Adolf Steiner ( németül: Adolf Steiner ; 1897 . április 12. , Schwäbisch Hall - 1974 . március 27. , Baden -Baden ) német csellóművész.
A tartományi württembergi zenész, Adolf Steiner fia négy testvérével együtt először otthon kapott zenei oktatást. Hatéves korától hegedülni és zongorázni tanult, tizenkét évesen csellóra váltott. 1914-1921 között a katonai szolgálat megszakításával 1916-1919-ben Hugo Beckernél tanult a Berlini Zeneművészeti Főiskolán .
1921-1929-ben Gustav Havemann vonósnégyesében játszott . Majd 1928-tól a második világháború végéig a Steiner Brothers Quartet tagjaként lépett fel Karl és Willy hegedűsekkel és Fritz brácsásszal [1] , valamint egy másik testvérével, Heinrich zongoraszólamban. . Valamennyi Steiner testvér elkötelezett náci volt; különösen Joseph Goebbels hívta meg a Steiner kvartettet fellépései előtt játszani [2] . 1933-tól a nácik elől Palesztinába távozó Emanuel Feuermann helyére tanított a berlini Higher School of Musicban, 1939-től pedig professzor [3] . Szólistaként is koncertezett, 1929-ben Paul Höffer Csellóversenyének első előadója [4] .
Felvette Eugène d'Albert csellóversenyét a Gewandhaus Zenekarral , Hermann Abendroth vezényletével (felvétel az 1944. november 3-i lipcsei koncert közvetítéséből ).
A háború utáni években 1951-től a Kölni Zeneművészeti Főiskolán tanított , tanítványai között volt Jörg Metzger is . A Kölni Rádió Szimfonikus Zenekarának csellókísérője is volt . Folytatta koncerttevékenységét, Walter Jench csellóra és zenekarra írt versenyművének (1956) első előadója [5] .