Schmidt, Eva Adamovna

Adamovna Schmidt Éva ( magyarul Schmidt Éva ; 1948. június 28. Budapest - Hanti -Manszijszk , 2002. július 4. ) - magyar tudós, az obi-ugor nyelvek és kultúrák kutatója, néprajzkutató , nyelvész , a történettudományok kandidátusa , az MTA Néprajzi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa , tanár , műfordító , az Északi Hanti Tudományos Folklór Archívum alapítója és első vezetője

Életrajz

Schmidt Éva Magyarországon , Budapesten született 1948. június 28- án . 1966 - ban kitüntetéssel diplomázott a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában díszítőszobrász szakon, és belépett a Budapesti Tudományegyetem filológiai karára. Eötvös Loranda és 1973 -ban védte meg néprajz, finnugrisztika , angol nyelv és irodalom szakos diplomáját .

1969-71-ben. Leningrádban tanult a Leningrádi Állami Egyetem Finnugor Tanszékén , és ezzel egy időben részt vett M. P. Vakhruseva - Balandina előadásaira . Herzen . Itt kötött baráti és tudományos kapcsolatokat a híres nyelvészrel, a szovjet hanti tanulmányok alapítójával, Nyikolaj Ivanovics Tereskinnel , a Szovjetunió Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársával .

1970 januárjában a mansi és hanti diákokkal való baráti kapcsolatainak köszönhetően ellátogatott a faluba. Tugiyany , ahol az obi hanti családok egyike fogadta örökbe, 1971 - ben pedig Hanti-Manszijszk városában . Ekkorra már a gyakorlatban elsajátította a hanti és manszi nyelvek több dialektusát .

1976-79 -ben . a Debreceni Egyetem Finnugrisztika Tanszékén volt gyakornok, 1979-től 1983-ig Leningrádban végzős hallgató , ahol a Leningrádi Állami Egyetem Néprajz Tanszékén folytatta tanulmányait (irányítással). N. I. Tereshkin). 1989-ben védte meg Ph.D. értekezését („Az északi obi ugorok hagyományos világképe a medvekultusz anyagai alapján”). 1983 - tól tudományos főmunkatársként dolgozott az MTA Néprajzi Kutatóintézetében, ezzel párhuzamosan 1984-től 1990-ig az Egyetem Finnugor Tanszékén tanított. L. Etvosha.

Az 1980-as években projektet dolgozott ki a hanti nyelvterületről származó néprajzi és nyelvi anyagok összegyűjtésére és feldolgozására szolgáló országos központ számára. Aktív munkájának és politikai változásainak köszönhetően a 90-es évek elején az Északi Hanti Tudományos Folklór Archívum néven valósult meg . Schmidt Éva lett az első igazgatója.

A Folklórarchívum profiljában minden a hanti kultúrával kapcsolatos: népünnepek szervezése, dokumentálása ( medveünnep , szülési áldozatok ), terepanyag gyűjtése (folklór és bármilyen néprajzi, genealógiai , helytörténeti , nyelvi információ), adatbázis készítés és archiválás. , a hagyományaiktól már elvált közép- és fiatalabb generációkat képező. A levéltár tevékenysége hozzájárul a kihalás szélén álló obi ugorok etnikai kultúrájának megőrzéséhez, erősítéséhez és természetes fejlődéséhez. Ennek érdekében a helyi és regionális média szerkesztőinek felkérésére az archívum képaláírással ellátott audiovizuális anyagokat dolgozott ki. Az összegyűjtött anyag egy részét orosz nyelvre is lefordították. Az alkalmazottak egy része folklóregyüttesben kezdett részt venni. Az archívum amatőr kutatói kört alakított ki. A Belojarszk Központ jelentős támogatást kapott Magyarország kormányzati szerveitől , a Magyar Tudományos Akadémiától és a magyarországi magánvállalkozásoktól. Az archívum alapján az ob-vidék eltűnő dialektusainak és kultúráinak megmentése érdekében további öt Folklórarchívum jött létre.

Tudományos tanácsadóként tevékenykedett különböző tudományos és oktatási projektekben. A professzionális hanti filológia kialakítása érdekében terepmunka után Schmidt Éva Reguli Antal és Pápai József magyar tudósok által a XIX. században gyűjtött hanti hősénekek átírását (írásos cirill változata kiegészítő jelekkel) készítette el a 19. századi magyar tudósok hozzászólásaival kiegészítve. a hanti nyelv, dialektus beszélőkről készített videofelvételeket. Folklór-antológiákhoz, néprajzi dokumentumfilmekhez, ismeretterjesztő és ismeretterjesztő rádió- és televízióműsorokhoz készített fordításokat. Különféle népszerű folyóiratokban és hetilapokban ismertette meg a tömegolvasóval az obi-ugor népek kultúráját.

Az obi-ugor dísz iparművésze volt; művészként több finnugor témájú magyar publikációt tervezett („Erdők éneke. Finnugor népek 100 népdala” / Song of the Forests. 100 Folk Songs of the Finno-Ugric Peoples /. Corvina Kiadó. Budapest. 1985; Mansi antológia folklór „Leszállt a medve az égből" / A bear decended from heaven. Szerk.: Kalman, Bela /. Európa Publishing House. Budapest. 1980).

Az elmúlt tíz évben állandóan Belojarszkijban ( KhMAO ) élt, a régióban végzett tevékenysége eredményeként élénk szellemi és szellemi élet alakult ki, felerősödött a kulturális gyökerek újjáéledése. 2002 - ben tragikusan meghalt Hanti-Manszijszkban.

Tudományos tevékenység

Schmidt Éva publikációit a pontosság, az adatok maximális tisztelete és a szilárd elméleti tudás jellemzi. A doktori értekezés témája az obi ugorok medvekultusza volt. Sikerült feltárnia, hogy a medve-kultusz, amely a profán és a szakrális szférában is meghatározó eleme az obi-ugor gondolkodásnak, térben és időben is sokféle megnyilvánulást mutat: az egyes folyók völgyében megvannak a maga jellegzetes vonásai. Az eredményeket tudományos folyóiratokban és különböző kongresszusok beszámolóiban publikálták (Specimina Sibirica 1 (1988): 159–186.; Ethnologica Uralica I. Budapest-Helsinki, 1989. 187–232.; Ethn. 101 (1990): 149). –193. ; CIFU–7/4:12–17.).

Foglalkozott a folklórművek műfaji és metrikájának kérdéseivel, a műfajhoz való hozzárendelés problémáival, hozzájárult az ezzel kapcsolatos téves elképzelések kijavításához (AEH 28 (1979): 51–74 .; a XVII. Orosz Finno Konferencia absztraktgyűjteménye -Ugor Studies, Ustinov, 1987). A legjelentősebb eredmények a metrika tanulmányozása, a metrika, a stílus és a zene korrelációja terén mutatkoznak (CIFU-6, Budapest, 1985. 231-237), elődeinél kiterjedtebb és megbízhatóbb anyagon dolgozta ki saját elméletét (cikkek Robert Austerlitz emlékkönyve (NyK 91 (1990): 181–194.) azzal a következtetéssel, hogy eredményt csak úgy lehet elérni, ha a jelenséget átfogóan, minden összefüggéssel, a szöveg és a zene szétválasztása nélkül vizsgáljuk. hatást gyakorolt ​​a modern hanti költőnemzedékre, szabályokat és normákat kialakítva gondosan elemezte a 20. századi obi-ugor folklór irányzatait (Studia Fennica 26. Helsinki, 1981. 147-173.) A terepkutatás során számos összegyűjtést gyűjtött össze. hanti személyes dalok tucatjai (a régi terminológiával - sorsdalok), amelyeket korábban csak a manszi nyelvterületen szükséges mértékben dokumentáltak, mindenki meglepetésére bizonyítja a műfaj létezését a hantik körében.

Fontos esszét szentelnek a legjobb hanti informátor, Reguli - Maxim Nikilov repertoárjának elemzésének, amelyben a hősi éneket egy népcsoport tudásának általánosításaként tárja fel, térben és időben, földi és mennyei térben. koordináták. A kulturális kölcsönös befolyásolás kérdéseivel foglalkozott az északi hanti régióban - a hanti, manszi és nyenyec csoportok és hagyományok keveredésének helyén.

Bibliográfia

• „Anton apó éneke” (Song of grandfather Anton. From the handwritten collection of Eva Schmidt) // Köhalmi Katalin (szerk.): „Sámándobok, szóljatok” /Sound, shaman tambourines/. "Europa" kiadó. Budapest. 1973, 311–313.
• Fordítások a Medveenek antológiában. A keleti finnugor népekirodalmának kistükre (Bear Song. Mirror of Eastern Finno-Ugric Literature) Szerk.: Domokosh, Peter. "Europa" kiadó. Budapest. 1975, 131–136., 149–163.
• "Eszaki vogul altatódal. Műfaji összefüggések” // Ethn. 87 (1976): 540–558.
• "A természeti komikumról" (About comedy in nature) // Istvanovich, Marton - Kriza, Ildiko (eds.): "A komikum és humor megjelenésének formája a folklórban" (Forms of manifestation of comedy and humor in folklore). Budapest. 1977. 28–41.
• "Északi osztják nyelvtani jegyzet (serkali nyelvjárás)" (Compendium on the grammar of the northern Khanty language / Sherkal dialect /) //. Kéziratként. Debrecen. 1978. 61 p.
• "Finnugor népek" // Ortutai Gyula (főszerkesztő): Magyar néprajzi lexikon 2. (Hungarian Encyclopedia of Ethnography, vol. 2). "Akademiai" kiadó. Budapest. 1979, 164–166.
• "Ulilap. Kísérlet a dal északi mansi szövegének műfaji viszonyainak meghatározására. AEH 28 (1979): 51–74. 398.
• Fordítások és illusztrációk a "Leszállt a medve az égből" mansi folklór antológiájában (Egy medve szállt le a mennyből. Szerk.: Kálmán Béla). "Európa" kiadó. Budapest. 1980. 461–464.
• "Trends in the 20th century Ob-Ugric Oral Tradition" (Trends in the oral tradition of the Ob Ugric in the twentieth century) // Lauri Honko - Voit Vilmos (szerk.): "Adaptation, Change, and Decline in Oral Literature" (Adaptáció, helyettesítés és változás a szóbeli irodalomban). Studia Fennica 26. "Suomalaisen Kirjallisuuden Seura" kiadó. Helsinki. 1981, 147–173.
• "A versírás és a dallam kapcsolata az északi obi ugoroknál" // Finnugor zenei folklór: a szinkretizmus problémái. Tallinn, 1982. 68–70.
• "Egy kis-szoszvai osztják medveének" (Khanty bear song from Malaya Sosva) (Társszerző: Husar, Lajos) // NyK 85 (1983): 9–33.
• "Éneknyelvi települések az Ob mentén" // Beretski, Gabor-Domokosh, Peter (ed.) "Urálisztikai tanulmányok" /Proceedings in Uralistics/. Hajdú Péter 60.születésnapja tiszteletére (Hajdu P. 60. születésnapja tiszteletére). Budapest. 1983, 351–363.
• Fordítások és jegyzetek a gyűjteményben Domokosh, Peter (szerk.) "Finnugor–szamojéd (uráli) regék és mondák II." (Finnugor és szamojéd / Ural / dalok és mesék, II. köt.). Kiadó "Mora Ferenc Könyvkiadó". Budapest. 1984, 13–27., 28–32., 34–35., 46–50., 59–62., 91–100., 160–187.
• "Ahol mindenki költő" // Híd, 48/1984. 9. szám 1209–1222. es
• "Az északi obi ugorok modern folklórjának problémái" // Nyugat-Szibéria népeinek művészete és folklórja. Tomszk: Publishing House Vol. un-ta, 1984. 95–108.
• "VN Csernyecov vogul folklórhagyatéka" (V.N. Csernyecov mansi folklór hagyatéka) // Ethn. 96 (1985): 562–571.
• „A zene, a versformálás és a stílus aránya az északi hanti népköltészetben”. CIFU-6. Acta sessionum. Sectio Folcloristica. Budapest. 1985, 231–237.
• "Hanti és manszi vallás" (Religion of the Khanty and Mansi) // Eliade, Mircea (szerk.): The Encyklopedia of Religion (Eliade, Mircea / szerk. /. Encyclopedia of Religions). MacMillan Publishing Company, New York, 1987. évf. 8:280–288.
• "Die obugrischen Bären-Konzeptionen und ihre Zusammenhänge mit den religiösen Modellsystemen" (Az obi ugorok medve fogalma és kapcsolata a vallási modellrendszerekkel) // Specimina Sibirica 1 (1988): 159–186.
• "Bear Cult and Mythology of the Northern Ob-Ugrians" (Cult of the Bear and the mythology of the Northern Ob Ugrians) // Mihai Hoppal - Juha Pentikainen (szerk.): Uráli mitológia és folklór (Ural mitológia és folklór) Ethnologica Uralica I. Budapest-Helsinki . 1989. 187–232.
• "Az északi obi ugorok hagyományos világképe a medvekultusz anyagai alapján". PhD értekezés. Kézirat. Leningrád, 1989. 226 oldal.
• "Fallstudie über die Wiederspiegelung der ostjakischen interetnischen Verbindungen der 70-er Jahre des XX. Jh. in der Folklore” (Tematikus tanulmány a XX. század 70-es éveinek hanti interetnikus kapcsolatainak folklórjában való tükröződéséről) // Specimina Sibirica 3 (1990): 187–201.
• "Az obi-ugor mitológia és a medvetisztelet" // Ethn. 101 (1990): 149–193.
• "Az osztják metrika másik oldaláról" // NyK 91 (1990): 181–194.
• "Az északi obi-ugor kultuszdualizmus és medvekultusz vallási alapjairól" // CIFU–7/4:12–17. Debrecen. 1990.
• "Medveének A. Kannisto gyűjtéséből" (Bear song from the collection of A. Kannisto) (Together with Katalin Lazar) // Zenetudományi Dolgozatok 1990/1991. 201–212.
• Térképek Szíj Enikő (szerk.) Finnugor Hol-Mi I. c. kötetében (Maps from the collection of Siy, Enikyo "Finno-ugric Where-What" vol. I) / Tankönyvkiadó Publishing House. Budapest. 1990.
  • „Az eszaki vogul terület a XIX. sz. vegen-XX. sz. elején" (Az északi manzik letelepedési területe a 19. század végén - 20. század elején). // S. 369–372.
  • "Az obi-ugor etnikai-nyelvjárási csoportok" 385–386.
  • "A vogul es az osztják közigazgatási egysegek a Tobolszki kormányzóságban a XVIII. században” (A Tobolszki tartomány manszijszki és hanti közigazgatási egységei a 18. században) 387–388.
• „Julija Nyikolajevna Russzkaja 1917–1986” (Julija Nyikolajevna orosz 1917–1986). NyK 92 (1991): 203. "Nyikolaj Ivanovics Tyerjoskin 1913–1986" (Nikolaj Ivanovics Tereshkin 1913–1986). NyK 92 (1991): 204–206.
• "Összefoglaló az 1991. évi együttműködésről és az osztjákoknál végzett kutatásokról" // Néprajzi Hírek 22 (1993/1–2): 58–68.
• "Jelentés a belojarszkiji Északi-Osztják Folklór Archívum 1994. évi munkájáról" // Néprajzi Hírek 23 (1994/3–4): 20–32.
• „A metrikák alapjai az észak-hanti dalművészetben: soron belüli szint” // A hanti története és kultúrája. Tomszk: Publishing House Vol. un-ta, 1995. 121–152.
• „Arem monsham ate ki manl... 1. kiniga. As monschat pa arat” Belojarski tudományos és folklórarchívum, Beloyarsky. 1997. 44 p. (szerkesztő)
• "Terepgondolatok az osztják nép és kutatása hőskoráról" (Field reflections on the heroic times of the Khanty people and its research). // Népi kultúra – népi társadalom 20. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve (Yearbook of the Research Institute of Ethnography VAN). Budapest. 2001, 99–120.
• "Archív archetípus: reflexiók egy új típusú intézményről és jelenlegi problémáiról" // Journal de la Société Finno-Ougrienne 89 (2001): 267–280. Kiegészítés: "Projekt a hanti és manszi nyelvek központi nyelvi alapjának létrehozására dialektológiai szótárak számára" (E. A. Nemysova és Z. S. Ryabchikova közreműködésével). Journal de la Société Finno-Ougrienne 89 (2001): 280–288.
• "Arem monschem ei ki mäni... Ha a mesedalom folytatódik...". Hanti-Manszijszk. 2002. 208 p. (szerk. és bevezető cikk).
• „Kasum muv monschat-putrat. Mesék-történetek Kazym földjéről. Tomszk. 2002. 291 p. (szerk. és bevezető cikk).

Publikációk Schmidt Éva hagyatékából

• "Jelentesek Sziberiabol". (Szibériai tudósítások). Schmidt Éva Könyvtár 1. sorozat 1. szerk. Shiposh, Mary. Nyelvtudományi Kutatóintézet VAN. Budapest. 2003.
• „Nyelv, nyelvjarás, írásbeliség, irodalom”. (Nyelv, nyelvjárás, írás, irodalom). Schmidt Éva Könyvtár 2. sorozat Szerk. Shiposh, Mary. Nyelvtudományi Kutatóintézet VAN. Budapest. 2006. ISBN 978 963 9074 42 2
• "Serkali osztjak chrestomathia". (Krestomatia a hanti nyelv Sherkal dialektusa szerint). Sorozat "Schmidt Éva könyvtára 3". Szerk. Feesh, László. Nyelvtudományi Kutatóintézet VAN. Budapest. 2008.
• "Anna Liszkova enekei + CD-melleklet". (Anna Lyskova dalai CD-melléklettel). Sorozat "Schmidt Éva könyvtára 4". Szerk. Shiposh, Mary. Nyelvtudományi Kutatóintézet VAN. Budapest. 2008.
• "Medvekultusz". (A medve kultusza). Sorozat "Schmidt Éva könyvtára 5". Szerk. Shiposh, Mary. Nyelvtudományi Kutatóintézet VAN. Budapest. 2011. ISBN 978 963 9074 54 5

Irodalom

• A „magányos magyar” küldetése (Baráti és munkatársi emlékek Schmidt Éváról) Moszkva: IKAR Kiadó, 2004.-184 p. ISBN 5-7974-0086-3
• Ryabchikova Z.S., Dmitrieva T.N.: Schmidt Éva nyomában. Cikkek és anyagok gyűjteménye Archivált 2018. június 24-én a Wayback Machine ed. Z. S. Ryabchikova, T.N. Dmitrieva; szerk. Ph.D. T. N. Dmitrieva. - Hanti-Manszijszk: Az AU DPO KhMAO-Yugra "Oktatásfejlesztési Intézet" Szerkesztői és Kiadói Osztálya, 2012. - 98 p.

Linkek