Pierre Charron | |
---|---|
Pierre Charron | |
Születési dátum | 1541 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1603 |
A halál helye | |
Ország | |
alma Mater | |
A művek nyelve(i). | Francia |
Irány | nyugati filozófia |
Fő érdeklődési körök | etika |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Pierre Charron ( fr. Pierre Charron ; 1541-1603 ) – francia teológus és moralista , a neosztoicizmus képviselője .
Jogot tanult Orléansban , jogász volt a párizsi parlamentben, majd teológiát kezdett , és szellemi szónokként szerzett hírnevet Franciaország déli városaiban.
Margit királynő , IV. Henrik felesége választotta őt udvari prédikátornak . Bordeaux-ban Charron találkozott Montaigne -nal, és buzgó tanítványa lett. 1594- ben Sharront Cahors püspökének fővikáriusává nevezték ki .
Sharon írta:
Írásainak teljes gyűjteménye 1635 -ben jelent meg "Toutes les oeuvres de P. Charron, Parisien" címmel, életrajzát Michel de la Rothmalier állította össze .
A Trois véritésben Sharron bebizonyítja az ateistáknak Isten és vallás létezését , pogányoknak , zsidóknak és mohamedánoknak – a keresztény vallás igazságát, az eretnekeknek –, hogy csak a katolikus egyház vezet üdvösségre.
A Montaigne-féle szkeptikus hangnemben megírt „Traité de la sagesse” fő témái: az ember saját erőfeszítéseivel nem tudja elérni Isten és önmaga valódi megismerését; minden vallás azt állítja, hogy megvan az igazság, ezért nehéz meghatározni, melyik igaz valójában; a jámborságnak belső indíttatáson kell alapulnia, és jócselekedetekben kell kifejeződnie, a törvény kényszere nélkül; közömbösség a véleményekkel kapcsolatban, egoizmus az érzésekkel kapcsolatban - a filozófia utolsó szava.
Ez az értekezés sok kifogást váltott ki a teológusokból, különösen a Garass jezsuitákból . Sharron csípős választ írt "Petit traité de la sagesse" címmel.
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
|