Kabóca (rendszer)

Cicada (11Ф643)
Gyártó Alkalmazott Mechanikai Tervező Iroda
Származási ország  Szovjetunió
Felület KAUR-1
Célja navigációs műhold
Pálya Szupoláris alacsony (760 km)
Operátor Szovjetunió fegyveres erői
Az aktív élet élettartama 1 év
További fejlemények KA Parus
Gyártás és üzemeltetés
Állapot űrhajót leállították
Összesen beépített 26
Összesen elindítva 26
Elveszett egy
Első indítás 23.11 . 1967
Utolsó futás 27.07 . 1978
Tipikus konfiguráció
Tipikus űrhajó tömeg 800 kg
Erő 210 W
Méretek
Hossz 3 m
Szélesség 2,04 m

A Cicada ( index GUKOS  - 11F643 ) a Cyclone tengeri műholdas navigációs rendszer polgári változata . A Schooner vevőberendezés 50-100 méteres pontossággal meghatározza a hajó helyzetét. 1979 -ben helyezték üzembe 4 műhold részeként, amelyeket 1000 km magasságú, 83° -os dőlésszögű körpályára bocsátottak. A pályák síkjai 45°-kal dőlnek egymáshoz. A Cicada rendszer analógja a Transit szivattyúállomás (USA), amelyet 1997-ben szereltek le. [egy]

A Cicada-M  egy űrnavigációs rendszer, amely céljában, helymeghatározási elvében és jellemzőiben hasonló a Cicada rendszerhez . A rendszer összetétele 6 űrhajó. A Cicada-M rendszer 80 m -es négyzetes középhibával teszi lehetővé a hely koordinátáinak meghatározását, a hajó földrajzi helyzetétől függően a megfigyelés diszkrétsége 10 ... 55 perc.

A CNS Cicada-M- et katonai fogyasztók navigációjának támogatására hozták létre, és 1976 óta működik. [2] 2008 után a CNS "Cicada", "Cicada-M" fogyasztói átkerülnek a CNS GLONASS szolgálatába , és ennek a rendszernek a működése megszűnik [3] .

A „Cicada”, „Cicada-M” alacsony pályás SNS-ekkel való munkához kifejlesztett és gyártott „Schhuna”, ADK-3,4, „Cheln-1” (SC-1), „Cheln-2” vevő-jelző berendezések (SC-2 ) és a "Cheln-3" (SC-3) navigációs és geodéziai rendszer. A GLONASS rendszer üzembe helyezése során ennek a berendezésnek a civil fogyasztók általi további használatát nem tervezik.

Hogyan működik

A navigációs mérésekhez minden műhold folyamatos jelet sugároz két rögzített koherens frekvencián a VHF sávban (közel 150 és 400 MHz). A felhasználói hajón található vevőberendezés a műhold láthatósági zónában való elhaladásakor regisztrálja a jelek frekvenciájának Doppler-effektus által okozott változását, és ebből a változásból, valamint a műhold mozgási paramétereire vonatkozó adatokból. jelet, kiszámítja a felhasználó tartózkodási helyét.

A navigációs jelek két frekvenciájú átvitelét arra használják, hogy korrigálni tudják a rádiójelek késését, amikor azok áthaladnak a Föld ionoszféráján.

A rendszer hátrányai

Egyéb rendszerek

A Szovjetunióban (és később Oroszországban) a rendszer katonai változatát fejlesztették ki és üzemeltették Cyclone néven , amely a Cyclone űrszonda és a Zaliv űrszonda ( GUKOS Index  - 11F617 ) alapján épült, amely további 3 darabot tartalmazott. hardverkomplexumok: Tsunami-AM a mesterséges földi műholdakon , "Tsunami-BM" (P-790) a hajókon és "Tsunami-VM" a part menti létesítményeken. Ami a "kabóccal" ellentétben csökkenti a koordináták meghatározásának időtartamát. A katonaság mindkét rendszert használja a koordináták meghatározására.

Lásd még

Jegyzetek

  1. N. A. Tesztodov. Az űrnavigáció múltja, jelene és jövője . A JSC "ISS" akadémikus, M.F. Reshetnev (2011). Letöltve: 2014. november 10.
  2. Az Orosz Föderáció rádiónavigációs terve. A rádiónavigációs rendszerek és berendezések fejlesztésének fő irányai (2008-as kiadás) (hozzáférhetetlen link) . Az eredetiből archiválva : 2013. március 24. 
  3. Vjacseszlav Jegorov. The Cicada System: Hope for Salvation at Sea (a link nem elérhető) . Városi hetilap "Baikonur" (2012.02.04). Archiválva az eredetiből 2013. május 2-án. 

Irodalom