Fakultatív anaerob

A fakultatív anaerobok  olyan organizmusok, amelyek energiaciklusai oxigén hiányában az anaerob utat ( erjedés ) követik, oxigén jelenlétében pedig légzés útján képesek energiát nyerni . Az enterobaktériumok [1] az ilyen szervezetek példái ebben a csoportban . A torkolatok intertidal zónájában fejlődő baktériumok mintegy 80-90%-a fakultatív aerobnak minősül [2] .

A fakultatív anaerobokkal ellentétben az oxigén káros a kötelező anaerobokra . Szűk csoportba tartoznak az aerotoleráns anaerobok, amelyeknek nincs szükségük oxigénre az anyagcseréhez , de képesek növekedni annak jelenlétében [1] .

A fakultatív anaerobokat a következők jellemzik:

1. Az aerob vagy anaerob növekedés képessége;
2. Az oxigén preferenciális használata a környezetben való jelenlétében;
3. Alacsonyabb cukorlebontási sebesség aerob körülmények között, mint anaerob körülmények között.

Létezik az erjedési folyamatok légzés segítségével történő visszaszorítása is, az úgynevezett „ Pasteur-effektus ” [3] .

Bizonyos bioszintetikus reakciók azonban oxigénfüggőek (mi?), és az ilyen szervezetek nem képesek anaerob módon növekedni, hacsak nem férnek hozzá bizonyos vegyületekhez, még akkor sem, ha az energiatermelés elegendő. A bioszintézis oxigéntől való függőségét nagyon gyakran alábecsülik, amit az a tény is bizonyít, hogy a Saccharomyces cerevisiae élesztőgombát , amely nem képes szintetizálni sejtszerkezetét az anaerobiózis során, nagyon gyakran ideális fakultatív anaerobnak tekintik [3] .

Sok olyan organizmus, amely képes aerob légzésre és oxigén hiányában történő fermentációra, időnként a fermentációt részesíti előnyben a légzéssel szemben, annak ellenére, hogy az aerob légzésből származó ATP- hozam nagyobb. Ez akkor fordul elő, ha megfelelő szubsztrát van jelen a környezetben. Ezekben a sejtekben a szénhidrátok gátolják a légúti enzimek aktivitását, és a fermentációt a fő katabolikus úttá alakítják . Amikor a szénhidrátok koncentrációja csökken, a légzési enzimek elnyomása megszűnik, és a légzés újraindul [3] .

A légzésre és fermentációra képes szervezetekben a cukor felhasználási sebességében az oxigén jelenlététől vagy hiányától függő változások a vártnál sokkal ritkábban fordulnak elő. Megállapítást nyert, hogy a Pasteur-hatás gyakorlatilag nem fordul elő sem a Saccharomyces cerevisiae -ben, sem az Escherichia coli -ban, és a cukrok általi légzéselnyomó hatása gyakrabban nyilvánul meg. Ezekben a szervezetekben a Pasteur-effektus csak speciális kísérleti körülmények között figyelhető meg [3] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Gusev, M. V. , Mineeva L. A. Microbiology. - M . : Akadémia, 2003. - S. 128-129. — 464 p.
2. ↑ Gottschal JC, Szewzyk R. Fakultatív anaerob növekedése oxigént korlátozó körülmények között tiszta tenyészetben és ko-kultúrában szulfátredukáló baktériummal  //  FEMS Microbiology Letters. - 1985. - 1. évf. 31 , sz. 3 . - 159-170 . o . - doi : 10.1111/j.1574-6968.1985.tb01144.x .
3. ↑ 1 2 3 4 Lagunas R. Mit jelent a fakultatív anaerob? (angol)  // Biokémiai oktatás. - 1982. - 1. évf. 10 , sz. 4 . - P. 141-142 . - doi : 10.1016/0307-4412(82)90170-4 .