Cserepanov, Donat Andrejevics

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt hozzászólók, és jelentősen eltérhet a 2016. szeptember 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Cserepanov, Donat Andreevics (1886 körül – 1920. március, Moszkva ) - orosz forradalmár, a Baloldali Szocialista-Forradalmi Párt kiemelkedő alakja .

Életrajz

Egy sikertelen moszkvai vállalkozó fia . A 3. Moszkvai Gimnáziumban tanult egy osztályban V. F. Khodasevich -el , és az utóbbi visszaemlékezései szerint nem tündökölt sikerrel. Meg nem erősített hírek szerint a Moszkvai Egyetem jogi karán végzett . Hodasevics, aki utoljára 1916 őszén látta Cserepanovot, azt írja, hogy „nagyon csapnivalóan viselkedett, beszélt a „lányokról”, az ivásról, arról, hogy nincs pénz a megfordulásra... Megmondom teljes őszinteség – nekem huligánnak tűnt. Egyáltalán nem nézett ki forradalmárnak. De hogy olyan ember volt, aki a pokolig unta a szürke, munkás életet, ez kétségtelen.

1917-ben kezdett érdeklődni a politika iránt, belépett a Szocialista-Forradalmár Pártba, majd baloldali szocialista-forradalmár lett. Némi hírnévre tett szert, olyan figurákkal együtt, mint Spiridonova és Kamkov .

A PLSR Központi Bizottságának tagja. Közvetlenül részt vett az 1918. júliusi felkelésben . Kudarca után a föld alá vonult, és a baloldali SR-ek úgynevezett "baloldalának" a vezetője lett, akik megalkuvást nem ismerő terrorista harcot hirdettek a bolsevikok ellen. Underground becenév - "Shard". Kapcsolatot létesített a Kazimir Kovalevics vezette "földalatti anarchisták" csoportjával, és vele együtt robbanást szervezett a Leontyevsky Lane -ban 1919. szeptember 25-én.

A moszkvai cseka 1920. február 20-án letartóztatta. Cserepanovot személyesen hallgatták ki a Cseka vezetői, Dzerzsinszkij és Ksenofontov .

A kihallgatás során azt mondta:

Én Kazimir Kovalevicccsel együtt megszerveztük a forradalmi partizánok összoroszországi főhadiszállását, amely fő célként számos terrorcselekményt vázolt fel. Ez a szervezet hajtotta végre a robbanást a Leontievsky Lane-ban. Ennek a robbanásnak az elkészítését, a terv kidolgozását és annak irányítását az utolsó pillanatig rám bízták. Ugyanebben a bombadobásban a parancsnokság döntése értelmében nem vettem részt. Ha nem lenne ez a rendelet, szívesen átvállalnám a bombadobást. Mielőtt rátértünk volna a terrorcselekményre, ezt a kérdést sokáig vitatták a főhadiszállásunkon. Ebben a kérdésben több vélemény is elhangzott. Javasolták, hogy bombát dobjanak a rendkívüli bizottságra, de ezt a javaslatot a következő okok miatt elutasították: a cseka és maga Felix Edmundovics Dzerzsinszkij csak eszköz, szolgája a pártnak, és ezért az egész politikában az nem a cseka, hanem a felelős párt .

A Moszkvai Bizottság fő felelős pártmunkásainak szeptember 25-i találkozója nem is tekinthető jobban a főbűnösnek, különösen azért, mert ezen az ülésen Lenin polgár is jelen volt .

Persze csak azt kell sajnálni, hogy a robbanás áldozatai nem voltak kiemelkedő pártmunkások, és a nagyobbak közül senki sem sérült meg. Ennek a cselekedetnek véleményünk szerint a tömegeket kellett volna forradalmasítania, és meg kell jelölnie azt az utat, amelyet az igazi forradalmároknak követniük kell: a terror és az erőszaktevők fejére mért ütések útját.

Arra a megjegyzésre válaszolva, hogy sok jelentéktelen munkás megsérült a robbanásban, leszögezem, hogy az Ön sürgősségi osztálya sem áll jobban ebből a szempontból.

...egy dolgot sajnálok: letartóztatásom során hátulról megragadtak, és nem volt időm lelőni az ügynökeit.

Ami most történik, az egy teljes robespierriada !

- Donat Andreevich Cherepanov vallomása. Cseka Vörös Könyve. M.: Politikai Irodalmi Kiadó, 1989. T. 1. S. 398-400.

A cseka szerint Szibériába száműzték.

A filmművészetben

A Július hatodika című filmben Cserepanovot G. Ostrin alakította .

Irodalom