Shaapivan kanonok

A Shahapivan kánonok ( örményül:  Շահապիվանի կանոններ ) az örmény apostoli egyház Shahapivan egyháztanácsán 444. június 24-én elfogadott egyházi és világi normák gyűjteménye . Fontos történelmi dokumentum és az örmény jog emlékműve [1] .

A kánonok az Örmény Kánonkönyv részeként kerültek hozzánk .

Háttér

Ez az időszak kritikus volt Örményország számára , mert az örmény állam Bizánc és Szassandisz Irán 387 -ben történt felosztása, valamint az Arsakid-dinasztia 428- as megszűnése után a nakhararok közötti harc élesen kiéleződött [2] . Ezt kihasználva a perzsák eltávolították állásaikból a nakhararokat , és perzsa csatlósokkal helyettesítették őket, akik minden lehetséges módon megpróbálták ráerőltetni az örményekre az akkori szászáni Irán vallását - a zoroasztrizmust . Ilyen körülmények között az örmény apostoli egyház, miután bizonyos államhatalmi funkciókat felvállalt, elkezdett beavatkozni az ország politikai életébe. Az örmény egyház kezdeményezésére Vasak Syuni marzpanizmusa és a Catholicos Hovsep Vayotsdzortsi patriarchátusa idején ( az Ashtishat székesegyház után ) a második nemzeti - egyházi törvényhozó tanács kánonokat állított fel a jelenlegi helyzet racionalizálása érdekében. az országban [3] .

Tartalom

A Shahapivan kánonok egy bevezetőből és 20 fejezetből állnak. A bevezető utal az ország jelenlegi helyzetére, amely e kánonok elfogadásának alapjául szolgált. A bevezetés jogi jelentősége a következő kihirdetett rendelkezésben rejlik: " Az apostoli és a niceai kánonok megingathatatlanok, és mi engedelmeskedünk, de e kánonokhoz kiegészítve azt, ami különösen a Torgom -ház és a keleti vidékek számára szükséges." Így, mint a kutatók rámutatnak, a Shaapivan-székesegyház döntésével a korábban létező egyházi kánonok polgári jogi hatalmat kaptak [4] .

A kánonok olyan elképzeléseket testesítenek meg, amelyek a nemzeti életforma erősítését, a családi alapok lerombolásának megakadályozását, a fiatalabb nemzedék erkölcsi értékrendű nevelését, a kereszténység mélyreható behatolását és terjedését segítik elő. A Shaapivan-kánonokban foglalt normák két csoportra oszthatók:

  1. a klerikusok által elkövetett cselekményeket elítélő normák (1., 2., 8-11., 14-20. fejezet);
  2. világi törvények (3-7., 12., 13. fejezet).

Jegyzetek

  1. ↑ Tigranyan S. Bevezetés az örmény jogtörténetbe. Jereván. 1924. S. 110-111   (kar.)
  2. ↑ Sukiasyan A.G. // Örményország társadalmi-politikai rendszere és joga a korai feudalizmus korában (III-IX. század). Jereván. YSU Kiadó. 1963, 98. o
  3. ↑ Arevshatyan S.K. Shahapivan kanonok - az örmény jog legrégebbi emlékműve  (örmény)  // Történelmi és filológiai folyóirat, N 2-3. - Jereván, 1959. - Էջ pp. 334-348. .
  4. ↑ Avakyan PO Az örmény jog emlékei. Jereván: "EF MNUI XXI. század", 2000. S. 41, 43

Irodalom