Cseresznye (Moiseenko festmény)

Evsey Moiseenko
Cherry . 1969
Olaj, vászon . 187×275 cm
Állami Orosz Múzeum , Szentpétervár
( Lv. Zh-9283 )

A "Cseresznye"  a szovjet festő [1] , a Szovjetunió népi művésze, Jevsej Evsejevics Moiseenko festménye, 1969-ben festett.

Létrehozási előzmények

Az 1969-ben írt „Cseresznye” vászon egyfajta filozófiai esszé lett a jóról és a rosszról a háborúban, és egyik leghíresebb műve [2] . 1974. április 23-án az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának „Az 1974-es irodalmi, művészeti és építészeti Lenin-díjak odaítéléséről” szóló rendeletével a művész kitüntetésben részesült. Lenin-díj a „Harcos évek” című festménysorozatért („A vörösök jöttek” (1964), „Elvtársak” (1964), „Cseresznye”, „ Győzelem ” (1972)) [3] [4] [5] . A „Cseresznye” festményen Moiseenko visszatér a polgárháború témájához (előtte az „Első lovasság” (1957), „A vörösök jöttek” (1961), „Fiú” (1969) és mások készültek. évfolyam [6] .A művész a festmény több változatát is megírta. Az utolsón pontosan egy évig dolgozott [7] . A festményt először Moszkvában mutatták be a legnagyobb „Leningrádi Képzőművészet” kiállításon 1976-ban. [8 ] Az Állami Orosz Múzeum gyűjteményében található (1976-ban kapta meg a Szovjetunió Művészei Szövetségétől). [9]

Cselekmény. Művészi jellemzők

A művésznő cselekményéhez az első pillantásra legbékésebb, sőt idilli epizódot választja. A harcosok mintha megfeledkeztek volna a mindig közeli halálról [10] . Kezükben nem dáma, hanem érett cseresznye [11] . A művész a főszereplőket a domb tetejére helyezte, és olyan ügyesen osztotta fel a kompozíciót bizonyos tartalmú, különálló jelenetekre, hogy a külső leírásról a lírai reflexióra való átmenet egyáltalán nem érződik [2] . Alakjaik körkörös elrendezésében néma kapcsolat, baráti kör van. Még nagyon fiatalok, a legidősebb nem több húsznál, de az arcokon határozottság és bátorság látszik [12] . Az előtér és a háttér különböző átmeneti helyzetekbe kerül. A távoli terv sűrített terében városok, falvak békés élete látható, a katonák álmodozó gondolatainak idejéhez tartozik [13] . A szerző maga fejtette ki szándékát [14] :

"Csend. Szünet. Talán délben ott, a domb mögött, lefekszenek ebben a szelíd fűben... Ezek tiszta lelkű és nagyszerű ötlettel rendelkező álmodozók”

Jegyzetek

  1. ↑ Az RSFSR Művészek Szövetsége Leningrádi Szervezetének tagjainak névjegyzéke. - L .: Az RSFSR művésze, 1987. - 88. o.
  2. ↑ 1 2 Litovcsenko, E. N. Evsey Evseevich Moiseenko. 1916-1988. Festmény. Grafika. Kiállítási katalógus. - Szentpétervár: NIMRAKH, 2006. - 13. o
  3. ↑ Novozhilova, L.I., szerző. bevezető. Művészet. // Evsey Evseevich Moiseenko. Kiállítási katalógus. - L., az RSFSR művésze, 1982. - 7. o
  4. ↑ Kekusheva-Novosadyuk, G. V. Evsey Evseevich Moiseenko. - L., 1977. - C. 53
  5. ↑ Művészeti Galéria. E. E. Moiseenko archiválva : 2014. november 8. a Wayback Machine -nál . A Gomel régió múzeumai
  6. ↑ Litovcsenko, E. N. E. E. Moiseenko. Műhelygyűjtemény. Festés, rajz. - Szentpétervár: Kelet. illusztráció, 2012. - S. 50-51
  7. ↑ Kekusheva-Novosadyuk, G. V. Evsey Evseevich Moiseenko. - L., 1977. - C. 39
  8. ↑ Leningrád vizuális művészete. Kiállítási katalógus. L., az RSFSR művésze, 1976. C. 23.
  9. ↑ Evsey Evseevich Moiseenko. Kiállítási katalógus. - L., az RSFSR művésze, 1982. - 28. o.
  10. ↑ German, M. Evsey Moiseenko // A Szovjetunió művészete. Album. - L .: Avrora, 1985. - S. 520
  11. ↑ German, M. A festő univerzuma // Evsey Evseevich Moiseenko. Kiállítási katalógus. - L., az RSFSR művésze, 1982. - 15. o
  12. ↑ Kekusheva-Novosadyuk, G. V. Evsey Evseevich Moiseenko. - L., 1977. - C. 39-41
  13. ↑ Kamensky, A. A. Romantikus montázs. — M.: Szov. művész, 1989. - 317. o
  14. ↑ Kekusheva-Novosadyuk, G. V. Evsey Evseevich Moiseenko. - L., 1977. - C. 40

Irodalom

Linkek

 Yevsey Moiseenko művei