Stintzing, Roderich
Roderich Stinzing |
---|
német Roderich Stintzing |
|
Születési név |
német Georg Hieronymus Roderich Stintzing |
Születési dátum |
1854. február 12( 1854-02-12 ) |
Születési hely |
|
Halál dátuma |
1933. április 6.( 1933-04-06 ) (79 évesen)vagy 1933. április 5. ( 1933-04-05 ) [1] (79 évesen) |
A halál helye |
|
Munkavégzés helye |
|
alma Mater |
|
Akadémiai fokozat |
doktori |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Georg Hieronymus Roderich Stintzing ( németül: Georg Hieronymus Roderich Stintzing ; 1854. február 12. , Heidelberg – 1933. április 5. , Jéna ) német orvos.
Életrajz
Roderich Stinzing Roderich von Stinzing jogászprofesszor és Franziska Bockelmann fia. Az erlangeni és bonni gimnáziumban tanult . Orvosi tanulmányait a Bonni , Tübingeni és Lipcsei Egyetemen végezte . 1878-ban letette az orvosi vizsgát, és Bonnban védte meg doktori disszertációját. 1878-ban Eduard Pfluger asszisztenseként dolgozott a bonni Élettani Intézetben, 1880-ban Münchenbe ment egy orvosi klinikára Hugo von Zimsen asszisztenseként , majd 1883-ban belgyógyászat tanári jogot kapott. a müncheni egyetem .
1890. április 15-én Stinzinget a jénai egyetemen a belgyógyász rendkívüli professzorává nevezték ki, és az orvosi klinika vezetője lett. 1892. április 1-jén Stinzing megkapta a patológia és terápia rendes professzori címét, és a jénai egyetemi klinikát és kísérleti patológiai laboratóriumot vezette. Titkos orvosi tanácsadói címet kapott, majd 1902 téli szemeszterében a jénai egyetem rektorává nevezték ki. Ő vezette a Türingiai Orvosok Általános Egyesületét, tiszteletbeli tagja volt a Német Belgyógyász Társaságnak, 1894-ben pedig az erfurti Általános Hasznos Tudományok Akadémia tagjává fogadták .
Roderich Stinzing 1924-ben nyugdíjba vonult, és 1933-ban bekövetkezett haláláig publikált orvosi folyóiratokban. Franz Penzoldttal együtt hét kötetben adta ki az Általános terápia tankönyvét.
Roderich Stinzing kétszer nősült. Az első házasságból öt gyermek született, akik közül az egyik Hugo Stintzing fizikatanár volt .
Proceedings
- Untersuchungen über des Mechanik der physiologischen Köhlensäurebildung. Bonn 1878
- Die Electro-Medicin in der internationalen Electicitäts-Ausstellung in München im Jahre 1882. München 1883
- Uber Nervendehnung. Lipcse 1883
- Klinische Beobachtungen aus der II. medicinischen Klinik des Obermedicinalrathes Prof. von Ziemssen. München 1884
- Beitrag zur Anwendung des Arseniks bei chronischen Lungenleiden 1883
- Über den elektrischen Leitungswiderstand des menschlichen Körpers. München 1886
- Die Varietäten der Entartungsreaction und ihre diagnostisch-prognostische Bedeutung. In: Deutsches Archiv für klinische Medicin. Lipcse 1886
- Uber hereditäre Ataxie. In: Münchner medizinischer Wochenschau; Jg. 1887
- Der angeborene und erworbene Defect der Brustmuskeln, zugleich ein klinischer Beitrag zur progressiven Muskelatrophie. In: Deutsches Archiv für klinische Medicin.1888
- Hugo Ruhle. In: Münchner medizinischer Wochenschrift ; Jg. 1888. sz. 35
- Über die Magenschleimhaut bei Secundärerkrankungen des Magens. Sitzung der Gesellschaft für Morphologie und Physiologie; (München): 1889.12.03
- Über den gegenwärtigen Stand der Diagnostik der Magenkrankheiten. In: Münchner medizinischer Wochenschrift. Jg. 1889. sz. 8 és 9
- Uber elektrodiagnosztikai módszer. In: Verhandlungen des 5. Congresses für innere Medicin. (1890)
- Zur Structur der erkranken Magenschleimhaut. In: Münchner medizinischer Wochenschrift. Jg. 1889. sz. 48
- Ein klinischer Beitrag zur Influenza-Epidemie. In: Münchner medizinischer Wochenschrift. Jg. 1890. sz. 6. és 7
- Über die absolete Messung faradischer Ströme am Menschen. Lipcse 1890
- Über den ursächlichen Zusammenhang von Herzkrankheiten und Epilepsie. In: Deutsches Archiv für Klinische Medicin. bd. 66
- Allgemeine Prophylaxe und Diätetik der Krankheiten des Nervensystems. In: Handbuch der speciellen Therapie innerer Krankheiten. Jéna 1890, Abth. 8, S. 1-42
- Über Tuberculin-Wirkungen in diagnostischer und therapeutischer Beziehung. In: Münchner medizinischer Wochenschrift. Jg. 1891
- Zur hamatologischen Diagnostik. In: Diagnostisches Lexicon für praktische Ärzte. Bécs és Lipcse, 1892
- Uber Urogenitális tuberkulóz. In: Correspondenzblatt des Allgemeinen Ärztlichen Vereins Thüringens. 1892. sz. nyolc
- Behandlung der Erkrankungen des Brustfells und Mitelfellraumes. In: Handbuch der speciellen Therapie innerer Krankheiten. Jéna 1894
- Schlaf és Schlaflosigkeit. Erfurt 1898, még In: Jahrbücher der Königlichen Akademie gemeinnütziger Wissenschaften zu Erfurt ; NF, Heft 24
- Zur Struktur der Magenschleimhaut. In: Festschrift zum siebenzigsten Geburtstag von Carl von Kupffer. 1899
- Behandlung der Erkrankungen des Rückenmarks und seiner Häute. Jéna 1903
- Allgemeine Prophylaxe und Diätetik der Krankheiten des Nervensystems. Jéna 1903
- Einige mechanische operative Heilverfahren bei Erkrankungen des Nervensystems. Jéna 1903
- Allgemeine Balneotherapie und Klimatherapie der Erkrankungen des Nervensystems. Jéna 1903
- Behandlung der Seekrankheit. Jéna 1903
- Allgemeine Prophylaxe und Diätetik der Krankheiten des Nervensystems. Jéna 1926
- Max Matthes. München 1930, még In: Münchener medizinischen Wochenschrift. 1930, 18
Jegyzetek
- ↑ Library of Congress Authorities (angolul) - Library of Congress .
Irodalom
- Hermann August Ludwig Degener: Mi voltunk? Zeitgenossenlexikon . 4. Aufl., Degener, Lipcse 1912, S. 1571.
- Rudolf Vierhaus: Deutsche Biographische Enzyklopädie (DBE). 2. Aufl., KG Saur, München 2008, ISBN 978-3-598-25039-2 , Bd. 9, S. 711.
Linkek