Csillagászati állandók
A csillagászati állandók a csillagászatban használt fizikai állandók . A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) többször is meghatározta a formális konstanskészleteket az ajánlott értékekkel együtt : 1964-ben [1] és 1976-ban [2] (frissítve 1994-ben [3] ). 2009-ben az IAU új értékkészletet fogadott el, és felismerve, hogy az új megfigyelések és módszerek folyamatosan finomítják ezen állandók értékeit, úgy döntöttek [4] , hogy nem korrigálják ezeket az értékeket, hanem létrehoznak egy Numerikus Standard munkacsoportot, amely folyamatosan frissítse a jelenlegi legjobb becslések sorozatát [5] . Az állandók halmazát széles körben képviselik olyan kiadványok, mint a US Naval Observatory Astronomical Almanach ( en: Astronomical Almanach ) és a Her Majesty's Nautical Almanach ( en: HM Nautical Almanach Office ).
Az IAU konstansrendszer a hosszúság, tömeg és idő csillagászati egységeinek rendszerét határozza meg (pontosabban több ilyen rendszert), és olyan állandókat is tartalmaz, mint a fénysebesség és a gravitációs állandó , amelyek lehetővé teszik a csillagászati és SI-egységek közötti átváltást. . Az alkalmazott referenciarendszertől függően az állandók kissé eltérő értékeit kapjuk. A baricentrikus dinamikus időben (TDB) vagy azzal egyenértékű időskálákban megadott értékek, mint például a T eph a Jet Propulsion Ephemeris Labból , azokat az átlagos értékeket jelentik, amelyeket egy megfigyelő mérne a Föld felszínén (szigorúan a geoid felületén). ) hosszú időn keresztül.
Mértékegységek csillagászati rendszere
A csillagászati időegység egy nap időtartama, amely 86400 másodpercből áll. A tömeg csillagászati egysége a Nap tömege.
A csillagászati hosszegység az a hosszúság, amelyre a Gauss-féle gravitációs állandó 0,01720209895 értéket vesz fel, ha hosszban, tömegben és időben mérjük a megfelelő csillagászati egységekben [6] .
Csillagászati állandók táblázata
| Paraméter | Szimbólum | Jelentése | Relatív bizonytalanság |
Link. |
|---|---|---|---|---|
| Meghatározott állandók | ||||
| Gauss gravitációs állandó | k | 0,017 202 098 95 A 3/2 S -1/2 D -1 | pontosan (határozottan) | [2] |
| fénysebesség | c | 299 792 458 m/s | pontosan (határozottan) | [2] |
| A TT másodperc és a TCG másodperc átlagos aránya | 1 − L G | 1 − 6,969 290 134⋅10 −10 | pontosan (határozottan) | [7] |
| A második TCB és a második TDB átlagos aránya | 1 – L B | 1 − 1.550 519 767 72⋅10 −8 | pontosan (határozottan) | [nyolc] |
| Elsődleges állandók | ||||
| A második TCB és a második TCG átlagos aránya | 1– L C | 1 − 1,480 826 867 41⋅10 −8 | 1,4⋅10 −9 | [7] |
| Fényidő egységnyi távolságra | τ A | 499.0047863852s | 4,0⋅10 −11 | [9] [10] |
| A Föld egyenlítőjének sugara | a e | 6,378 1366⋅106 m_ | 1,6⋅10-8 _ | [tíz] |
| Geoid potenciál | W0_ _ | 6,263 685 60⋅10 7 m 2 s −2 | 8,0⋅10 −9 | [tíz] |
| Dinamikus Föld alaktényező | J2_ _ | 0,001 082 6359 | 9,2⋅10-8 _ | [tíz] |
| Föld tömörítési tényező | 1/ ƒ | 0,003 352 8197 = 1/298,256 42 |
3,4⋅10-8 _ | [tíz] |
| Geocentrikus gravitációs állandó | G.E. | 3.986 004 391⋅10 14 m 3 s −2 | 2,0⋅10 −9 | [9] |
| Gravitációs állandó | G | 6,673 84⋅10 −11 m 3 kg −1 s −2 | 1,2⋅10 −4 | [9] |
| A Hold és a Föld tömegének aránya | μ | 0,0123000383 = 1/81,30056 |
4,0⋅10-8 _ | [9] [10] |
| Ekliptikus dőlésszög | ε | 23° 26′ 21,406″ | * | [tíz] |
| Származtatott állandók | ||||
| Nutációs állandó | N | 9,205 2331″ | * | [tizenegy] |
| Csillagászati hossz = cτ A | A | 149 597 870 691 m | 4,0⋅10 −11 | [9] [10] |
| Egyenlítői vízszintes parallaxis = arcsin( a e / A ) | π☉ _ | 8,794 1433″ | 1,6⋅10-8 _ | [2] |
| Aberrációs állandó a 2000-es standard korszakhoz | κ | 20,495 52" | [2] | |
| Heliocentrikus gravitációs állandó = A 3 k 2 / D 2 | GS | 1,327 2440⋅10 20 m 3 s −2 | 3,8⋅10 −10 | [tíz] |
| A Nap és a Föld tömegének aránya = ( GS )/( GE ) | S / E | 332 946 050 895 | [9] | |
| A Nap tömegének aránya a tömeghez (Föld + Hold) | ( S / E ) (1 + µ ) |
328 900 561 400 | [9] | |
| A nap tömege = ( GS )/ G | S | 1,9818⋅10 30 kg | 1,0⋅10 −4 | [2] |
| Bolygótömeg-rendszer : a Nap tömegének és a bolygó tömegének aránya [9] | ||||
| Higany | 6 023 600 | |||
| Vénusz | 408 523,71 | |||
| Föld + Hold | 328 900 561 400 | |||
| Mars | 3 098 708 | |||
| Jupiter | 1047.3486 | |||
| Szaturnusz | 3497.898 | |||
| Uránusz | 22 902,98 | |||
| Neptun | 19,412,24 | |||
| Plútó | 135 200 000 | |||
| Egyéb konstansok (a MAC nem tartalmazza) | ||||
| Parsec = A /tan(1") | pc | 3.085 677 581 28×10 16 m | 4,0⋅10 −11 | [12] † |
| Fényév = 365,25 cD | ly | 9,460 730 472 5808⋅10 15 m | pontosan (határozottan) | [12] † |
| Hubble állandó | H0 _ | 70,1 (km/s)/Mpc | 0,019 | [13] |
| napfény fényereje | L☉ _ | 3,939⋅10 26 W = 2,107⋅10 -15 S D -1 |
változó, ±0,1% |
[tizennégy] |
Jegyzetek
- ↑ A Nemzetközi Csillagászati Unió XII. Közgyűlésének 4. számú határozata archiválva : 2013. április 30., a Wayback Machine , Hamburg, 1964.
- ↑ 1 2 3 4 5 6 _ 1 a Nemzetközi Csillagászati Unió XVI. Közgyűlésének efemeridekkel foglalkozó 4. bizottságának ajánlásairól. Archiválva : 2019. május 2., a Wayback Machine , Grenoble, 1976.
- ↑ Standish, EM (1995), "Report of the IAU WGAS Sub-group on Numerical Standards", Appenzeller, I., Highlights of Astronomy Archiválva : 2012. szeptember 7., a Wayback Machine , Dordrecht: Kluwer
- ↑ A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVII. Közgyűlésének B2 határozata archiválva : 2016. december 27., a Wayback Machine , Rio de Janeiro, 2009.
- ↑ IAU Division I. Munkacsoport az alapvető csillagászat és csillagászati állandók numerikus szabványaival: jelenlegi legjobb becslések (CBE) [1] Archivált 2016. augusztus 26. a Wayback Machine -nél
- ↑ számú határozat 1 a Nemzetközi Csillagászati Unió XVI. Közgyűlésén, Grenoble, 1976, az efemeridekről szóló 4. bizottság ajánlásairól . Letöltve: 2017. május 20. Az eredetiből archiválva : 2019. május 2.
- ↑ 12 számú határozat . A Nemzetközi Csillagászati Unió XXIV. Közgyűlésének B1.5 és B1.9 száma archiválva : 2018. június 20., a Wayback Machine , Manchester, 2000.
- ↑ 3. állásfoglalás archiválva : 2020. szeptember 29., a Wayback Machine , a Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. Közgyűlése Archiválva : 2018. június 20., a Wayback Machine , Prága, 2006.
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Standish, EM (1998), JPL Planetary and Lunar Ephemerides, DE405/LE405 , JPL IOM 312.F-98-048 , < http://iau-comm4.jpl.nasa.gov /de405iom/de405iom.pdf > Archiválva : 2012. február 20. a Wayback Machine -nél
- ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 McCarthy, Dennis D., szerk. (2004), IERS-egyezmények (2003) , IERS Technical Note No. 32 , Frankfurt: Bundesamts für Kartographie und Geodäsie, ISBN 3-89888-884-3 , < http://www.iers.org/MainDisp.csl?pid=46-25776 > Archiválva 2009. január 31-én a Wayback Machine -nél
- ↑ számú határozat A Nemzetközi Csillagászati Unió XXIV. Közgyűlésének B1.6-a archiválva : 2018. június 20., a Wayback Machine , Manchester, 2000.
- ↑ 1 2 Az IAU és a csillagászati egységek , Nemzetközi Csillagászati Unió , < http://www.iau.org/public_press/themes/measuring/ > Archivált : 2009. október 22. a Wayback Machine -nél
- ↑ Milyen gyorsan tágul az Univerzum? , NASA , 2008 , < http://wmap.gsfc.nasa.gov/universe/uni_expansion.html > Archiválva : 2018. május 28. a Wayback Machine -nél
- ↑ Noedlinger, Peter D., Solar Mass Loss, the Astronomical Unit, and the Scale of the Solar System, Celest. Mech. Dynam. Astron.
Linkek
- Nick Strobel. [https://web.archive.org/web/20210102211551/http://www.astronomynotes.com/tables/tablesa.htm Archiválva : 2021. január 2. a Wayback Machine Constant Table -nál ]
- James Q. Jacobs. [https://web.archive.org/web/20210124235203/http://www.jqjacobs.net/astro/astro.html Archiválva 2021. január 24-én a Wayback Machine Astronomical Constants -nál ]
- The Astronomical Almanac Online , USNO – UKHO , < http://asa.usno.navy.mil/ > Archivált: 2016. december 24. aWayback Machine
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|