Moritz Heinrich Furstenberg | |
---|---|
német Moritz Heinrich Furstenberg | |
Születési dátum | 1818. május 15 |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1872. szeptember 13. (54 évesen) |
A halál helye |
|
Ország | |
Tudományos szféra | állatgyógyászat , élettan és parazitológia |
alma Mater | |
Akadémiai fokozat | díszdoktor |
tudományos tanácsadója | Eilhard Micherlich |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Moritz Heinrich Furstenberg ( német Moritz Heinrich Fürstenberg ; 1818-1872) - német állatorvos - parazitológus , fiziológus és patológus ; az orvostudomány díszdoktora .
Moritz Furstenberg 1818. május 15-én született Berlinben. Előadásokat hallgatott szülővárosa egyetemén , majd a német főváros állatorvosi iskolájában (1843), ahol első fokú állatorvosi oklevelet kapott; majd kémiai kutatásba kezdett Eilhard Mitscherlich [1] irányításával .
M. G. Furstenberg tudományos munkái főként a háziállatok betegségeivel és a hozzájuk kapcsolódó parazitákkal , valamint a szarvasmarhák és kismarhák anatómiájával és élettanával foglalkoznak [ 1] .
Moritz Heinrich Furstenberget 1865-ben a Greifswaldi Egyetem Orvostudományi Kara díszdoktorává nyilvánította, különösen a háziállatok parazitáinak kutatásában nyújtott nagyszerű szolgálataiért [1] .
Furstenberg számos műve közül a leghíresebbek: „Ueber die Entstehung und Zusamensetzung der Steine und Concremente im Körper der Haussäugethiere” („Magazin für ges. Thierheilkunde”, 1844); Uebertragung des Markschwammes v. Rinde auf den Menschen" ("Mag. stb.", 1862); "Die acute Fettdegeneration der neugeborenen Hausthiere" ("Virchow's Arch.", 1864); "Die Krätzmilben des Menschen und Thiere" (Lipcse, 1862; összegyűjtötte a kora előtt megjelent rühről szóló összes irodalmat, valamint a betegséget okozó paraziták anatómiai leírását); Die Drehkrankheit der Schaafe (Ann. d. Landw., 62. kötet); "Untersuchungen über den Einfluss der Fütterung trichineuhaltigen Fleisches bei Hausthieren" ("Magazin stb.", 1865); "Die Miescher'schen Schläuche" ("Mitth. naturw. Ver. Vorpommern", 1869); "Ueber einige Zellen mit verdickten Wänden im Thierkörper" (Müllers "Arch. f. Anat. u. Physiol.", 1857); "Die Bildung des Fettes im Thierkörpes" ("Landw. Zeit. u. Wochenschr. f. Thierheilk.", 1867); "Die Milchdrüsen der Kuh" (Lipcse, 1868); "Anatomy und Physiologie des Rindes" (Berlin, 1872; Leisering kiegészítette, kizárólag a tudós saját megfigyeléseit tartalmazza). Emellett Furstenberg számos cikket publikált a gyakorlati állatterápiáról [1] .
Moritz Heinrich Fürstenberg 1872. szeptember 13-án halt meg Greifswaldban [2] .
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
---|---|---|---|---|
|