Szuverén alap
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .A szuverén vagyonalap [1] ( eng. Sovereign wealth fund ) egy állami befektetési alap , amelynek pénzügyi eszközei részvények , kötvények , ingatlanok , nemesfémek és egyéb pénzügyi eszközök. A legtöbb szuverén alap finanszírozása általában az exportbevételek egy részéből történik . A leghíresebb alap a legnagyobb vagyonnal (több mint 1 billió dollár) a Norvég Állami Nyugdíjalap .
Koncepció
A szuverén vagyonalap kifejezést először 2005-ben Andrew Rozanov használta a „Ki birtokolja a nemzetek vagyonát?” című cikkében. a Központi Banki folyóiratban [2] . A kifejezést eredetileg a hagyományos tartalékkezelésről a szuverén vagyonkezelésre való átállás leírására használták, majd széles körben használták a világbürokrácia vásárlóerejének megjelölésére.
Kockázatok és sajátosságok
Több oka is van annak, hogy az állami befektetési alapok növekedése kiemelt figyelmet kap azon országok kormányai részéről, amelyekben más államok szuverén vagyonalapjai működnek.
- A szuverén vagyoneszközök emelkedése jelentős hatással lehet egyes részvénypiacokra.
- Egyes országok attól tartanak, hogy a szuverén befektetési alapok külföldi befektetései nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel, mivel a befektetések célja lehet a stratégiailag fontos iparágak feletti ellenőrzés megszerzése, és ennek megfelelően nem pénzügyi, hanem politikai előnyök megszerzése. Ezek az aggodalmak arra késztették az EU-t, hogy fontolóra vegye "arany részvények" használatát bizonyos külföldi befektetések blokkolására [3] . Ezt a stratégiát azonban az EU elutasította, mert félt a nemzetközi protekcionizmus felélesztésétől. Az Egyesült Államokban ezeket az aggodalmakat figyelembe vették a külkereskedelmi és versenyképességi törvény Florio módosítása , és minden kérdést az Egyesült Államok Külföldi Beruházási Bizottsága old meg .
- A szuverén alapok átláthatóságának hiánya a befektetőket és a szabályozókat is aggasztja. Például az alapok létrehozásának nagysága és forrásai, a befektetési célok, a belső ellenőrzés, a kapcsolt felek közzététele és a magántőke-alapok tulajdonjoga. Ezen aggályok közül sokat foglalkoztak az IMF Santiago-i elveivel , amelyek közös szabványokat határoznak meg az átláthatóság, a függetlenség és a kormányzás tekintetében [4] .
- A szuverén alapok heterogének, ellentétben a központi bankokkal vagy az állami nyugdíjalapokkal. Bár számos közös érdekes és egyedi tulajdonságuk van. Ez különleges és potenciálisan értékes eszközzé teszi őket bizonyos makrogazdasági célok eléréséhez.
Jelentősebb szuverén befektetési alapok
|
** Legjobb becslés
Jegyzetek
- ↑ Ian Bremmer . Az államkapitalizmus nagykorúvá vált . Letöltve: 2016. január 23. Az eredetiből archiválva : 2016. január 30.
- ↑ Ki birtokolja a nemzetek vagyonát? (PDF). Central Banking Journal (2005. május, 15. évfolyam, 4. szám). Letöltve: 2008. szeptember 2. archiválva az eredetiből: 2008. május 29.
- ↑ Szuverén vagyonalapok: az új fedezeti alap? . The Times (2007. augusztus 1.). Letöltve: 2011. október 13. Az eredetiből archiválva : 2012. augusztus 31..
- ↑ Állami vagyonalapok: Általánosan elfogadott elvek és gyakorlatok (Santiago-i alapelvek) archiválva : 2016. december 18., a Wayback Machine , Állami Vagyonalapok Nemzetközi Munkacsoportja, 2008. október
- ↑ Sovereign Wealth Funds Institute (elérhetetlen link) . Letöltve: 2011. október 13. Az eredetiből archiválva : 2016. május 27..
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |