Város | |||
Chinju | |||
---|---|---|---|
진주시 晋州市 | |||
|
|||
35°11′34″ s. SH. 128°05′05″ K e. | |||
Ország | A Koreai Köztársaság | ||
Tartományok | Gyeongsangnam-do | ||
belső felosztás | 1 eup, 15 myeon, 21 tonna | ||
Polgármester | jung yongseok | ||
Történelem és földrajz | |||
Első említés | 940 | ||
Város | 1949 | ||
Négyzet | 712,8 km² | ||
Tengerszint feletti magasság | 66 m | ||
Klíma típusa | monszunos | ||
Időzóna | UTC+9:00 | ||
Népesség | |||
Népesség | 339 943 ember ( 2002 ) | ||
Hivatalos nyelv | koreai | ||
Digitális azonosítók | |||
Telefon kód | +82 55 | ||
Irányítószám | 660-003 - 660-998 | ||
jinju.go.kr (koreai) (angol) (japán) (kínai) |
|||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Jinju ( kor . 진주시 ? ,晋州市? , Jinju-si) város Dél-Koreában , Gyeongsangnam-do tartományban . 1925- ig a tartomány fővárosa volt.
A dzsindzsu-i emberi települések ősidők óta ismertek. A Kaya konföderáció korában volt egy Koryong Kaya törzsszövetség , majd a város az ősi koreai Baekje állam része lett , ezt követően pedig az Egyesült Silla része . Az első évezredben a területnek sok neve volt, köztük Koyolju, Koyolseong, Cheongju és Gangju. A Goryeo állam idején Jinju kapta modern nevét. 1896 - ban ide helyezték át Gyeongsangnam-do tartomány fővárosát. A főváros státusza csak 1925 -ben veszett el . 1949. augusztus 15- én Jinju megkapta a város (si) státuszt [1] .
Gyeongsangnam-do tartomány középső részén található , a Koreai-félsziget déli részén . Délen Szacheonnal és Goseonggal , keleten Masánnal és Hámánnal , nyugaton Hadonggal , északon Szancsonnal és Uiryeonggal határos .
A Jinju közigazgatásilag 1 eup, 15 myeong és 21 fogó (dong) részre oszlik [2] [3] :
Név | hangul | Terület, km² | Népesség, személyek | belső felosztás |
---|---|---|---|---|
Moonsanip | 문산읍 | 38,98 | 8093 | 8 ri |
Ilbanseongmyeong | 일반성면 | 19.41 | 3446 | 6 ri |
ibangseongmyeong | 이반성면 | 42.61 | 2025 | 8 ri |
Geumgokmyeong | 금곡면 | 23.74 | 4 793 | 6 ri |
Geumsanmyeong | 금산면 | 39.86 | 2870 | 9 ri |
myeongseokmyeong | 명석면 | 69.3 | 5 320 | 11 ri |
micheonmyeon | 미천면 | 54.73 | 2144 | 9 ri |
nedonmyeong | 내동면 | 32.11 | 1801 | 5 ri |
Sabongmyeong | 사봉면 | 32.02 | 2080 | 6 ri |
Sugokmyeong | 수곡면 | 42.5 | 2603 | 8 ri |
Taekogmyeong | 대곡면 | 56.26 | 4 524 | 12 ri |
Taepyeongmyeong | 대평면 | 40,89 | 1 296 | 6 ri |
jipyeongmyeong | 집현면 | 46.22 | 6028 | 10 ri |
chinseongmyeong | 진성면 | 36.37 | 2725 | 7 ri |
Chisumyeon | 지수면 | 30.92 | 2094 | 6 ri |
cheongcheonmyeong | 정촌면 | 26.75 | 3444 | 6 ri |
ihyeondong | 이현동 | 5.80 | 16 296 | |
Gangnam-dong | 강남동 | 0,55 | 6 510 | |
Cahodon | 가호동 | 9.5 | 21 039 | |
mangyongdong | 망경동 | 8.59 | 18 430 | |
Okpondong | 옥봉동 | 1.17 | 7 358 | |
Ponandon | 봉안동 | 0,48 | 6 915 | |
Ponsudong | 봉수동 | 0.41 | 5 188 | |
Phanmun-dong | 판문동 | 17.38 | 10 674 | |
Pyeonggodong | 평거동 | 2.92 | 30 526 | |
Sanbong-dongdong | 상봉동동 | 2,62 Sanbong-Seodonggal |
19 213 Sanbong -Sodonggal |
Sanbondong része |
sanbong sodong | 상봉서동 | 2,62 Sanbong-Dongdonggal |
19 213 Sanbong -Dongdonggal |
Sanbondong része |
sundae idong | 상대2동 | 3.42 Sande-Ildonggal |
30 760 Sande-Ildonggal együtt |
Sandedong része |
sandae-ildong | 상대1동 | 3.42 Sundae-Eedonggal együtt |
30 760 Sundae-Eedonggal együtt |
Sandedong része |
Sangpyeong | 상평동 | 3.05 | 13 004 | |
Sinandon | 신안동 | 1.07 | 15 880 | |
songjidong | 성지동 | 0,68 | 6662 | |
Hade-ildon | 하대1동 | 2,95 Hade-Idonnal |
31.236 Hade -Idonnal |
A Hadedon része |
Hade-idon | 하대2동 | 2,95 Hade-Ildonnal együtt |
31 236 Hade- Ildonnal együtt |
A Hadedon része |
Chunan-dong | 중앙동 | 0,46 | 4559 | |
Chiramdong | 칠암동 | 1.32 | 11 379 | |
cheodjandong | 초장동 | 12.26 | 4 992 |
Földrajzi fekvésének köszönhetően a mezőgazdaság viszonylag jól fejlett Jinjuban . Ezenkívül Jinju a dél-koreai bioipar központja . Ennek az iparágnak a fejlesztését a város önkormányzata támogatja, 2000-2004-ben a költségvetésből 5 millió dollárt különítettek el erre a célra [4] .
Jinju testvérvárosai [8] :
Gyeongsangnam-do tartomány közigazgatási körzetei , Dél - Korea | ||
---|---|---|
Főváros Changwon Városok (si) Gimhae Geoje Világi Sacheon Tongyeong Chinju Changwon Yangsan megyék (kuna) Koson gochang Namhae Sancheon hadon Hámán Hamyang hapcheon Changnyeong uiryong |