Harai Béla | |
---|---|
lógott. Haray Béla | |
Személyes adat | |
Padló | férfi |
Teljes név | Harai Béla |
Ország |
Magyarország Magyarország |
Szakosodás | pálya hoki , jégkorong |
Klub |
BBTE Ferencváros EDOSZ Kinizhi Postas BWSC |
Születési dátum | 1915. március 25 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1988. március 9. (72 évesen) |
A halál helye |
Harai Béla ( magyarul Háray Béla , 1915 . március 25. , Budapest - 1988 . március 9. , Budapest ) - magyar jégkorongozó ( mező- és jégkorong ), csatár. Részt vett az 1936-os téli olimpián és az 1936-os nyári olimpián .
Haraj Béla 1911. december 27-én született Budapesten, amely az Ausztria-Magyarország része volt.
Játszott a budapesti BBTE [1] (1931-1944), a Ferencváros / EDOSZ / Kinizhi (1945-1949), a Postás (1953-1955) és a BVTS (1956-1958) színeiben. Négyszeres magyar jégkorong-bajnok (1941, 1943, 1951 - játékos edzőként, 1957). A hoki világbajnokság háromszoros ezüstérmese (1955, 1957-1958). Kétszeres világbajnok a hoki főiskolások között (1935, 1937). Jégkorongban 12 aranyérmet szerzett a magyar bajnokságban. 1932-1958-ban 22 mérkőzést játszott a magyar válogatottban, 1934-1939-ben világbajnokságon szerepelt.
1936-ban a garmisch-partenkircheni téli olimpián csatlakozott a magyar jégkorong-válogatotthoz , amely megosztva a 7-8. Csatárként játszott, 5 meccset játszott, 4 gólt szerzett a belga válogatott ellen .
1936-ban a berlini nyári olimpián csatlakozott a magyar jégkorong-válogatotthoz , amely megosztva a 7-9. Csatárként játszott, 4 meccset játszott, 2 gólt szerzett (egy-egyet Japán és az USA válogatottja ellen ).
1934-1946-ban 50 mérkőzésen lépett pályára a magyar pályás jégkorong-válogatottban.
Pályakorong-edzőként dolgozott, 1956-1968-ban, 1974-ben pedig a BVCC élén állt. 1964-ben világbajnokságot nyert vele, kétszer ezüst (1957-1958), egyszer bronz (1959) lett.
1949-1980-ban az Akadémiai Kiadó gondnokaként dolgozott.
1988. március 9-én hunyt el Budapesten.
Bekerült a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokába.
Tematikus oldalak |
---|