Khalil szultán | |
---|---|
A Timurid Birodalom emírje | |
1405-1409 _ _ | |
Előző | Tamerlane |
Utód | Shahrukh |
Születés |
1384. szeptember 14. Herat , Afganisztán |
Halál |
1411. november 4. (27 évesen) Rey , Irán |
Nemzetség | Timuridák |
Apa | miran sah |
Anya | Ak-Sufi Sevin-bek (Khanzade) |
Házastárs | Shad Mulk , Jahan Sultan |
Gyermekek | Muhammad Bakr Mirza |
Khalil-Sultan ( chagat. és pers. خليل سلطان ; 1384. szeptember 14. [1] - 1411. november 4. ) - a Timurid Birodalom emírje , Szamarkand ( 1405-1409 ) és Ray (1409-1411) uralkodója a Timurid - dinasztiából .
Tamerlane unokája , Miran- sah és Sevin-bek Khanzade harmadik fia , az Arany Horda kán üzbég Khalil-Sultan unokája 1384. szeptember 14 - én született Heratban . Nevelését Timur idősebb feleségére, Sarai-Mulk-Khanumra bízták. Már 15 éves korában kitüntette magát Timur indiai hadjárata alatt ; Részt vett az úgynevezett "hétéves hadjáratban" is nyugatra (valójában 1399-1404). 1402-ben Timur adta neki a legfőbb parancsnokságot keleten, " Turkesztán határán ".
Khalil Sultan egyik felesége Ali Muyyad lánya volt az Arlat törzsből - Jahan Sultan. 1404-ben kiváltotta nagyapja haragját azzal, hogy jogosulatlan házasságot kötött egy alacsony születésű nővel, Shad Mulkkal , de megbocsátást kapott, és ugyanabban az évben a Kína elleni hadjárat előkészületei során kinevezték a jobboldal vezetőjévé. Taskentben és környékén .
Timur 1405. február 18-án bekövetkezett halála után, március 18-án Khalil szultánt kiáltották ki szuverénnek, amikor belépett Szamarkandba. A kán címet Timur kiskorú dédunokája, Muhammad-Dzsahangír , a korábban örökösnek kinevezett, de Timur előtt meghalt Carevics Mohamed-Szultán fia kapta . Khalil-Sultan 1409-ig tartózkodott Szamarkandban, ott szervezte meg nagyapja temetését. Hatalma csak Maverannahrra terjedt ki , és az ország északi részén, a Syrdarya -ig folyamatosan harcolnia kellett a lázadó parancsnokokkal. Az Arany Horda, amely 1405 decemberében és 1406 januárjában meghódította Horezmot , a rajtaütéseik során elérte Buharát . Khalil Sultan hazatérhetett a szamarkandi építkezéseken dolgozó kézműveseknek Timur korszaka óta.
Az ellenségeivel folytatott nyílt csatában többnyire Khalil Sultan maradt a győztes. Shah Rukh végső győzelmét szintén nem annyira a katonai sikerek, hanem az intrikák és az ügyes diplomácia miatt arattak, különösen a Mohammed Parsa vezette buharai papsággal való kapcsolatoknak köszönhetően. 1409 tavaszán, amikor Rukh sah serege Badghisban , Khalil-Sultan serege pedig Shakhrisabzban harcra készen állt, északon ismét felkelés kezdődött Khudaidad emír vezetésével. Khalil Sultan kénytelen volt elhagyni seregét és Hudaydad ellen fordulni, de csak 4000 embert tudott magával vinni. 1409. március 30-án Szamarkandtól északra Hudaydad fogságába esett és Szamarkandba szállították. Később felesége nélkül, akit azután Shahrukh bántalmazott, Ferganába vitték . Végül Otrarba ment, és ott Hyp ad-Din emír sejk közvetítésével megállapodást kötött Shahrukh-val, melynek értelmében lemondott Maverannahr feletti hatalomról és helyette Rey városát kapta meg.
Khalil Sultan 1411. november 4-én halt meg Rayben ( a mai Irán). Feleségét is visszaadták neki, majd férje halála után öngyilkos lett.
A kortársai által is feldíszített romantikus körülmények miatt Khalil-Sultánt A. Muller „szentimentális pásztorfiúnak” nevezte, ami aligha illik egy vitathatatlan katonai tehetséggel rendelkező fiatal herceghez. Azonban a feleségéhez való hozzáállása, valamint az a nagylelkűség, amelyet állandóan tanúsított minden ellenségével, sőt árulójával szemben, valóban teljes ellentmondásban van dinasztiája többi tagjának személyes tulajdonságaival és korának viszonyaival. . Khalil-Sultan szerette a költészetet, és maga is írt verseket török nyelven .
Khalil Sultan - ősök | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|