Fono Albert | |
---|---|
Fono Albert | |
Születési név | lógott. Fischer Albert |
Születési dátum | 1881. július 2 |
Születési hely | Budapest , Ausztria-Magyarország |
Halál dátuma | 1972. november 21. (91 évesen) |
A halál helye | Budapest , Magyarország |
Ország | |
Foglalkozása | Fizikus, mérnök, feltaláló |
Díjak és díjak | Kossuth-díj ( 1956 ) |
Albert Fono (1881. július 2. Budapest , Ausztria-Magyarország , 1972. november 21. Budapest , Magyarország ) magyar fizikus, mérnök, aki 1928-ban feltalálta a turbó- és sugárhajtóműveket.
Fono 1903 - ban diplomázott a Királyi József Műszaki Egyetemen . A doktori fokozat megszerzése előtt sokat utazott, tapasztalatot szerezve, és német, belga, francia és svájci cégeknél dolgozott.
Főleg az energia területére szakosodott. 46 szabadalma és 20 kutatási projektje van, köztük bányászati gőzfejlesztők és légkompresszorok. 1915-ben kifejlesztett egy módszert a tüzérségi tűz hatótávolságának növelésére a lövedék rakétává alakításával. Ez lehetővé tette a nagy távolságra történő tüzelést nehéz lőszerrel viszonylag könnyű fegyverekből a lövedék alacsony torkolati sebessége miatt. Fono az Ausztria-Magyarország csapatainak javasolta ötletét, de ott javaslatát elutasították.
Az első világháború után Fono visszatért a sugárhajtású kutatásokhoz. 1928 májusában ismertette a "légsugárhajtóművet" (most nevén ramjet motor). E leírás szerint az ilyen hajtóművekkel felszerelt repülőgépek képesek szuperszonikus sebesség elérésére. Találmányára végül 1932-ben szabadalmat kapott (554 906 számú szabadalom, 1932-11-02).
1954-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1956-ban pedig a (kultúra és művészet terén elért kiemelkedő teljesítményekért) Kosshut-díjas lett. 1968-ban az International Academy of Astronautics levelező tagja lett.
Fono Albert tiszteletére a Magyar Asztronautikai Társaság alapította a Fono-díjat.