Automatikus blokkolás (auto-blokkoló) - a vasúti vonatok közötti intervallumok automatikus szabályozására szolgáló rendszer, amely az út mentén halad a vasúti szakaszon [1] .
A szabályozott menetirány szerinti automatikus blokkolás a következőkre oszlik:
A blokkszakasz állapotának felügyeleti módszere szerint az automatikus blokkolást a következők alapján különböztetjük meg:
A vasúti vonatok színpadon történő elhatárolásának módja szerint megkülönböztetik az automatikus blokkolást:
Az automatikus blokkolást a használt sínáramkörök típusa szerint kell megkülönböztetni.
A használt elembázis szerint megkülönböztetik az automatikus blokkolást:
A berendezés elhelyezésének módja szerint az automatikus blokkolás megkülönböztethető:
A félautomata blokkoló (SAB) a vonatforgalom intervallumszabályozására szolgáló rendszer, amelyet a kis forgalmú vasúti szakaszokon (egy- és kétvágányú fuvarokon) alkalmaznak.
A metrón nem alkalmaznak félautomata blokkolást.
Három számjegyű automatikus blokkolással rendelkező vasútvonalakon a blokkszakasz hosszának legalább a teljes üzemi és az automatikus leállásos fékezési fékútnak kell lennie maximális sebességnél, de teherszállításnál nem haladhatja meg a 80 km/h-t és a 120 km/órát. h személyvonatok esetében. Nagyobb sebességnél két szomszédos blokkszakasz hossza legalább a legnagyobb megvalósult sebesség féktávolsága kell legyen [2] . A négy számjegyű automatikus blokkolású szakaszokon a blokkszakasz hosszának elegendőnek kell lennie egy elővárosi vonat megállításához, és két szomszédos blokkszakasznak egy tehervonat megállításához.
A három számjegyű automatikus blokkolással a jelzőlámpák a tervezett vonat sebességgörbéjén lévő időjelzések vagy a vonatok maximális féktávolsága szerint vannak elrendezve. A négy számjegyű automatikus blokkolással az első és a második szerelvények farára épített időgörbék szerint összetettebb forgalmi lámpák elrendezését alkalmazzák. A tömbszakaszok számított hosszát elfogadható határokon belül állítják be, figyelembe véve a közlekedési lámpák láthatóságát és a hidak, alagutak, semleges betétek, peronok elhelyezkedését.
Az automatikus zárolás fő funkciói:
A kód automatikus blokkolása az ALSN-nel együtt működik, egyetlen komplex jelzőberendezést alkotva. Az emeleti közlekedési lámpa leolvasásának megfelelő ALSN kódjelet a blokkszakasz végén elhelyezett kódpálya-adó generálja, és a fojtótranszformátoron keresztül továbbítja a sínáramkörbe. A blokkszakasz felszabadulása esetén a jel eléri a kezdetét, azt kültéri berendezés veszi és dekódolja, amely megengedőbb jelzést (vagy zöld jelzést, ha „Z” jelzés érkezett) ad az átmenő jelzőlámpára, ill. az előző blokkszakasz kódsáv-adója.
Míg a vonat blokkszakaszon a mozdony (kocsik) kerékpárjai mentén a sínek között folyik az áram, nem érve el a vevőt, addig a dekóder kódparcellák hiánya alapján határozza meg a blokkszakasz foglaltságát, megadja. emeleti jelzőlámpához piros jelzést és az előző blokkszakaszhoz kódvágányadót, a mozdony közlekedési lámpa "KZh" jelzésének megfelelő jelzést továbbítják. Ebben az esetben a mozdony első kerékpárján átfolyó áramot annak vevőtekercsei veszik, és biztosítják az ALSN mozdonyberendezés működését.
Szigetelő kötések a szomszédos blokkszakaszok sínáramköreinek leválasztására szolgálnak. Az induktor-transzformátor úgy van kialakítva, hogy a fordított vontatási áramot a szigetelő kötést megkerülve engedje át. A szigetelő kötés rövidzárlatának (süllyesztésének) elleni védelem érdekében a szomszédos blokkszakaszok távadói eltérő kódciklusokkal rendelkeznek. A szomszédos sínáramkörök adói aszinkron módon működnek, és a dekóder képes meghatározni, hogy az impulzus a saját vagy a szomszédos sínáramkörből érkezett-e.
| Lánc típusa | Hordozó, Hz | Moduláció, Hz | Fő alkalmazás |
|---|---|---|---|
| SEC-3 | 420, 480 | 8, 12 | húzások |
| 580 | fuvarok, állomások, metrók | ||
| 720, 780 | állomások, metró | ||
| SEC-4 | 4545, 5000, 5555 | blokkhatárok |
Az automatikus blokkolás hangsáv-áramkörökkel (ATC) és hangsáv-áramkörök központosított berendezés-elhelyezéssel (CAB) amplitúdómodulált jeleket használ 420 Hz és 480 Hz vivőfrekvenciájú jelek segítségével a blokkszakasz foglaltságának meghatározásához (580 Hz-es frekvencia is lehet használt), valamint 8 Hz és 12 Hz modulációs frekvenciák. Az egyik sávon a vivőfrekvencia és a modulációs frekvencia 420 Hz és 8 Hz, 480 Hz és 12 Hz kombinációit használják, a másikon - 420 Hz és 12 Hz, 480 Hz és 8 Hz, ami megvédi a sínáramköröket a kölcsönös befolyásolástól. .
Egy generátor táplálja két szomszédos blokkszakasz sínáramkörét. A szomszédos generátorok frekvenciái váltakoznak. Mindegyik vevő kiosztja mind a vivőfrekvenciáját, mind a modulációs frekvenciáját.
Az előtét szivárgása miatt az egyes generátorok árama fokozatosan csökken, és nincs szükség szigetelő csatlakozások felszerelésére a színpadon. A színpad határaira szigetelő kötések és fojtótranszformátorok kerülnek beépítésre.
A varrat nélküli sínáramkörökben a blokkszakasz elfoglalása és feloldása a végétől bizonyos távolságra van rögzítve. Ezt a távolságot a kiegészítő tolatás zónájának nevezzük. A kiegészítő tolatási zóna hossza legfeljebb a blokkhossz 10%-a lehet.
A hangszínérzékeny automata blokkolással rendelkező színpadon a forgalomirányítás történhet padlójelző lámpákkal és ALS-sel, vagy az automatikus mozdonyjelzéssel, mint fő szabályozási eszközzel (ALSO). Ha közlekedési lámpákat szerelnek fel a blokkszakaszok határaira, akkor a SEC-4 további rövidpályás áramkörei egy legfeljebb 15 m-es további tolatási zónával vannak felszerelve, és a közlekedési lámpákat a vonat felé 20 méterrel ki kell venni. a generátor csatlakozási pontjától. Ha nincs közlekedési lámpa, akkor a tömbszakaszok határait táblákkal jelöljük.
A sínáramkörök ALS jelekkel történő kódolása a vonatnak a vágányáramkörbe való belépésének pillanatában kezdődik meg, az adó által a foglalt blokkszakasz végétől.
Az ABT és ALS berendezések központilag, a fuvarral szomszédos állomásokon vagy decentralizáltan is elhelyezhetők. A színpadon elhelyezett berendezésekkel és az állomások közötti kommunikáció kábeleken keresztül történik.
Az egyenáramú automatikus zár csak autonóm vontatási területeken használható. Az egyenáramú impulzusokat a blokkszakasz elején elhelyezett ingaadó továbbítja a sínáramkörnek, és a blokkszakasz másik végén található ALSN padlóberendezéssel együtt elhelyezett haladó impulzusrelé veszi. Az impulzusrelé jele az impulzusmunka dekóderen keresztül a menetreléhez kerül, amely rögzíti a blokkszakasz szabad vagy foglalt állapotát. Amikor a vonat belép a blokkszakaszba, a sínáramkör tolatásra kerül, a vágányrelé kioldja a horgonyt, és a hátsó érintkezők bekapcsolják az ALSN kódú vágánytávadót. Az impulzusrelé az ALSN adó hátsó érintkezőin keresztül csatlakozik a sínáramkörhöz, amely kódimpulzusok továbbításakor leválasztja az impulzusrelét a sínáramkörről, és szünetekben csatlakoztatja, ami kiküszöböli a váltóáramból való téves működését. továbbított ALSN jeleket. Az ALSN impulzusok közötti szünet alatti blokkszakasz feloldása után az impulzusrelé impulzust kap az ingaadótól, a haladó relé magához vonzza az armatúrát és kikapcsolja a kódútadót.
A jelrendszerek közötti információ továbbítása kábeleken keresztül történik. Szigetelő kötések a szomszédos blokkszakaszok sínáramköreinek leválasztására szolgálnak. A szigetelő kötés kiszakadása ellen polarizált impulzusrelét használnak, és a szomszédos blokkszakaszok áramforrásainak polaritását váltogatják.
Az állomások automatikusan záródó sínáramkörei folyamatos áramot használnak annak biztosítására, hogy a lehető leggyorsabban elfoglalják őket. Az erőművek sínáramköreihez egyenáram (autonóm vontatású szakaszokon), az állomáson használt ALSN-rendszerben alkalmazott frekvenciájú váltóáram, vagy eltérő frekvenciájú váltakozó áram (tonális sínáramkörök) használhatók. A sínáramkörök kódolása akkor kezdődik, amikor a vonat irányától függően a betáplálás vagy a relé felől (vagy mindkét oldalról egyszerre) belép a vonatba.
Egyenáramú sínáramkör kódolásakor a relé végéről a sávimpulzus-relé az ALSN impulzus átvitelének idejére lekapcsolódik a sínáramkörről a váltakozó áramú sínáramkörökben (amelyek frekvenciája egybeesik a sáv vivőfrekvenciájával). ALSN jelek), a kódolás irányától függően a sáv relé vagy az áramforrás ki van kapcsolva. A sínáramkör kioldásának ellenőrzése az ALSN impulzusok közötti hosszú szünet alatt történik. Tonális sínáramkörök használatakor sem a generátor, sem a vevő nincs leválasztva a sínáramkörről. A sínáramkör feloldása után a kódolás leáll.
A 25 Hz és 50 Hz frekvenciájú váltakozó áramú sínáramkörökben fázisérzékeny utazási reléket használnak, amelyek megbízható védelmet nyújtanak a vontatási áram, a szomszédos áramkörökből érkező áram, amikor a szigetelőcsatlakozás leszakad, és egyéb zavarások ellen. A fázisérzékeny relének van egy síntekercse a sínáramkörben és egy helyi tekercs, amelyet ugyanolyan frekvenciájú feszültséggel látnak el, 90 ° -os szöggel eltolt fázissal, amelyet ideális fáziseltolásnak neveznek. A relé nem működik, ha a pálya és a helyi tekercsek áramainak frekvenciája 5 Hz-nél nagyobb eltérést mutat, és ha a fázisszög több mint 90 ° -kal eltér az ideálistól. A szigetelő csatlakozások elcsúszása elleni védelem érdekében a szomszédos sínáramkörökben az áramok fázisai 180°-kal eltolódnak.
A be- és kijárati jelzőlámpák az ellenőrző pontokkal ellentétben nem nyílnak ki automatikusan, hanem a fogadás vagy indulás útvonalának beállítása után az állomásőr nyitja ki. Az elektromos biztosítóberendezések ugyanakkor ellenőrzik az útvonalon való mozgás biztonságát biztosító függéseket: a váltók helyzetét, a vágányok és kitérők szabadságát, az ellenséges utak hiányát. A bemeneti jelzőlámpa jelzése a vételi útvonaltól függ (a fő vagy a mellékvágányon) és a kijárati jelzőlámpa jelzésétől, a kijárati lámpa jelzése az első átmenő jelzésétől függ könnyű.