Shallai, Imre

Shallai Imre
Születési dátum 1897. december 17( 1897-12-17 )
Születési hely
Halál dátuma 1932. július 29.( 1932-07-29 ) [1] (34 évesen)
A halál helye
Ország
Foglalkozása újságíró
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Schallai Imre ( Hung. Sallai Imre ; 1897. december 17. Erdöfüle , Erdély , Ausztria-Magyarország ( ma Kovászna megye , Románia ) - 1932. július 29. , Budapest ) - magyar kommunista, az MKP főtitkára 1931-1932-ben (földalatti).

Életrajz

Az iskola befejezése után Erwin Szabó marxista tudós előadásait hallgatta . Az első világháború alatt részt vett a háborúellenes mozgalomban, Otto Corwinnal együtt, „Forradalmi Szocialisták” aláírással forradalmi röpiratokat adott ki, amelyekben az októberi forradalom példájának követésére szólította fel a katonákat . 1918 májusában a rendőrség letartóztatta. Az őszirózsás forradalom miatt 1918 októberében szabadult a börtönből . Részt vett a Tanácsköztársaság tevékenységében , tagja volt a Vörös Katona című újság szerkesztőbizottságának.

A forradalom leverése után Bécsben és Moszkvában volt száműzetésben. A Szovjetunióban a Marx és Engels Intézetben dolgozott , együttműködött a Nemzetközi Vörös Segélyszervezetben ; később visszaküldték a Magyar Királyságba , ahol 1931-1932 között a CPV főtitkára volt.

Miután 1931. szeptember 13-án Szilveszter Matushka , a magányos terrorista tisztázatlan okokból megszervezte a Vienna Express kisiklását a Budapest melletti viaduktról, Károlyi Gyula miniszterelnök hadiállapotot vezetett be, és a kommunistákat tette felelőssé a történtekért. 1932 júliusában a magyar hatóságok leleplezték az MKP Központi Bizottságának földalatti titkárságát. A József Attila és Ijes Gyula írók által kezdeményezett nyilvános tiltakozó kampány ellenére Shallait július 29-én felakasztással kivégezték a CPV másik prominens alakjával, Fürst Sándorral [2] . Gelleri Andor Endre író „Az ukránok kivégzése” című történetében jelképesen írta le Fürst és Shallai perét.

Jegyzetek

  1. 1 2 Shallai Imre // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  2. Világtörténelem, 10 kötetben. T. 9. - Moszkva, 1962. - S. 216

Linkek