| Ortodox katedrális | |
| A Ryazan Kreml születésének katedrálisa | |
|---|---|
| Nagyboldogasszony-székesegyház | |
| kilátás az épületre a portálról | |
| 54°38′11″ é SH. 39°44′54″ K e. | |
| Ország | |
| Város | Rjazan , Kreml, Trubezhnaya rakpart |
| gyónás | ortodoxia |
| Egyházmegye | Rjazani egyházmegye |
| esperesség | Központi |
| épület típusa | a katedrális |
| Építészeti stílus | barokk, klasszicizmus |
| Projekt szerzője | ismeretlen |
| Alapító | Oleg Rjazanszkij |
| Az alapítás dátuma | 15. század |
| Ereklyék és szentélyek | Rjazani Szent Bazil ereklyéi, rjazai hercegek és hercegnők ereklyéi |
| Állapot | Az Orosz Föderáció népeinek szövetségi jelentőségű kulturális örökségének tárgya. Reg. 621610485710046 ( EGROKN ) sz. Cikkszám: 6210014015 (Wikigid adatbázis) |
| Anyag | tégla |
| Állapot | felújították |
| Weboldal | ryazankreml.ru/visitors/… |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Ryazan Kreml Krisztus-székesegyháza (korábban Mennybemenetele székesegyház) egy ortodox katedrális Rjazan városában. A Nagyboldogasszony-székesegyház mellett a Ryazan Metropolisz két fő templomának egyike. Ez az első kőépület a Ryazan Kreml területén, és a Ryazan régió egyik legősibb épülete, amely a mai napig fennmaradt.
A 14. század végén Oleg Rjazanszkij nagyherceg alapította udvara területén, és Nagyboldogasszony székesegyháznak szentelték fel. Amikor 1522-ben a püspöki széket Boriszov-Glebovból a Kremlbe helyezték át, a székesegyház katedrálissá vált. A Nagyboldogasszony-székesegyház új épületének építése után a Születés székesegyházává avatták.
Rjazan lerombolása után a kőtemplomokkal együtt a nagyhercegi udvar Perejaszlavlba, majd a püspöki udvar a közeli Boriszov-Glebov városkába költözött. Abban az időben Pereyaslavl összes épülete fából készült, így Oleg Ryazansky nagyherceg megkezdi az első kőszékesegyház építését. Miután elnyerte a székesegyházi státuszt, minden új püspök megpróbálta valamilyen módon javítani, és valami újat vinni az épület építészetébe. A Krisztus születésének székesegyházát többször átépítették, és a mai napig fennmaradt a klasszicizmus stílusában, abban a formában, amely már a 19. század elején formálódott, István építésznek köszönhetően.
Belül a székesegyház gazdag díszítéssel, pompás faragott ikonosztázzal rendelkezett. 1873-1875-ben falait és boltozatait a híres rjazanyi ikonfestő , N. V. Shumov festette , akinek kezdeményezésére a templom nyolcszögletű ablakos rotunda formájában is elkészült - „nyolcszög egy négyszögön”.
A XIV-XV. században öt rjazai herceget és három hercegnőt temettek el a Krisztus születésének székesegyházában, a XIX. század elején pedig két rjazanyi püspököt. A katedrálist császárok látogatták meg: I. Sándor (1819, 1820, 1824); I. Miklós (1832, 1836); II. Sándor , lévén Tsesarevich (1837); II. Miklós (1904, 1914).
A székesegyház bezárása előtti utolsó nagyjavítását 1913-ban végezték el, azóta metlakh csempék maradtak a padlón.
1930-ban a székesegyházat bezárták, épületében kapott helyet a regionális levéltár. 2002-ben az épületet visszakapta a templom, és II. Alekszij pátriárka személyesen szentelte fel .
2002-ben Rjazani Szent Bazil, a rjazanyi föld első püspökének és patrónusának ereklyéit átvitték a templomba. Temetésének helye felett ereklyéi egy darabjával tisztelheti a szentélyt. A szószéktől jobbra és balra a 19. századi rjazanyi szentek, Gábriel (Gorodkov) és Meletius (Jakimov) ereklyéi vannak a szentélyekben. Vannak ereklyetartók, amelyekben számos rjazanyi szent és a kijevi barlangok 84 tiszteletreméltó atyja ereklyéi láthatók. Ezen kívül a katedrálisban található még: az Úr köntösének egy része, Máté apostol és evangélista, Nagy Bazil szentek, Gergely teológus, Aranyszájú János, Szarovi Szent Szeráf, Moszkvai Boldogasszony ereklyéinek részecskéi és számos istentiszteletre alkalmas egyéb szentélyek.