Chegem II

Chegem II  ( Kabard. -Cherk. Shedzhem Etӏuane ) egy falu a Kabard-Balkár Köztársaság Chegem régiójában .

Összetételében egyedüli településként Chegem-Second vidéki település önkormányzatát alkotja . [2]

Földrajzi hely

A falu a köztársaság központi részén, Chegem városától északra, a Chegem folyó túloldalán található . Nalcsik városa  8 km-re található. A kaukázusi szövetségi autópálya (M29) halad át a falun .

A vidéki település területe 70 km2 .

A települések területeivel határos: délen Chegem , nyugaton Lechinkai , északon Dugulubgei és északkeleten Kishpek .

A település a köztársaság lábánál található. A dombormű főleg piemont lejtős síkság. Átlagos magassága 475 méter a tengerszint felett. A dombormű északnyugaton és keleten emelkedik. Így a falutól keletre a Geduko traktus emelkedni kezd, körülbelül 500-600 méteres magassággal, északnyugaton a Mahagaps hegység, amelynek abszolút magassága körülbelül 1000 méter tengerszint feletti magasságban van.

A vízrajzi hálózatot a Chegem -folyó , a földfelszínhez közel fekvő erős víztartó, forráskivezetések és mesterséges tározók képviselik.

Az éghajlat mérsékelt. A nyár forró, a júliusi átlaghőmérséklet +28°C körüli. A tél hűvös, a januári átlaghőmérséklet –3…-5°С, gyakoriak az olvadások, és esetenként még januárban is +15°C-ra emelkedik a hőmérséklet. Az évi átlagos csapadékmennyiség körülbelül 500 mm. Legtöbbjük tavasszal esik. A fő szél keleti.

Történelem

A község területén a középkor óta állandó települések voltak. A modern falut a 18. század végén alapították a Kundetov családból származó kabard hercegek. Kinek a tiszteletére eredetileg Kundeteynek (Kundetovonak) nevezték az ault, mivel a kabard szokások szerint a települések fejedelmeik és nemeseik nevét viselték.

1822- ben a Chegem folyó túlsó partján , a Kundetov hercegek által kiosztott földterületen Mambetov iszlám hadnagyuk elköltözött és új települést alapított, amelyet Kundetovónak is neveztek.

Más kabard aulokhoz hasonlóan Kundetovo lakossága is spontán módon csökkent a 19. század során. Tehát az 1820-as évek elején a falu lakosságának nagy részét elkaszálta a pestis. 1825- ben , Kabarda elestével és az Orosz Birodalomhoz csatolásával a falu sok lakosa nem akarta elismerni az orosz katonai közigazgatás hatalmát önmagukkal szemben, Nyugat-Cserkeszibe, más adygokhoz ment, hogy ott folytassa a háborút. . 1864 és 1869 között, a kaukázusi háború befejeztével és a Kaukázusnak az Orosz Birodalomhoz való végleges csatolásával a falu sok lakosa az általános kaukázusi muhadzsirizmus folyamatában kénytelen volt elhagyni szülőföldjét, és más muszlim országokba költözni.

1920- ban, a kabardai szovjethatalom végleges megalakulásával, a Nalcsik Kerület Forradalmi Bizottságának döntése alapján Kundetovót, mint minden más kabard települést, átnevezték a fejedelmi és nemesi vezetéknevek nevükben való jelenléte miatt. Ennek eredményeként a falu új nevet kapott - Chegem II.

A Nagy Honvédő Háború idején , 1942 novemberében a falut német csapatok szállták meg, 1943. január közepén a falu felszabadult a betolakodók alól. A faluban emlékműveket állítottak a háborús halottak emlékére.

Most a falu, történelmi nevének visszaadásának lehetőségével kapcsolatos kérdések folynak.

Népesség

Sűrűség - 152,7 fő / km 2 .

A 2010-es összoroszországi népszámlálás szerint [15] :

Önkormányzat

A vidéki település önkormányzati szerveinek felépítése:

• A vidéki település vezetője Kishev Khasen Khamidbievich.
• A Chegem II vidéki település adminisztrációja 8 főből áll.
• A Chegem II vidéki település önkormányzati tanácsa - 15 képviselőből áll.

Oktatás

• 1. számú középiskola - st. Lenin, 72 éves.
• 2. számú középiskola - st. Lenin, 155.
• 3. számú középiskola - u. Lenin, 100.
• NShDS No. 1
• NShDS No. 2
• NShDS No. 3
• NShDS No. 4

Egészségügy

• kerületi kórház
• Fogászati ​​központ

Kultúra

• Művelődési Ház
• Sport és fitnesz komplexum

Társadalmi-politikai szervezetek:

• Adyge Khase
• A Nagy Honvédő Háború veteránjainak tanácsa
• Munkaügyi Veteránok Tanácsa

iszlám

• Központi mecset. Zaudina-Khadji Dyshekova
• 2. sz. mecset

Közgazdaságtan

A mezőgazdaság a vidéki gazdaság gerince.

A kertészet igen fejlett, különösen az almaültetvények művelése, amelyek a vidéki település mezőgazdasági területeinek nagy részét foglalják el.

A falutól északra található a Kaukázus egyik legnagyobb üvegház-komplexuma.

A vidéki település határain belül több mesterséges tározót alakítottak ki a kereskedelmi halak tenyésztésére.

2002 óta a Chegemsky Dairy Plant LLC tejtermékeket gyártó cég a faluban található.

Látnivalók

Utcák

Utcák

sávok

Országút

Nevezetes bennszülöttek

• Gonov Sultan Zhumaldinovich (1938-2018) - fizikus, a műszaki tudományok kandidátusa, a Kabardino-Balkár Állami Egyetem docense .
• Kishev Mukhadin Ismailovich (1939) - a KBR népművésze. Az Európai Művészeti Akadémia tagja. 2003 óta az International Academy of Harmony tagja képzőművészeti doktori címmel.

Linkek

• Vidéki település Chegem II
• OKATO és OKTMO kódok - Chegem II

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetei, az Orosz Föderációt alkotó egységei, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1.. (Orosz)
2. ↑ A Kabard-Balkár Köztársaság 2005. február 27-i N 13-RZ törvénye "A Kabard-Balkár Köztársaság településeinek helyzetéről és határairól"
3. ↑ 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések lakói - járási központok . Hozzáférés dátuma: 2013. december 29. Az eredetiből archiválva : 2013. december 29. (Orosz)
4. ↑ 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án. (Orosz)
5. ↑ A KBR lakossága a települések összefüggésében a 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményei szerint (elérhetetlen link) . Hozzáférés időpontja: 2014. szeptember 21. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.. (Orosz) 
6. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31.. (Orosz)
7. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16. (Orosz)
8. ↑ 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2.. (Orosz)
9. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6.. (Orosz)
10. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8. (Orosz)
11. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31. (Orosz)
12. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26. (Orosz)
13. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
14. ↑ Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2020. január 1-jén . Letöltve: 2020. október 17. Az eredetiből archiválva : 2020. október 17. (Orosz)
15. ↑ 3. kötet. 4. táblázat. Népesség nemzetiség és orosz nyelvtudás szerint a KBR önkormányzatai és települései szerint (elérhetetlen link) . Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2016. március 6.. (határozatlan)