Zár | |||
Hohenrechberg kastély | |||
---|---|---|---|
német Burg Hohenrechberg | |||
Kilátás a Hohenrechberg kastélyra télen | |||
48°45′20″ s. SH. 9°46′54″ K e. | |||
Ország | Németország | ||
Elhelyezkedés |
Baden-Württemberg . East Alb |
||
Az alapítás dátuma | 1179 | ||
Állapot | Magántulajdon | ||
Anyag | kő, tégla | ||
Állapot | Felújított | ||
|
|||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Hohenrechberg ( németül Burg Hohenrechberg ) egy középkori kastély (típus - sarkantyús kastély ) Schwäbisch Gmünd városától délre, a Kelet-Alb régióban , Baden-Württembergben , Németországban .
A vár első említése Ulrich von Rechberg nevét tartalmazó dokumentumhoz kötődik . Ezek a feljegyzések 1179-ből származnak. Valószínűleg Ulrich von Rechberg építtette a kastélyt. A fő kőerődítmények 1200 és 1250 között jelentek meg. Ugyanakkor magát az erődöt először csak 1355-re vonatkozó dokumentumok említik [1] .
A Hohenrechberg-kastély nyilvánvalóan azon tartományok részét képezte, amelyekben a Hohenstaufeneket uralkodónak tekintették . Itt volt a Rechberg grófok családi rezidenciája de] . A vár mindenesetre komolyan befolyásolta a környező területek történelmi és közigazgatási formációját.
1448 és 1450 között Schwäbisch Gmünd és Schwäbisch Hall császári városok katonái kifosztották a vár környékét, de nem merték ostrom alá venni.
Az 1525-ös parasztháború idején Hohenrechberg csodával határos módon megmenekült a megkeseredett parasztok tömegéből. A várhelyőrség azonban nem tudta megakadályozni a közeli Lorch és Adelberg kolostorok , valamint a Hohenstaufen kastély felgyújtását .
1546-ban a Schmalkaldic Unió különítményei közvetlenül a Hohenrechberg-erőd falaihoz közeledtek. A kastélyt azonban soha nem foglalták el. Ezzel egy időben a katonák elfoglalták és kifosztották Schwäbisch Gmündet.
A kastélyt többször átépítették, újjáépítették és bővítették. 1585-ig a környező földek tulajdonosai inkább uralkodtak, a családi kastélyban laktak. Később azonban többnyire kényelmesebb lakóhelyeken laktak a völgyekben.
A kastélyt 1648-ban, a harmincéves háború idején , majd 1796-ban, a franciaellenes koalíciók háborúi során is elfoglalták a franciák. De szerencsére a megszállók soha nem pusztították ki a komplexumot.
A Hohenrechberg-kastély fő szerencsétlensége egy teljesen békés 1865-ös évben történt. Január 6-án villám csapott az egyik építmény kupolájába, és erős tűz keletkezett. Ennek eredményeként az egész rezidencia romokká vált.
Annak ellenére, hogy a kastély elhagyatott volt, maguk a romok nagyon festőiek maradtak. 1977-ben a városi hatóságok olyan munkát végeztek, hogy a völgyből jól látható legyen az egykori Hohenrechberg látványa.
A kastély 1986-ig a Reichberg grófcsalád magántulajdona maradt. De még ugyanebben az évben a romokat és a körülöttük lévő földeket eladták egy göppingeni magánszemélynek .
A vár romjai 644,2 méteres tengerszint feletti magasságban találhatók. Hohenrechberg a Rechberg -hegy nyugati lejtőjén található . Ezt a hegyet viszont a Three Kaiser Mountains Természetvédelmi Terület részének tekintik . A terület a Sváb -hegy északi pereméhez tartozik .
A kastélyegyüttes alapjában szabálytalan alakú sokszög található, amelyet gyűrűs fal veszi körül . A fő rezidencia a komplexum nyugati részén található. A fellegvár bejáratát dupla magas falsor fedte. Belül van egy régi kút 30 méter mély. A várkápolna (régi kápolna) 1806 óta elhagyatott. A komplexumot minden oldalról puszta sziklák veszik körül. A várba csak egy mély árkon átívelő felvonóhídon lehetett feljutni. A híd előtt a forburg erődítményei voltak .
A nyári időszakban a kastély keleti részében kávézó üzemel. A főkomplexumban található helyszínekről festői kilátás nyílik.
A kastély madártávlatából
A régi palota falazatának maradványai
saroktorony
Kilátás a várromra keletről
A forburgtól a várhoz vezető híd