Fridman, Mihail Vladimirovics

Mihail Vladimirovics Fridman ( 1922. május 1. , Új-Draguseny , Besszarábia  – 2006. augusztus 18. , Moszkva ) - szovjet és orosz irodalomkritikus, prózaíró, költő és műfordító, a román irodalom specialistája. A filológia doktora, tudományos főmunkatárs a Szovjetunió Tudományos Akadémia (később Orosz Tudományos Akadémia ) Szlavisztikai és Balkántudományi Intézetében.

Életrajz

Született a besszarábiai Novye Dragusheny faluban (ma Moldova Hinceszti régiója ). A bukaresti líceumban tanult . A Nagy Honvédő Háború idején  a fronton a szülők és egy hatéves nővére meghalt a kisinyevi gettóban . [1] A Moszkvai Állami Pedagógiai Intézetben végzett . V. I. Lenin (1948), majd orosz nyelv és irodalom tanárként dolgozott a 31. számú moszkvai középiskolában. A doktori disszertációt (1953) Mihail Sadovyan munkásságának szentelték , akivel Fridman egész életében kapcsolatban állt.

Számos klasszikus és modern román irodalomhoz kapcsolódó fordításáról és irodalmi alkotásáról ismert. A József könyve (1994) és a József második könyve (2005) önéletrajzi regények szerzője. Mihail Fridman fordításaiban többek között a modern román irodalom klasszikusának, Mihail Sadoveanunak a könyvei jelentek meg : Malom úszott a Siret mentén. — M.: Goslitizdat, 1954; Nicoare Patkó. - M .: Külföldi Irodalmi Kiadó, 1955; Nagy István élete . Bukarest : Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, 1957; Zhder testvérek. - M .: Szépirodalom, 1971; Kedvencek. - M .: Szépirodalom, 1976; Üldözés. - M .: Izvesztyija, 1983. Így Fridman lefordította és kiadta orosz nyelven az író szinte teljes alkotói örökségét.

Intézet gondozásában készült többkötetes Kelet-Európa irodalomtörténete a második világháború után című kötetéhez (első kötet: 1945-1960, M. Indrik, 1995) írt modern román irodalomtörténeti áttekintést. Az Orosz Tudományos Akadémia szlávi tudománya. Számos oktatási segédletet állított össze az orosz nyelvet tanuló diákok számára. Az 1990-es évek elejétől román nyelven is publikált irodalmi műveket (vö. "M. Sadoveanu: o ipostază românească a relaţiei naţional-universal" // Revistă de Lingvistică şi Ştiinţă Literară, Chisinau , nr.13-42 , nr.19-42).

2000 - ben megkapta a "150 de ani de la naşterea lui Mihai Eminescu" ( 150 éve Mihai Eminescu születése óta ) román érmet a "Bécs olyan, mint egy mágnes" című enciklopédiában megjelent "Egy román Bécsben " című fejezetéért. Ausztriában 1996 - ban németül . _ Romániából és Mongóliából kitüntetésben részesült . A Szovjetunió Írószövetségének (1979) és a Moszkvai Írók Szövetségének tagja.

Család

• Felesége - filológus, fordító és irodalomkritikus Nina Shulgina (1925-2017), a "Foreign Literature" folyóirat szerkesztője (1977-1987); szépirodalmat fordított szlovák és cseh nyelvből, köztük Milan Kundera 7 regényét .
  • Lányok - Lidia Shulgina művész, szobrász és könyvillusztrátor (házas N. A. Estis művész ); Irina Mikhailovna Shulgina író. Unokája - Alexander Nikolaevich Estis művész és író (született 1987, Moszkva).

Könyvek

• Orosz nyelv  - Idioma ruso: szövegek, megjegyzések, gyakorlatok. Moszkva: orosz nyelv, 1976.
• Az irodalom és a nép élete: Irodalmi és művészeti kritika az SRR -ben . Összeállítása és fordítása: M. V. Fridman. Moszkva: Haladás, 1981.
• Eszmei és esztétikai irányzatok a 19-20. az utódlás problémájára. A Szovjetunió Tudományos Akadémia Szláv- és Balkántudományi Intézete. Moszkva: Nauka, 1989.
• József könyve: regény. Illusztrációk: Lidia Shulgina. Moszkva: Radiks, 1994.
• Rekviem két szólamra. Versek, levelek, esszék. Rajzokkal, betűkkel és Lidia Shulgina festményeinek reprodukcióival. Moszkva: Crook-Prestige, 2002.
• József második könyve: regény. Moszkva: KROK-Prestige, 2005.

Jegyzetek

1. ↑ Irina Shulgina . Hozzáférés dátuma: 2013. december 23. Az eredetiből archiválva : 2013. december 24. (határozatlan)

Linkek

• A román irodalom fordítói Lev Berinsky, Rimma Kozakova és Mihail Fridman
• Lydia Shulgina

	Bibliográfiai katalógusokban ISNI : 0000 0000 8141 7588 LCCN : 90009478 NTA : 073065943 NUKAT : n2009155640 VIAF : 61961686 WorldCat VIAF : 61961686