Zsinagóga | |
Cseljabinszki zsinagóga | |
---|---|
| |
55°10′02″ s. SH. 61°24′26″ K e. | |
Ország | |
Város | Cseljabinszk |
gyónás | judaizmus |
épület típusa | zsinagóga |
Építészeti stílus | neo-mór |
Építkezés | 1903-1905 év _ _ |
Állapot | Az Orosz Föderáció népeinek regionális jelentőségű kulturális örökségének tárgya. Reg. 741410048110005 ( EGROKN ) sz. Objektumszám: 7400000717 (Wikigid adatbázis) |
Weboldal | jewish74.ru |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Cseljabinszki Zsinagóga Cseljabinszkban található , a Puskin utcában , a város központi kerületében .
Az első zsidó közösségek az 1840-es években jelentek meg Cseljabinszkban, és az orenburgi és troicki kantoni iskolák végzősei képviselték őket . A katonai szolgálat befejezése után ezek a katonák Cseljabinszkban maradtak, és családokat alapítottak, aminek eredményeként a 19. század második felében. nyugállományú katonák és altisztek tették ki a város zsidó lakosságának többségét. A transzszibériai vasút megépülésével és Cseljabinszk lakosságának növekedésével a zsidóság száma is nőtt a városban: ha 1894-ben 104 fő (Cseljabinszk lakosságának 0,6%-a), akkor 1901-re - már 686 fő (3%). A zsidó származású cseljabinszki lakosok gabonával és teával kereskedtek, gyógyszertárakat, üzleteket és különféle műhelyeket nyitottak - vízvezetékeket, bútorokat, kalapot, kész ruhákat stb.
Az 1860-as évek végén a zsidó közösség vett egy épületet, ahol zsidó imaházat szerveztek. Itt dolgoztak az első cseljabinszki rabbik, akik Ber Hein szellemi rabbi, Abram Yatsovsky hivatalos rabbi és Csaim Auerbach shochet voltak. Az 1880-as években a város északi szélén fából készült zsinagógát építettek a közösség számára (ma Cseljabinszk Kalinyinszkij kerületének közigazgatási épülete található ezen a helyen). 1894-ben a második céh kereskedője, Solomon Bren a zsidó közösségre hagyott egy darab földet, amelyet megszerzett - egy pusztaságot a Masterskaya utca (ma Puskin utca) mentén, zsinagóga építésére. A zsinagóga építésére az Orenburgi Lelki Konzisztórium 1900. december 16-i rendelete adta meg az engedélyt. 1901. március 21-én a cseljabinszki városi duma úgy döntött, hogy nem lát akadályt egy kápolna építésének engedélyezése előtt.
A kőből épült zsinagóga építése 1903-ban kezdődött. Mivel az építési munkákat a cseljabinszki szegény zsidó lakosságtól gyűjtött pénzből végezték, lassan haladtak, és csak 1905-ben fejeződtek be. A zsinagógában megnyílt a zsidó iskola és a szegény zsidókat segítő egyesület, az első világháború idején pedig a városba érkezett menekültek számára is. A cseljabinszki zsidó közösség védnökséget vállalt a haza védelmezőinek családjai felett is.
Az 1917-es októberi forradalom után a zsidó közösség feloszlott, 1919-ben betiltották és elkobozták a héber nyelvű könyveket, 1921-ben a zsinagógából az összes ezüsttárgyat elkobozták. 1929. január 18-án a zsinagógát a városi tanács elnöksége határozatával bezárták. Eleinte az épülő cseljabinszki traktorgyár dolgozóinak klubja működött az épületben, majd egy műhely. Az 1990-es évek elején műhelyek és raktárak működtek a protézis- és ortopédiai vállalkozás számára, amelyek a zsidó kulturális társaság találkozóinak egyik helyiségét biztosították.
1992-ben a zsinagóga épületét visszaadták a zsidó közösségnek. Az épület helyreállítására 1997-ben létrehozták az " Oroszországi Zsidó Kongresszus " jótékonysági alapítvány fiókját. A helyreállítást 1999-2000-ben a cseljabinszki régió közigazgatási vezetőjének , P. I. Suminnak a támogatásával, a zsidó közösség által összegyűjtött pénzekből finanszírozták.
A negyed épületében található a cseljabinszki zsinagóga. A zsinagóga épülete tégla, földszintes, téglalap alaprajzú. Az épület keleti homlokzata a Puskin utcára néz, közepén egy kiugró háromszögletű apszis található, koronázó tetőtérrel, álíves ablakokkal. A keleti homlokzat sarkait kupolák koronázzák, a magasan íves első fényablakok rendelési formájú architrávú díszítések, a másodfényes ablaknyílások kerekek. A profilozott párkány alatt az épületet íves fríz díszíti .
A Cseljabinszki Régió Törvényhozó Nemzetgyűlésének 1999. január 28-i 457. számú rendelete értelmében a zsinagóga épületét helyi jelentőségű építészeti emlékként ismerték el.