. - 1844 . október 28. , uo. ) magyar költő és romantikus drámaíró. Kishfaludy Karoj bátyja . A szentimentalista és kora romantikus stílus képviselője a 19. század eleji magyar költészetben.
Életrajz
A költő a magyar kisvárosban, Sümegen született, a felső-ausztriai iskolában tanult, filozófiát és jogot tanult a Pressburgi Egyetemen . 1792-ben felhagyott a jogi tanulmányokkal, és csatlakozott a Bécsben állomásozó magyar hadsereghez. Az istentisztelet alatt a költő gyakran kommunikált [1] Magyarország íróival, akik ekkor még Ausztria fővárosában éltek.
Egy ideig Milánóban szolgált. Miután 1796-ban átadta a várost Napóleonnak , franciák elfogták, de a provence-i bebörtönzés gyors szabadon engedéssel ért véget. A hadifogolycsere következtében Württembergben , egy osztrák ezredben kötött ki, ahol egyetlen magyar katona sem volt [2] . 1799-ben, az osztrák-orosz csapatok sikeres svájci franciák elleni hadjárata után Kisfaludi Sándor lemondott, visszatért Magyarországra, és feleségül vette régi szeretőjét [2] .
Élet Magyarországon
1802-ben Kisfaludy Sándor részt vett a magyar nemesség felkelésében. 1830-ban a Magyar Akadémia tagja lett, majd öt évvel később tiszteletbeli tagjává választották. Kisfaludi Sándor élete utolsó éveit szülővárosában töltötte, ahol ma a költő múzeuma található.
Kreativitás
Kisfaludi Sándort a magyar nyelvet újjáélesztő költők egyikeként tartják számon, a költő kizárólag abban írt, amikor hazájában a német volt hivatalos, a latin pedig az egyházi nyelv előnyét élvezte [3] .
Szeretett „Himfy Szerelmei”-nek (“Himfi szerelmes dalai”) dedikált, egykor nagy sikert aratott, frissességével, képzeletgazdagságával és zenei formájával jellemezte (dalokat írtak, és több mint kétszáz van belőlük, a francia fogságban [4] sok kritikus észrevette, hogy a dalokra nagy hatással van Petrarch [1] , a Regék a magyar előidőből című epikus költemények pedig romantikus történetek és hétköznapi képek, erős nemzeti ízzel. Bennük a költő a nemes vitézséget dicsőíti.
Kisfaludi Sándor drámaíróként is kipróbálta magát, de nem ért el nagy sikert ezen a téren.
Elismerés
- Kisfaludi verseit Kodai Zoltán zenésíti meg .
- Sümegen található a Kisfaludi Sándor Múzeum , amely abban a házban található, ahol a költő feleségével élt. A költő halála után a ház a templom tulajdonába került, majd a Népköztársaság tulajdonába került. A drámaírónak szentelt első kiállítás 1950 után nyílt meg a múzeum épületében.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Kisfaludi Sándor életrajza a Catholic Encyclopedia oldalain (elérhetetlen link) . Letöltve: 2012. március 13. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 29..
- ↑ 1 2 Kisfaludi Sándor életrajza . Letöltve: 2012. március 13. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
- ↑ Kisfaludi Sándorról elnevezett múzeum (elérhetetlen link)
- ↑ A tizenkilencedik század európai költészete. - M . : Szépirodalom, 1977. - T. 85. - 928 p. - (A Világirodalom könyvtára, második sorozat).
Linkek
- Dalszöveg on-line Archíválva : 2010. április 14. a Wayback Machine -nél (magyar)
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák |
| |||
| ||||