Charron, Pierre

Pierre Charron
Pierre Charron
Születési dátum 1541( 1541 )
Születési hely
Halál dátuma 1603( 1603 )
A halál helye
Ország
alma Mater
A művek nyelve(i). Francia
Irány nyugati filozófia
Fő érdeklődési körök etika
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Pierre Charron ( fr.  Pierre Charron ; 1541-1603 ) – francia teológus és moralista , a neosztoicizmus képviselője .

Életrajz

Jogot tanult Orléansban , jogász volt a párizsi parlamentben, majd teológiát kezdett , és szellemi szónokként szerzett hírnevet Franciaország déli városaiban.

Margit királynő , IV. Henrik felesége választotta őt udvari prédikátornak . Bordeaux-ban Charron találkozott Montaigne -nal, és buzgó tanítványa lett. 1594- ben Sharront Cahors püspökének fővikáriusává nevezték ki .

Művek

Sharon írta:

Írásainak teljes gyűjteménye 1635 -ben jelent meg  "Toutes les oeuvres de P. Charron, Parisien" címmel, életrajzát Michel de la Rothmalier állította össze .

A Trois véritésben Sharron bebizonyítja az ateistáknak Isten és vallás létezését , pogányoknak , zsidóknak és mohamedánoknak  – a keresztény vallás igazságát, az eretnekeknek –, hogy csak a katolikus egyház vezet üdvösségre.

A Montaigne-féle szkeptikus hangnemben megírt „Traité de la sagesse” fő témái: az ember saját erőfeszítéseivel nem tudja elérni Isten és önmaga valódi megismerését; minden vallás azt állítja, hogy megvan az igazság, ezért nehéz meghatározni, melyik igaz valójában; a jámborságnak belső indíttatáson kell alapulnia, és jócselekedetekben kell kifejeződnie, a törvény kényszere nélkül; közömbösség a véleményekkel kapcsolatban, egoizmus az érzésekkel kapcsolatban - a filozófia utolsó szava.

Ez az értekezés sok kifogást váltott ki a teológusokból, különösen a Garass jezsuitákból . Sharron csípős választ írt "Petit traité de la sagesse" címmel.

Jegyzetek

  1. LIBRIS – 2012.

Irodalom