Mexikó önkormányzata (AE 2. szint) | ||
Chalco | ||
---|---|---|
Chalco | ||
Santiago apostol temploma a polgári központban | ||
| ||
Ország | Mexikó | |
Állapot | Mexikó város | |
Adm. központ | Chalco de Diaz Covarrubias (168 720 fő, 54%) | |
Mennyiség n.p. | 61 | |
Népesség ( ▲ 2010 , népszámlálás) | 310 130 fő [egy] | |
Sűrűség | 1416,1 fő/km² | |
Nyelvi összetétel | spanyol | |
Négyzet | 219 km² | |
Magasság • legmagasabb pont |
Paso del Oyamel (2453 m ) |
|
A közigazgatási központ koordinátái 19°15′53″ s. SH. 98°53′51″ ny e. |
||
Művelt | 1824 | |
elnök (2009-2012) | Juan Manuel Carbajal Hernandez | |
Időzóna | UTC−6 , nyári UTC-5 | |
Telefon kód | +52 555 | |
Irányítószám | 56600-56649 [2] | |
INEGI kód | 025 | |
chalco.gob.mx (spanyol) | ||
|
||
Pozíció az államtérképen |
||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Chalco ( spanyolul: Chalco ) egy község Mexikóban , Mexikó államban , közigazgatási központja Chalco de Diaz Covarrubias városában található . A lakosság a 2010-es népszámlálás szerint 310 130 fő volt.
A Chalco név a nahuatl nyelvből származik, és a tó partján fekvő helynek fordítható .
A község területe 219 km², ami az állam területének 1%-a [3] . Mexikó állam más településeivel határos : északon Iztapaluca , keleten Tlalmanalco , délen Cocotitlán , Temamatla és Juchitepec , nyugaton Valle de Chalco Solidaridad és a mexikói szövetségi körzet [4] ] .
1994. november 30- án a Chalco-tóval szomszédos területet kivonták az önkormányzatból, és létrehozták Valle de Chalco Solidaridad települést , amelynek közigazgatási központja Hico városában található .
2011. november 11- én Santa Catarina Ayotzingo város közelében egy helikopter lezuhant Francisco Blaque Mora mexikói belügyminiszterrel [5] .
A község 1824. január 31- én alakult [4] , 61 települést foglal magában, amelyek közül a legnagyobbak:
INEGI kód |
Helység | Népesség (2005) [ 6] |
Népesség (2010) [ 1] |
025 | Teljes | 257 403 | 310 130 |
0001 | Chalco de Díaz Covarrubias ( spanyolul: Chalco de Díaz Covarrubias ) (közigazgatási központ) |
144 311 | 168 720 |
0014 | San Martin Cuautlalpan ( spanyolul: San Martín Cuautlalpan ) |
12 560 | 23 501 |
0016 | San Mateo Huitzilzingo ( spanyolul: San Mateo Huitzilzingo ) |
14 095 | 15 389 |
0005 | San Gregorio Cuautzingo ( spanyolul: San Gregorio Cuautzingo ) |
7 181 | 13 138 |
0021 | Santa Maria Huexoculco ( spanyolul: Santa María Huexoculco ) |
11 932 | 12 456 |
0013 | San Marcos Huixtoco ( spanyolul: San Marcos Huixtoco ) |
10 093 | 12 229 |
0010 | San Juan Tezompa ( spanyolul: San Juan Tezompa ) |
9 229 | 11 819 |
0019 | San Pablo Atlasalpan ( spanyolul: San Pablo Atlazalpan ) |
10 538 | 11 236 |
0020 | Santa Catarina Ayotzingo ( spanyolul: Santa Catarina Ayotzingo ) |
9 246 | 10 702 |
0017 | San Mateo Tezoquipan ( spanyolul: San Mateo Tezoquipan ) |
9 361 | 9 904 |
0002 | La Candelaria Tlapala ( spanyolul: La Candelaria Tlapala ) |
3990 | 5 506 |
0012 | San Lucas Amalinalco ( spanyolul: San Lucas Amalinalco ) |
3 190 | 3626 |
0121 | Barrio de Guadalupe ( spanyolul: Barrio de Guadalupe ) |
130 | 2136 |
0080 | Caserío de Cortez ( spanyolul: Caserío de Cortez ) |
1519 | 1 841 |
0079 | Lomas de San Pablo ( spanyolul: Lomas de San Pablo ) |
1 198 | 1 354 |
0125 | El Recodo de San José Axalco ( spanyolul: El Recodo de San José Axalco ) |
600 | 1032 |
A 2000. évi statisztika szerint a munkaképes lakosságot a következő arányokban foglalkoztatják a gazdaság ágazatai: mezőgazdaság és szarvasmarha-tenyésztés - 5,7%, ipar és építőipar - 32,5%, szolgáltatások és turizmus - 59,3% [3] .
A 2010-es statisztikák szerint az infrastruktúra a következőképpen alakul [3] :
Főbb látnivalók [4] :
Mexikóváros önkormányzatai | |
---|---|
|