Ungnad, Arthur
| Artur Ungnad | |
|---|---|
| német Arthur Ungnad | |
| Születési név | német Arthur Franz Eduard Ungnad |
| Születési dátum | 1879. augusztus 3. [1] [2] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1947. április 26. [3] (67 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Tudományos szféra | Szemitológia és asszirológia |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Akadémiai fokozat | doktori |
| tudományos tanácsadója | Zimmern, Heinrich és Friedrich Delitzsch |
Arthur Franz Eduard Ungnad ( németül: Arthur Franz Eduard Ungnad ; Magdeburg , 1879. augusztus 3. – Falkensee , 1947. április 26. ) német szemitológus és asszírológus .
Életrajz
Ungnad asszirológiát tanult Heinrich Zimmern és Friedrich Delitzsch vezetésével, majd 1903-ban Berlinben védte meg doktori disszertációját Hammurapi törvényeinek szintaxisáról . A berlini Királyi Múzeumok Ázsiai Osztályán dolgozott asszisztensként . 1909-ben Ungnad elfogadta a jénai egyetem felkérését, hogy legyen a keleti filológia rendkívüli professzora. 1913 - ban kinevezték a Pennsylvaniai Egyetem professzorává . 1919-ben Ungnadot kinevezték greifswaldi , 1921-ben pedig a Breslaui Egyetem professzorává . 1930-ban vonult nyugdíjba.
Ungnad fő tudományos érdeklődési területe az asszírok és a babilóniaiak voltak, különösen vallási szövegeik. Ungnad az Assyrian Texts and Images to the Old Testament ( Altorientalische Texte und Bilder zum Alten Testament , Erich Ebeling , Hugo Gresmann és Hermann Ranke ) című gyűjtemény kiadójaként működött. Ungnad elkészítette a Gilgames eposzának fordítását, és közzétette az elefántpapirusz szövegét . 1900 óta Ungnad saját elméletén dolgozik, amely szerint Subartu lakói nemcsak az asszír állam alapítóiként működtek, hanem a Kis- Ázsia és Egyiptom közötti területen is letelepedtek .
Kompozíciók
- Babylonsch-Assyrische Grammatik . Beck, München 1906; 2. Auflage (= Clavis linguarum semiticarum. P. 2) 1926; seit der 3. Auflage 1949 als Grammatik des Akkadischen ; 6. Auflage, völlig neubearbeitet von Lubor Matouš, 2007, ISBN 978-3-406-02890-8 .
- Die Deutung der Zukunft bei den Babyloniern und Assyrern (= Der Alte Orient. Bd. 10.3). Hinrichs, Lipcse 1909.
- Aramäische Papyrus aus Elephantine. Kleine Ausgabe unter Zugrundelegung von [Eduard Sachau Erstausgabe, bearbeitet von Arthur Ungnad. Hinrichs, Lipcse, 1911.
- Das Gilgamesch-Epos . Neu übersetzt von Arthur Ungnad und allgemeinverständlich erklärt von Hugo Gressmann. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 1911.
- Hebräische Grammatik . Mohr, Tübingen 1912.
- Syrische Grammatik (= Clavis linguarum semiticarum. 7. o.). Beck, München 1913, 2., verbesserte Auflage 1932; zahlreiche Nachdrucke.
- Die Religion der Assyrer und Babylonier (= Religiöse Stimmen der Völker. Band 3). Diederichs, Jéna, 1921.
- Die ältesten Völkerwanderungen Vorderasiens. Ein Beitrag zur Geschichte und Kultur der Semiten, Arier, Hethiter und Subaräer (= Kulturfragen. Band 1). Selbstverlag, Breslau 1923.
- Babylonsch-assyrisches Keilschriftlesebuch (= Clavis linguarum semiticarum. 8. o.). Beck, München, 1927.
- Subartu. Beiträge zur Kulturgeschichte und Völkerkunde Vorderasiens. De Gruyter, Berlin/Lipcse, 1936.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #117310085 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
- ↑ Bibliothèque nationale de France azonosító BNF (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.
- ↑ https://books.google.com/books?id=-MAlCv4xROAC&pg=PA189
Irodalom
- Kurschners Deutscher Gelehrten-Kalender. bd. 4 (1931).
- Ernst Friedrich Weidner: Arthur Ungnad. In: Archívum fur Orientforschung. bd. 15 (1945-1951), S. 175 f. ( JSTOR ).
- Anke Weschenfelder: Ungnad, Arthur (Franz Eduard). In: Deutsches Literatur-Lexikon. 3. Auflage. bd. 24 (2004), Sp. 565 f.
- Deutsche Biographische Enzyklopädie. 2. Ausgabe. bd. 10 (2008), S. 189.
Linkek
- Ungnad, Arthur Franz // Brockhaus és Efron zsidó enciklopédiája . - Szentpétervár. , 1908-1913.
 Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|---|---|---|---|---|
| ||||